Virtuális hírfolyamok tetején lebegett a minap az információ, miszerint a romániai egyetemisták még mindig előszeretettel nyúlnak tudatmódosító szerekhez, és természetesen preferenciáik is vannak e téren.
Virtuális hírfolyamok tetején lebegett a minap az információ, miszerint a romániai egyetemisták még mindig előszeretettel nyúlnak tudatmódosító szerekhez, és természetesen preferenciáik is vannak e téren. Az értelmiséginek tanuló fiatalok körében a cannabis a legnépszerűbb drog, ezt az ecstasy, az LSD, illetve a kokain követi – derül ki a kábítószer-fogyasztás ellen régóta (szélmalom)harcot vívó országos hatóság tavalyi jelentéséből. A nyolc egyetemi központból származó adatok szerint a megkérdezettek 23 százaléka kábult már el szer hatására, és 20,9 százalékuk a vadkenderből nyert drogot kedveli leginkább. A felmérés többek között Kolozsvárra, Temesvárra, Brassóra, Jászvásárra és Bukarestre vonatkozik –, a fővárosban öt évvel ezelőtt 17 ezer körül mozgott, ma már 19 ezer fölé emelkedik a 18 és 49 év közötti fogyasztók száma –, Marosvásárhely furcsamód kimaradt a képből. Az interneten meglebegtetett jelentéstöredék szerint a kábítószert tűvel adagoló HIV-fertőzöttek száma is jelentősen gyarapodott az utóbbi időben, míg három évvel ezelőtt alig néhány ilyen esetről tudtak, 2011-ben már 114 HIV-fertőzéses eset szerepelt a nyilvántartásban (a hivatalos és reális számadatok között általában látványos a különbség). Arról viszont nem olvashatnak a virtuális médiát böngészők, hogy a drogfogyasztók köréből az egyetemisták mellett az ifjabb korosztály sem hiányzik, tavaly a legfiatalabb cannabiskóstoló 14 éves volt. Ezek szerint az országos kábítószer-ellenes hatóság számos kezdeményezése, felvilágosító kampányai, partnerkapcsolatai nem – vagy még nem – érték el a kitűzött célokat. Idén viszont egy újabb nagyméretű megelőző akcióra kerül sor Cenzúra nélkül címmel, melynek során több mint 30 ezer 12 és 14 év közötti diák szerezhet tudomást a drogfogyasztás következményeiről. Tájékoztatásukat ezúttal pedagógusok végzik, akiket a kábítószer-ellenes hatóság szakemberei képeznek ki a feladatra. Nem rossz elképzelés, az oktatóhoz ugyanis, akivel szinte naponta találkozik, közvetlenebbül, bizalmasabban viszonyulhat(na) a diák, mint az idegenhez. A siker valószínűsége mégis csekély, elég, ha arra gondolunk, hogy a tavalyi – és persze idéni – fogyasztók nagy része azért nyúlt a szerhez, hogy ne lógjon ki „lebegő” társai közül. És mivel a droghasználat teljes megszüntetése nem több utópisztikus elképzelésnél, a tizenévesek is mindig találhatnak „követendő” példát akár házon belül, a nagy testvér baráti társaságában. Ha pedig a beolvadási vágy a józan ész fölé emelkedik, kárba vész minden jó szándékú, bőkezűen támogatott stratégia.
