A gyermekek sajátos jogvédelmének típusai
A 2004. évi 272-es törvény előírásai értelmében az a gyermek, amelyik ideiglenesen vagy véglegesen szülői gondozás nélkül maradt, illetve aki érdekei megóvásának céljából nem hagyható szülői gondozás alatt, sajátos védelemben részesül a teljes cselekvőképesség elnyerésének pillanatáig.
A 2004. évi 272-es törvény előírásai értelmében az a gyermek, amelyik ideiglenesen vagy véglegesen szülői gondozás nélkül maradt, illetve aki érdekei megóvásának céljából nem hagyható szülői gondozás alatt, sajátos védelemben részesül a teljes cselekvőképesség elnyerésének pillanatáig.
Kivételes esetben, saját kérésre, a teljes cselekvőképesség elnyerése után is részesülhet sajátos jogvédelemben, amennyiben tanulmányait folytatja, a tanulmányok teljes ideje alatt, de legfeljebb 26 éves életkoráig.
Ugyanakkor az a fiatal, aki teljes cselekvőképességgel rendelkezik, sajátos gondozásban részesült, nem folytatja tanulmányait, de akinek nem sikerült a családjába visszailleszkedni, kérésre részesülhet egy legfeljebb két évig tartó sajátos gondozási hosszabbításban, a társadalomba való beilleszkedésének elősegítése érdekében.
A sajátos jogvédelmi intézkedések alkalmazása a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság (románul Direcţia Generală de Asistenţă Socială şi Protecţia Copilului, vagy DGASPC) által összeállított egyéni védelmi terv alapján történik.
A 14 évet betöltött gyermek esetében a sajátos védelmi intézkedéshez a gyermek beleegyezése is kötelező. Amennyiben az illető gyermek nem adja beleegyezését, az intézkedés meghozása fölött csakis az illetékes bíróság dönthet, és csak megalapozott esetekben léphet túl a gyermek akaratán.
A törvény szerint sajátos jogvédelmi intézkedések a következők:
1. az elhelyezés
2. a sürgősségi elhelyezés
3. a szakfelügyelet.
Sajátos jogvédelmi intézkedésekben az a gyermek részesülhet, aki a következő esetek egyikébe sorolható:
– a szülei ismeretlenek, elhunytak, a szülői jogok gyakorlását elveszítették vagy másodlagos büntetésként azoktól őket megfosztották, bírósági tilalom alatt vannak, bíróságilag eltűntnek vagy elhunytnak nyilvánították és a gyámság felállítása nem lehetséges
– aki nem bízható a szülők gondozására, a szülőket nem terhelő okokból
– visszaélésekben részesült vagy elhanyagolt gyermek
– a megtalált illetve az anya által kórházakban hagyott gyermekek
– aki bűncselekményt követett el, de a törvény szerint nem felel bűnügyileg.
A következőkben mindhárom jogintézményt röviden bemutatjuk.
Az elhelyezés
A fent felsorolt esetek valamelyikében lévő gyermeket ideiglenesen egy személynél vagy családnál, nevelőszülőnél (románul asistent maternal), vagy elhelyező, illetve sürgősségi elhelyező központba lehet helyezni.
Az elhelyezés esetében a következő alapelveket kell figyelembe venni:
– a gyermek a családon vagy helyettes családon belül való elhelyezésének elsőbbsége
– a testvérek együtt tartása
– a szülők látogatási jogának és személyes kapcsolatok fenntartási jogának megvalósítása.
Az elhelyezést a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vagy az illetékes bíróság rendelheti el.
A sürgősségi elhelyezés
A sürgősségi elhelyezés egy olyan ideiglenes intézkedés, amelyet a visszaélésekben részesült vagy elhanyagolt, illetve a megtalált vagy az anya által kórházakban hagyott gyermek esetében hozható.
Ennek a típusú elhelyezésnek az a sajátossága, hogy ez alatt a szülői jogok teljes mértékben fel vannak függesztve, mindaddig, amíg az illetékes bíróság a sürgősségi elhelyezés megtartása vagy átváltoztatása, illetve a szülői jogok gyakorlásáról dönt.
A szakfelügyelet
Ez az intézkedés olyan gyermekek esetében hozható, akik bűncselekményt követtek el, de a törvény szerint nem felelnek bűnügyileg.
A szakfelügyeletet a szülők megegyezése esetében a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság rendeli el. Amennyiben ilyen jellegű megegyezés nem születik, a szakfelügyeletet az illetékes bíróság rendelheti el.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak a szerzőhöz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
