Gombapárok 3.

• 2013-07-09 14:07:43

• Málnási András

Az időjárás még mindig kedvez a gombáknak és a gombászoknak egyaránt. Nagyon sok és sokféle gomba jelent meg egy időben, valósággal csalogatják a gombászokat. Így egyre többen kapunk kedvet egy-egy erdei kirándulásra abban a reményben, hogy sok szép és ízletes gombával térhetünk haza.

Világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius)

Az időjárás még mindig kedvez a gombáknak és a gombászoknak egyaránt. Nagyon sok és sokféle gomba jelent meg egy időben, valósággal csalogatják a gombászokat. Így egyre többen kapunk kedvet egy-egy erdei kirándulásra abban a reményben, hogy sok szép és ízletes gombával térhetünk haza. Aztán otthon derül ki, hogy a kosár tartalmának több mint fele a szemétbe kerül, mert nagyrészt elöregedett, vizenyős vagy kukacos gombákat szedtünk. Ilyen bőség idején azt ajánljuk, hogy csak az egészséges, fiatal, jó állagú gombákat szedjük le, a többit hagyjuk élőhelyükön, hadd hullassák spóráikat a jövő gombanemzedék biztosításához.

Egy gombakedvelő barátom meséli, hogy ha erdő mellett halad el autójával, a kocsi rögtön az erdő felé húz, mert gombaillatot érez. Addig vár gazdájára az erdő szélén, amíg az teli kosárral tér vissza. Mások kocsija az utak melletti gombaárusok közelében lassít, és meg is áll, hogy gazdája tudjon vásárolni a kihívóan kínálkozó rókagombából. Ezek az árusok jól ismerik ezt a gombát, csak elméletileg kerülhet az „áru” közé mérgező világító tölcsérgomba. A gombák világában kevésbé jártas kiránduló viszont könnyen összetévesztheti ezt a két fajt, ha nem ismeri fel a gombákra jellemző, megkülönböztető jegyeket.

Sárga rókagomba (Cantharellus cibarius). Kellemesen fűszeres aromája miatt az erdélyi ember egyik legkedveltebb gombája. Előnye, hogy nem kukacosodik, és amikor szezonja van, lomb- és fenyőerdők talaján helyenként tömegesen terem. Kalapjának színe a fakósárgától az élénksárgáig terjed. Kezdetben domború, majd hullámosan kiterülő, tölcséresedő. Termőrétege nem szabályosan lemezes, hanem ráncosan eres, és mélyen lefut a tönkre. Tönkje is sárga, többnyire rövid, tömör, lefelé vékonyodó. Húsa fehéres, világossárga, sajátosan fűszeres illatú. Frissen a legfinomabb tejfölös gombapaprikást készíthetjük belőle, konzerválva viszont nem tartja meg jellegzetes, eredeti aromáját.

Világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius). Melegkedvelő gomba, szerencsére elég ritka. Lombos fák korhadó tuskóin, gyökerein tenyészik, többnyire csoportosan. Kalapja sárgás-, barnásvörös, néha a rókagombáéval megegyező színű, felülete selymesen szálas. Kezdetben begöngyölt szélű, majd tölcséresedő. Szabályos lemezei vékonyak, a tönkre lefutók, színük a kalapénál világosabb. A tönk színe is világosabb a kalapnál, tömör, a csoportos növés miatt gyakran megnyúlt, a tövénél görbe. Húsa sárga, nem feltűnően fűszeres illatú, mint a rókagomba, hanem inkább avarszagú. Fogyasztás után hamar jelentkeznek a gyomor- és béltünetes panaszok. Ilyenkor a gyors hánytatás és a hashajtás ajánlott.