Gazdag programkínálat

Csűrszínházi Napok

A világjárvány után végre korlátok nélkül várja közönségét a Csűrszínházi Egyesület június 24-e és 26-a között a Csűrszínházi Napokon. Az előző évekhez hasonlóan a szervezők igyekeztek gazdag és változatos programkínálattal előrukkolni. A rendelkezésünkre álló információk alapján állítottuk össze az alábbi előzetes tájékoztatót. 

Június 24-én, pénteken 18 órától az idei Csűrszínházi Napokon elsőként Szélyes-Szluka Brigitta előadásában Ibsen-Tóth-Szokol Torvald Helmernek (Nóra) című művét láthatják az érdeklődők. A szobaszínházi művészeti produkció a Janka villa egyik helyiségében lesz. A Tóth Réka Ágnes író-dramaturg és Szokol Judit író-rendező által írt darab Henrik Ibsen Nórájának utóéletéről szól. A darab ott kezdődik, ahol Ibsen drámája véget ér. Nóra elhagyja Torvaldot, és újrakezdi az életét. Kalapot készít, főz, halad egy látszólag stabil pályán. Az előadás egy alternatív valóságot tár fel a nézők előtt, amiben a múlt és a jelen egy áramló monológban keresztezi egymást. Változásról és állandóságról kérdez újra és újra az Ibsen-átirat, amely az elhagyás, az anyaság és a magány köreit érintve mutatja meg azt a Nórát, akit olyan régóta ismerünk, hogy már semmit sem tudunk róla. Az egyszemélyes, önálló előadói estet Szélyes-Szluka Brigitta állította színpadra és játssza, külön érdekessége a szobaszínház által kínált tér intimsége, közelsége, amely különleges élmény mind az előadó, mind a néző számára. 

Ugyanaznap 20 órától a Csűrszínház nagyszínpadán Darvasi László Karády zárkája című előadását Bartha Boróka színművész viszi színre a Gyulai Várszínház produkciójaként, rendező Béres László. 

Karády a maga korában egyedülálló jelenség volt, sötét hajával, markáns arcélével, robusztus testalkatával, mély, különleges hangszínével kiemelkedett az akkori filmszínésznők közül, ikonikus, mitikus alakká vált. E mítoszon túl, az álarca és manírja mögött a kőbányai kislányból dívává érett nő, a mindennapi Katalin világát tárja fel az előadás, azt, amiről olyan keveset árult el, hogy csak feltételezni tudjuk, miképpen érzett és gondolkodott, hogy élte meg az elképesztő népszerűséget, és hogy volt képes túlélni a letartóztatást és kegyvesztettséget – mondja többek között az előadó. A rendező nem más, mint Bartha Boróka férje, akinek talán ezért is sikerült ilyen hitelesen az egykori színésznő karakterét az előadóra fonnia. Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója kérésére írta meg Darvasi László a monodrámát Karádyról. Márton Erika tervezte a díszletet, a dalokat a rendező-férjjel válogatták. Az előadás elnyerte az Őze Lajos-díjat, így színvonalas produkciót láthat majd a közönség pénteken este a Csűrszínházban.

Június 25-én, szombaton 17 órától különleges előadást mutat be a Rengeteg Színház, a szegedi Liget Társulat és a Sándor Arts Egyesület szervezésében: John-Michael Tegelak és Stephen Schwartz Godspell című kétrészes musicalje a hippikorszak fiataljainak istenkereső játéka, inspirálója Máté és Lukács evangéliuma, a jézusi példázatok és szenvedéstörténet, a fekete egyházi zene. Magyar származású szerzője, Stephen Schwartz a zenét és a szöveget 18 évesen írta – még a Jézus Krisztus Szupersztár megjelenése előtt. A mű Jézus és Júdás konfliktusát állítja a középpontba, az ő harcuk kényszeríti erkölcsi állásfoglalásra a tanítványokat. Az újkori Bábelnek üzennek az ősrégi példázatok – hitet és bizakodást ébresztenek a gyökereiket kereső fiatalokban. A darab legnagyobb értéke a sokrétű, lírai és táncos, patetikus és könnyeden humoros, erős és lágy zene. A musical ősbemutatója 1971. május 17-én volt, azóta több világhírű társulat rendszeresen műsorára tűzte. A legutóbbi átgondolt változatát a Broadwayn 2011. október 13-ától 2012. június 24-ig játszották.

18 órától – folytatva a hagyományt – az iskolában Érdekes emberek – különleges történetek címmel – a Csűrszínházi Egyesület felkérésére – az idén Lokodi Imre író, újságíró Köllő Gábor római katolikus plébánossal beszélget nemcsak vallásról, hanem igen érdekes és kalandos életéről. Legutóbb id. Szélyes Ferencet bírta szóra Lokodi Imre, akkor Feri bácsi igazi történelmi leckét tartott, így valószínű, hogy az idei meghívott története is érdekfeszítő lesz. 

20 órától a szatmári Harag György Színház társulata Vajda Katalin Anconai szerelmesek című előadását viszi színre Valló Péter ötlete alapján. Rendező Lendvai Zoltán. „A valóság nem más, mint egy nagy mese” – ezekkel a szavakkal foglalja össze az anconai polgár a fordulatos komédia eszmei mondanivalóját az előadásban. Talán sokan hajlamosak lesznek hinni neki, főleg ha andalító olasz zenét is tálalnak hozzá. A szatmárnémeti társulat előadása a fenti biztos recept alapján készül, egy igazi olasz zenés komédiát kínál. Kicsit nosztalgikus, kicsit ironikus ez a mediterrán szerelmi bonyodalom. Az előadásban megtalálunk mindent, ami a hamisítatlan olasz hangulatot jellemzi: tengerparti üdülőhelyet, kávézót, pizzát, összegabalyodott szerelmi szálakat és fülbemászó dallamokat. A 70-es évek népszerű olasz slágerei hangzanak el: Ciao Bambina, Volare, Felicita, L’italiano, sok-sok slágeren keresztül kell túljutniuk az anconai szerelmeseknek, amíg elérnek a happy endhez – a színház rövid ismertetőjével ajánljuk mi is a közönség figyelmébe a vígjátékot.

A Csűrszínházi Napok június 26-án, vasárnap 20 órától egy „hazai” produkcióval zárul. A Bekecs Néptáncszínház Örkény 

István Tóték című darabját viszi színre táncszínházi produkcióként Győrfi Csaba rendezésében. 

Örkény István abszurd tragikomédiájában rendkívüli szerepet kap az a fajta testiség, amely sokszor a humor, máskor a nyomor és kín forrását jelenti. A táncszínházi előadás főként a nonverbalitás eszköztárát használja, szereplői a drámai szövegből jól ismert különleges karakterek testi-lelki kivetülései a térben. A test kifejezőereje, a szerepformálás fizikális lehetőségei, a mimika és a mozdulatok energiája meséli el az örök érvényű történetet, mindezt sajátos dramaturgiai vonalvezetéssel, a néptánc és népzene nyelvén. Az előadásban különböző népi énekek és csujogatások csendülnek fel, amelyek dramaturgiai funkciója a történet érthetőségében ragadható meg – áll többek között az ajánlóban. A műfajt kedvelőknek – és nem csak – izgalmas előadást kínál ezúttal is a Bekecs Néptáncszínház.

Jegyfoglalás a 0744-394-186-os telefonszámon (Szélyes Ferenc színművész), jegyvétel a helyszínen. Az előadások bővebb ismertetője megtalálható a www.csurszinhaz.ro honlapon és a Csűrszínház Facebook-oldalán is.