Imacsokrok Márton Áron püspöknek

Vendégkiállítás Marosvásárhelyen

Érdekes és tartalmas kiállítás nyílt múlt héten a vármúzeumban: az Imacsokrok Márton Áron püspöknek a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjte- ményéből című vándortárlat érkezett Marosvásárhelyre, amelynek rendkívül gazdag anyaga egyaránt tartalmazza Márton Áron püspöki jelvényeit, ajándékba kapott személyes tárgyait, valamint – és legfőképpen – a püspöknek élete során ajándékba adott lelki csokrok válogatását. A válogatás így is több száz lelki csokrot tartalmaz: ezek az ajándékok kézzel készített, festett, rajzolt imacsokrok, üdvözlőlevelek, képeslapok, amelyeket Márton Áron születésnapjaira, püspökké szentelésének évfordulóira vagy egyházi ünnepek alkalmából kapott az ő rajongva szerető híveitől.

A megnyitóünnepségen Gál Szilárd, az egyháztörténeti tárlatot vendéglátó Maros Megyei Múzeum munkatársa üdvözölte a jelenlévőket, majd a város képviseletében Portik Vilmos alpolgármester szólalt fel. Elmondta: 6-7 éves korában egy olyan plébános mellett ministrált, aki együtt raboskodott Márton Áronnal. – Márton Áron egyetemes példaképünk lehet, szerepe túlmutat az egyházfőén, hiszen emberi, lelki és intézményi munkássága nem véletlenül maradt meg elevenen a köztudatban. Úgy szállt szembe az igazságtalansággal, úgy nézett szembe a földi hatalomtól megrészegültekkel, hogy annak a híre nagyon mélyen és megmaradóan terjedt az emberek körében. Ez is jelzi, hogy micsoda erőt tudott képviselni, és micsoda erőt tudott adni az akkori rendszer keretei között. Az erdélyi magyarság huszadik századának kiemelkedő történelmi személyisége, erről azok tudnak tanúbizonyságot tenni, akik közöttünk élnek, akik találkoztak vele. Megalkuvást nem ismerő vezéralak volt, ugyanakkor okos, jó szervező és közösségi ember – ezt tükrözi az a több száz, kézzel rajzolt imacsokor, lelki ajándék és köszöntő, amelyekből itt láthatunk válogatást. Mi, erdélyiek, székelyföldiek a világ katolikusságához képest csupán porszemnyien vagyunk, de büszkék lehetünk, mert a segesvári születésű, vértanúhalált halt Apor Vilmos püspök mellett egy igazán szent életű püspökünk is volt, akit Márton Áronnak hívtak.

Oláh Dénes főesperes hozzátette: ő ahhoz a generációhoz tartozik, akik látták még a püspököt, de többnyire már csak a róla szóló írásokból ismerték meg lelkének gazdag világát. – Temetésekor, 1980. október 4-én termetem okán engem is beválogattak a temetési asszisztenciába. Teljesen közel voltam hozzá, részt vettem a díszőrségben. Az ő igazi nagyságát a következőkben látom: Márton Áron alulról jött, a kisemberek világából, és mint ilyen, ismerte a kisemberek nagy gondjait, közelről látta, saját bőrén érezte a bűn, a gonoszság, a butaság, a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság, a kisebbségi sors hitet, lelket próbáló kínjait, és ezt nem felejtette el. Márton Áron természetes bölcsességgel megáldott ember volt. Nem élt a fellegekben, nem élt álomvilágban, teljesen reálisan látta a székelységnek, a magyarságnak, a Partiumnak, az erdélyi románságnak a sorsát. Józanul tudott mérlegelni, és bölcs meglátásai voltak. Márton Áron püspök atya igen művelt ember, nagyon olvasott volt; Szabó Dezső stílusát vette át a beszédeiben. Nem mozaikkockákban látta a világot, hanem egyben a nagy egészet – erdélyiségben gondolkodott. Bátor ember volt, aki nem félt nevén nevezni a dolgokat, és mindig vállalta a tetteinek a következményeit. Szenvedést bíró ember volt – nyolc hónapot kibírt Doberdóban, majd jöttek a börtönévek, a szobafogság, a félremagyarázás, a lehallgatás. Ezt idegileg csak egy székely gyerek tudja kibírni. Mindig tárgyilagos, alapos és megfontolt ember volt. Ha egy plébánosnak a problémájához kellett hozzászólnia, Gyulafehérvárról olyan precíz instrukciókat adott, amelyekben vakon bízhatott az adott plébános. Félelmetes életbölcsességgel rendelkezett. 

Kerekes László gyulafehérvári segédpüspök elmondta, kettős évfordulót is ünnepelünk: Márton Áron születésének 125. évfordulóját, amely egybeesik püspökké szentelésének 82. évfordulójával is. – A kiállítás eddig Csíksomlyón, Gyergyószentmiklóson, Gyulafehérváron, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Székelyudvarhelyen és Búzásbesenyőben került bemutatásra. 

A marosi főesperesség kezdeményezésére és a Maros Megyei Múzeum által felkínált helyiségnek köszönhetően ezúttal a marosvásárhelyiek körében is átmeneti otthonra talált ez a látványban és lelki üzenetben is igen gazdag összeállítás. A tárlaton is látható imacsokrok átható jelei a Márton Áront övező és kísérő szeretetnek, ragaszkodásnak, amely négy évtizedes püspöki szolgálata alatt folyamatosan megnyilvánult. A plébánosok, egyházközségek, szerzetesi közösségek, papi és világi személyek a kor gyakorlata szerint imafelajánlásokból, jó cselekedetekből, erénygyakorlatokból álló, színes rajzokkal, kézimunkákkal díszített lelki csokrokkal kedveskedtek a főpásztornak. Ugyanakkor Márton Áron püspök is biztosította imáiról az ő papjait és híveit. Első körlevelében a következőket írja: „Nem szűnök meg imádkozni és dolgozni, hogy Isten kegyelme segítse Tisztelendő Testvéreim törekvését és Híveim jóakaratát.” A szolgálathoz pedig imákat kér: „Titeket is kérlek, imádkozzatok érettem, hogy szent hivatalom kötelességének teljesítésében egyedül a megfeszített Krisztust hirdessem, és a Benne való feltámadás örömét számotokra Isten segítségével bőségesen közvetítsem.” 

– Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a kiállítás megszülethessen, kiváltképpen a tárlat három kurátorának: a Gyulafehérvári Érseki Levéltár igazgatójának, dr. Bernád Ritának, a Főegyházmegyei Egyházművészeti és Építészeti Iroda művészettörténészének, Hegedűs Enikőnek és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatójának, Lázár Csillának. Elődeink példája erősítsen minket a hitben, az ima erejében és abban a reményben, hogy Márton Áron püspök Isten színe előtt közbenjár egyházmegyénkért és mindannyiunkért – mondta Kerekes László.

Végül Bernád Rita főlevéltáros ismertette részletesen a kiállítás anyagát. Mint mondta, 2019 februárjában nyílt meg a tárlat, amelyet azóta hét településen is bemutattak, nyolcadik állomásként Marosvásárhelyen. A tárlat keretében olyan, elsősorban levéltári emlékanyag kerül bemutatásra, amelynek nagyobb része Márton Áron személyi hagyatékából származik. A kiállítás lehetőséget nyújtott elővenni és bemutatni az eddig még feldolgozatlan, a történelemkutatás látóköréből kimaradt emlékanyagot. A tárlaton a látványosabb imacsokrok, üdvözletek kerültek bemutatásra, a püspöki lakosztály néhány tárgyi emlékével kiegészítve. Márton Áron 1939-ben, püspökké szentelésének alkalmából kapta az első imacsokrot – mondta a tárlat kurátora, majd részletesen beszélt több, a gazdag hanganyaggal is rendelkező tárlaton látható imacsokorról, azok alkotóiról, a rajtuk lévő üzenetekről.

A kiállítás augusztus 14-ig, hétköznapokon 9 órától 16 óráig, hétvégén 9 órától 13 óráig látogatható.