A román ortodox egyház mindegyre belekeveredik valamilyen botrányba. Nemrégiben a gyógyszermaffiával szövetségben csapolták az egészségbiztosítási kasszát itt, a megyében is. Mintha nem lenne eléggé busás adózatlan jövedelem a kegytárgyak és szentelt gyertyák forgalmazása.
A román ortodox egyház mindegyre belekeveredik valamilyen botrányba. Nemrégiben a gyógyszermaffiával szövetségben csapolták az egészségbiztosítási kasszát itt, a megyében is. Mintha nem lenne eléggé busás adózatlan jövedelem a kegytárgyak és szentelt gyertyák forgalmazása. Évente 100 millió eurós bevételre tesznek szert, s ezáltal az ország legnyereségesebb vállalkozásainak élére kerültek. Így van amiből építkezni, terjeszkedni nemcsak a hagyományos vonzáskörzetükben, hanem a Székelyföldön is. Az országban közel 19 ezer szent hajlék létezik. De ez sem elég. Bukarestben évek óta folyik a csatározás a Nemzet Katedrálisának nevezett építmény körül. Mind a helyszín, mind a beruházás költsége sokakban elégedetlenséget váltott ki. Józan ésszel valóban felfoghatatlan, miért kell most 400 millió eurót erre költeni. És főleg kinek a pénzét! Mert itt az adófizetők, vagyis a nem ortodoxok zsebére is megy a játék. Egy honatya megelégelte ezt a kontrollálatlan pazarlást, és azt merte javasolni, hogy ne az állami költségvetésből támogassák az egyházakat, hanem a hívek saját adójuk felajánlható részét irányítsák a kiválasztott felekezetnek. Javaslata vehemens ellenkezést váltott ki mind a kormány, mind a felekezetek részéről. Így jár, aki eltájolja magát, és nem mérlegeli azt a tényt, hogy az ortodox országokban gyakorlatilag nem történt meg az állam és az egyház szétválasztása. Jól emlékszünk, hogy még az átkosban is a diktátor milyen szimbiózisban ténykedett az akkori pátriárkával, hogy ne is beszéljünk a szekuritáté fizetési listáján nyilvántartott papok százairól. Most a pártokkal van hasonló csendestársi együttműködés. Elég, ha a választási kampányra vagy az idei költségvetés vitájára gondolunk, amikor a honatyák a saját körzetük templomépítéseire gyűjtötték a közpénzt. Nem is keveset. Az idén 71 millió euró támogatást kapnak.
A magyar történelmi egyházak vezetői a költségvetési pénzek megvonása kapcsán jogosan kérik az elkobzott javak teljes visszaszolgáltatását. Hiszen az államosítás előtt ezek jövedelméből tudtak önerőből iskolákat, kórházakat fenntartani. Mint a nyugat-európai felekezetek ma is. Ezért nem támogatja az állam sem Olaszországban, sem Franciaországban az egyházakat. Németországban pedig az adójuk 2 százalékával támogathatják egyházukat a hívek. Tehát a civil szervezetekkel egy csoportba tartoznak a felekezetek is. Ez nemcsak anyagi, hanem kulturális-társadalmi kérdés is. Egyébként az ortodox és a nyugati mentalitás közötti szakadék még nagyon sok feszültséget okoz majd a Unióban. A szokásrendi eltéréseken kibicsaklik majd a jogharmonizáció is.
