Románia törvénnyel nyilvánította a „trianoni szerződés napjává” június 4-ét. A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi eseményt népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amelyhez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a közszolgálati médiának is be kell számolnia. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.
A törvény megszavazása után az RMDSZ elnöke így fogalmazott: „egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan önök tették”. Hozzátette: ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek öröm, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára azonban óriási veszteség, és ezt a tényt egy törvényjavaslat nem tudja megváltoztatni. A magyarok a magyar nemzet részei, függetlenül attól, hogy hol élnek, a magyar nemzeti szolidaritás és a felelősség nem irányul senki ellen.
Kulcsár-Terza József képviselő szerint a törvény „azt példázza, hogy a román pártok és politikusok miképpen sorakoznak fel egymás mellé az erdélyi magyar nemzeti közösségre nézve sértő és provokatív jellegű megnyilvánulásaikkal”. Kijelentette: „semmilyen törvény nem kényszeríthet minket arra, hogy egy igazságtalan diktátum évfordulóját megünnepeljük. Június 4. minden magyar számára gyásznap marad, és ha száz évvel ezelőtt ezen a napon egy országtól és egy nemzettől el is vettek mindent, amit lehetett, szülőföldünktől mégsem tudtak megfosztani minket, jövőnket továbbra is itt képzeljük el”.
A kezdeményezők szerint a trianoni szerződés az Erdéllyel kiegészült Románia határainak nemzetközi elismerését jelentette, jogilag szentesítette Erdély visszatérését az anyaországhoz, Romániához, és megerősítette azokat a politikai és társadalmi jogokat, melyek megillették az Erdélyben többséget alkotó románságot.
Amúgy – egyelőre – nincs hagyománya Romániában a trianoni békeszerződés megünneplésének, hiszen 1990 óta december 1., a „nagy egyesülés” napja az ország nemzeti ünnepe, amikor 1918-ban ezen a napon mondták ki Erdély egyesülését Romániával. Tavaly a járvány miatt nem voltak állami Trianon-napi ünnepségek. Csupán Sepsiszentgyörgyön „ünnepeltek” román nacionalisták, illetve „ünnepi ülést” tartott a Román Tudományos Akadémia elnöksége, amelyen az akadémia elnöke párhuzamot vont Románia és Magyarország, a „győzelmeiket ünneplő” románok és a „vereségeiken siránkozó” magyarok között.
Ma van a Trianon-nap. Idén… meglátjuk.
