A házasságból született, valamint a házasságon kívüli gyermek jogi állapota az Új polgári törvénykönyv szabályozásában
Ahogy már korábban említettük, az Új polgári törvénykönyv magába foglalja a családi törvénykezés eddig külön törvényekben található előírásait.
Ahogy már korábban említettük, az Új polgári törvénykönyv magába foglalja a családi törvénykezés eddig külön törvényekben található előírásait.
Románia Alkotmányának 48. cikkelye, valamint a nemzetközi jogszabályok értelmében a házasságból született és a házasságon kívül született gyermekek egyenlő jogokban részesülnek.
Az új Ptk. előírásai értelmében az a házasságon kívüli gyermek, akinek származása a törvény szerint meg volt állapítva, ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik szülei, illetve azok rokonságával szemben, mint a házasságbeli gyermek. Másrészt pedig mindkét szülő ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik és ugyanazok a kötelességek hárulnak rájuk, mint a házasságon belül született gyerekkel szemben.
Amikor a gyermek jogi helyzetéről beszélünk, általában a következő tényezőket szoktuk elemezni: név, lakhely, állampolgárság.
A házasságon belül született gyermek neve a következő módon állapítható meg:
– amennyiben a szülők a házasság megkötésekor azonos családnevet nyertek el (az egyik házastárs átvette a másik családnevét, vagy mindketten felvették mindkét családnevet), a gyermek azt a családnevet kapja;
– ha a szülőknek különböző családnevük van (a házasságkötéskör mindegyik megtartotta az azelőtt használt családnevet), a szülők közös megegyezés alapján döntik el, hogy a gyermek valamelyikük vagy mindkettőjük családnevét fogja viselni;
– amennyiben a szülők nem tudnának megegyezni az előbbi lehetőségek egyike felett, a gyámügyi bíróság fog a névvel kapcsolatosan dönteni, közölve a határozatot az illetékes anyakönyvi hivatallal.
Itt még megemlítjük azt is, hogy a szülők esetleges válása nem rendelkezik semmiféle következménnyel a házasságon belül született gyermek családnevére nézve.
A házasságon kívül született gyermekre vonatkozó alapszabály a név megállapítására vonatkozóan nem változott meg.
Ilyen esetben a gyermek annak a szülőnek a családnevét fogja kapni, akit illetően először volt megállapítva a leszármazás.
Abban az esetben, amikor mindkét szülőt illetően egyszerre állapítják meg a leszármazást, a gyermek családneve ezek közös megegyezése alapján rendeződik. Ilyenkor a szülőknek két lehetőségük van: a gyermek felveszi egyikük családnevét, vagy mindkettőjük családnevét. Amennyiben nézeteltérés lenne ezzel kapcsolatosan, ebben az esetben is a gyámhatóság hoz döntést a gyermek nevére nézve.
Amennyiben a leszármazást először csak az egyik szülőre nézve állapították meg (és ennek következtében a gyermek felvette nevét), majd utólag a másik szülőre nézve is megállapítják a gyermek leszármazását, a gyermek kérésére a gyámügyi bíróság rendelkezik ezzel kapcsolatosan.
Megemlítjük még, hogy abban az esetben, amikor a gyermeknek a leszármazását csak az egyik szülőt illetően állapítják meg, az a szülő fogja a gyermekkel szembeni jogait és kötelezettségeit gyakorolni.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak a szerzőhöz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
