Hazai produkció nyerte az Alter-Native Nagydíját
2013-11-10 18:07:50
- Kaáli Nagy Botond
Vasárnap délután véget ért a 21. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, amely az elmúlt hét öt napján számos érdekes filmmel, nívós versenyprogrammal, minőségi koncertekkel és különleges tárlatokkal várta az eddigi évekhez képest kisebb lélekszámú közönségét.
Vasárnap délután véget ért a 21. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, amely az elmúlt hét öt napján számos érdekes filmmel, nívós versenyprogrammal, minőségi koncertekkel és különleges tárlatokkal várta az eddigi évekhez képest kisebb lélekszámú közönségét. A hagyomány kialakult és működő koncepcióvá, műsorpolitikává vált, a kínálat ez esztendőben is minőségi volt, így e nézői létszámfogyatkozás érthetetlen, de talán értelmezhető. És elgondolkodtató.
Pénteken a versenyprogramot és Paul Negoescu Egy hónap Thaiföldön című, a Kultúrpalota nagytermében vetített nagyjátékfilmjét követően a Bolyai téri B5 stúdióban nyílt meg a Couleur Locale 2. című kiállítás. A szemle keretében szervezett tárlatnyitón a galériát működtető ArtEast Alapítvány vezetője, Bartha József képzőművész elmondta: a tíz alkotó (közöttük egy kéttagú csoport) munkáit bemutató tárlat rendhagyó jellegű, más, mint a városban megszokott. – Jövőre a Bolyai téri galériát egy teljesen másfajta művészi szerkezetnek rendeljük alá: egy-egy képzőművész lakhat itt egy hónapig, utána pedig kiállítja az általa készített munkákat. E tárlat november hónap folyamán végig látható lesz, az érdeklődők az ajtón kifüggesztett telefonszámokon jelentkezhetnek látogatásra – mondta Bartha József.
A Kultúrpalotában ezalatt már folytak az előkészületek az Alapi Band este háromnegyed kilenckor kezdődő koncertjére. Alapi István, az Edda gitárosa alapította a formációt, amely igen érdekes, eredeti és egyéni muzsikát játszik: a hard rock és progresszív rock súlyos gitárhangzását, technikás dallamvezetését ötvözik korai dzsesszalapokkal, a gyakran improvizatív, hegedűjátékkal is gazdagított, igen kreatív dzsessz-rock muzsika balzsam volt a fülnek. A kisteremben ezalatt dokumentumfilmeket és diákfilmeket láthatott a közönség, az este Szabó István Az ajtó című nagytermi nagyjátékfilmjével zárult.
Szombaton már délelőtt elkezdődött a versenyfilmek vetítése, a zsűri döntéséről – több diákfilmet és hosszúfilmet követően – az esti díjkiosztó ünnepségen értesülhetett a közönség. Ez utóbbin ismét Palkó Attila és Moldován Blanka ceremóniamesterek léptek a Kultúrpalota nagytermének színpadára, és a zsűri, illetve előzsűri ismételt bemutatása után elmondták: az idei évben 155 filmet láthatott szerda estétől a közönség, ezekből 60 képezte a versenyprogramot.
A nemzetközi ítészbizottság véleményét Miklauzic Bence magyarországi filmrendező, zsűritag tolmácsolta. Ez évben, hasznos újításként nemcsak a grémium általános vélekedését fogalmazta meg, hanem a díjnyertes filmek kis részleteinek bemutatását követően azt is elárulta, hogy az adott produkció esetében mit és miért díjazott a társaság. – 16 éve voltam itt először, akkor még főiskolás hallgatóként. Mindenütt emberek voltak, őrületes volt a hangulat, mindegyik teremben folyamatosan filmek peregtek. Csodálatos élmény volt! Most a zsűri tagjaként állhatok ezen a színpadon. Nagyon nehéz dolgunk volt, hiszen sokféle, filmeken keresztül megfogalmazott életszemléletet, értékítéletet kellett összehasonlítanunk. Az animációs filmek nagyon erősek voltak az idén, de ez a díjazottak listája láttán nem egyértelmű. Azért, mert az animáció konkrét határokat lép át és mos össze a film és a képzőművészet, a valóság és fikció között. Mi az idén a hagyományos, emberi sorsokat feldolgozó kisjátékfilmekben találtuk meg azt, ami a szívünkhöz közelebb áll – mondta Miklauzic Bence, majd a díjnyertes filmek bemutatása és az ezeket követő rövid méltatás következett.
Ekképpen a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusának díját a svájci Peter Volkart 606-os szoba című filmje nyerte el. Mint Miklauzic Bence megjegyezte, a zsűri nagyra értékelte a film gazdag vizuális világát, a nagyon kreatív és ötletgazdag megvalósítást. Az Erdély TV díját a hazai Felméri Cecília Boldogságpasztilla című alkotása nyerte, a grémium e produkció esetében a mindennapi szituációkat groteszkbe átfordító, szarkasztikus rendezői koncepciót értékelte, a díjat Gáspárik Attila adta át. A legjobb elsőfilmnek járó Simó Sándor Emlékdíjat (felajánló a Maros megyei MADISZ a Román Nemzeti Filmintézet támogatásával és az Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott töltőtoll) a franciaországi Eloi Henriod A kis szőke a fehér báránnyal című animációja nyerte, amelynek esetében a szörnyű magányról szóló, mégis könnyed és felemelő látásmódot értékelte a zsűri. A Kulturális Minisztérium díját a belgiumi Pablo Munoz Gomez Welkom című alkotása nyerte, amely azzal fogta meg az ítészbizottságot, hogy komédia ugyan, de nagyon egységes, homogén iróniával képes szólni a társadalmi különbségekről és megértésről. Marosvásárhely város díját az olasz Alessandro Falco Raffael utcája című filmje érdemelte ki, amely nagyon nehéz sorsú gyermekekről mutat nagyon közeli, nagyon hiteles és mégsem tolakodó képet. Az Alter-Native 21. Nagydíját (felajánló a Román Nemzeti Filmintézet) pedig a hazai Radu Jude Egy felhő árnyéka című produkciója nyerte, amelynek esetében a zsűri azt értékelte, hogy nagyon fontos emberi pillanatokról szól, amelyekben keverednek a hétköznapok és a hit, a csodavárás, a hiszékenység.
A díjkiosztó ünnepség záróakkordjaként a fesztivál művészeti igazgatója, Gáspárik Attila szólalt fel.
– 21. alkalommal szerveztük meg ezt a fesztivált, minden ősszel itt vagyunk a Kultúrpalotában. Radu Jude filmjének előbb bejátszott részletében hangzott el a mondata: élni akarunk, nem meghalni! Ez lett az ország legrégebbi fesztiválja, egyedül maradtuk a régiek közül. És lassan többen leszünk mi, szervezők, mint a közönségünk. Remélem, hogy lesz az Alter-Native-nak 22. kiadása is, de erről még nagyon korai lenne beszélni. Hagyományunk, hogy a díjkiosztó gálán bemutatjuk a következő év díszvendégét. Nos, jövőre nem országot szeretnénk meghívni, hanem Marosvásárhely értelmiségét! Tudjuk, hogy nagyon nehéz lesz. De szeretnénk itt látni az írókat, színészeket, művészeket, politikusokat, azokat, akik váltig állítják, hogy nincs kultúra Vásárhelyen, de őket nem látni ilyen rendezvényeken. Vagy azokat, akik meghívót igényelnek, holott jó anyagi körülmények között élnek… Miklauzic Bence elmesélte, hogy milyen volt itt a hangulat 16 évvel ezelőtt. Ő akkor Simó Sándor tanár úrnak egy olyan osztályával érkezett Marosvásárhelyre, amely osztály azóta a magyar filmgyártás gerincét képezi. Az akkori telt házból mára üres sorok lettek, igencsak foghíjas lett a fesztivál. Ennek okán el kell gondolkodnunk. Lassan itt csak a Julio Iglesias-féle ingyenkoncertekre lesz igény. Reméljük, hogy jövőre mi is összeszedjük magunkat, és telt ház is lesz – mondta Gáspárik Attila, majd a Hakeshmet Klezmer Band szombat esti koncertjét, Fligeauf Bence Csak a szél című nagyjátékfilmjét követően vasárnap délelőtt a dínyertes produkciókat vetítették.
A 21. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál vasárnap délután, több hosszúfilm, illetve gyerekeknek szóló animációs alkotás, valamint a miskolci filmszemlén látott produkciók vetítését követően véget ért.
