Folytatódik a restaurálás

Felújítják a Kultúrpalota Tükörtermét, homlokzatát és tetőzetét

Most már kívülről is látszik, hogy elkezdték felújítani a Kultúrpalotát. Tekintettel arra, hogy a város leghíresebb és legnépszerűbb műemlék épületéről van szó, a restaurálási munkálatok menetét is nagy érdeklődés övezi. A palota felújítása Lokodi Edit Emőke tanácselnöksége idején, 2007-ben kezdődött el, s a századik évfordulóra a nagyterem, a kisterem, az előcsarnok új pompájában várta a látogatókat. Most a Tükörterem, a külső homlokzat, a tetőzet felújításán van a sor, minderről Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója és Fülöp Tímea, a Kultúrpalota igazgatója számolt be olvasóinknak. 

– A Maros Megyei Múzeum által összeállított projektnek a lényege az, hogy a Kultúrpalota külsejét felújítsuk. Hiszen tizenkét évvel ezelőtt megkezdődött a palota belső felújítása, amely során megtörtént  a nagyterem, a kisterem és a lépcsőházak restaurálása. Ebbe a restaurálási folyamatba azokat a részeket vontuk be, amelyek eddig nem voltak felújítva, illetve a költségek olyan nagyok, hogy egy külön projektbe foglalva érdemes ezeket felújítani. Így kerül sor a Tükörterem, a könyvtár belső lépcsőházának, valamint a teljes külső felújítására, a homlokzatok, illetve a tetőszerkezet restaurálására. 

– A Tükörteremben dolgoznak már, mi folyik itt?

– A falak tisztítása van folyamatban,  hiszen a hatvanas, sőt a hetvenes években is, amikor a Kultúrpalota utolsó nagy javítása  volt, néhány részletet átfestette, más színre, más  koncepció alapján. Mi az eredeti díszítéshez szeretnénk visszatérni. Már jól látszik a Tükörterem oszlopain, hogy az azokon levő levéldíszeket lefestették egységes zöldes színre, holott sokkal látványosabbak, szebbek és élőbbek az eredetileg ezüstözött szegéllyel ellátott világoszöld levéldíszek. Hogy  mi volt ennek az egyszínűsítésnek a háttere, nem tudjuk, de az a célunk,  hogy eredeti állapotába hozzuk vissza a Tükörterem díszítését, illetve az oszlopok fölötti gerendák okkeres festését szegélyező kék és vörös dekorációs festést is szeretnénk helyreállítani. Az itteni üvegablakok felújítása már megtörtént ezelőtt kilenc évvel – 2010-ben adták át –, a bútorzatot 2012-ben újítottuk fel. A zöld kárpitos bútorzatot befóliáztuk, raktárba vittük, hogy ne szenvedje meg a porral járó munkálatokat,  csupán a bőrrel bevont bútorzat van a Tükörteremben, amit könnyebben lehet tisztítani. 

– Arra számítottunk, hogy a munkatelepen nagyobb port, felfordulást találunk, erre egy választófalat találtunk, ami nem is zavaró. 

– Mivel a vakolatot nem kell leverni, hiszen a falakat vegyi úton  tisztítják, s ez nem eredményez olyan port, ami  bezárást igényelne, s mivel a Tükörterem a Kultúrpalota leglátogatottabb része, úgy egyeztünk meg a restaurátorral, hogy nem zárjuk be. Ha mégis ehhez kell folyamodnunk, azt a szezonon kívül tesszük meg, amikor a szakemberek eljutnak az üvegablakok körüli felújításhoz. 

– Mennyiben befolyásolja a Kultúrpalota felújítása a rendezvények menetét?

– A nagyszabású felújítás befolyásolni fogja a Kultúrpalota életét, a rendezvényeket, illetve a látogatásokat. A rendezvények kapcsán jegyzem meg, hogy a nagytermet július elsejétől szeptember 9-ig lezárjuk. Nem lesznek koncertek, sem más típusú rendezvények, viszont a látogatók számára továbbra is nyitva marad a nagyterem. Ebben az időszakban javítják az orgonát, de ősszel és a tél folyamán, amikor még folytatódik az orgona felújítása,  a filharmónia koncertjeire sor kerül majd. Az 1913-ban épített hárommanuálos Rieger-orgonát   egy, a szakmában nagyon elismert magyarhermányi cég restaurálja. Az orgona különlegessége, hogy  mind a  4463 sípja eredeti, s a  hangszer építése óta szinte folyamatosan működött – fogalmazott Fülöp Tímea, a Kultúrpalota igazgatója.  

Jelenleg a Maros Megyei Könyvtár lépcsőházában is dolgoznak, éppen ezért a könyvtár csak a Kultúrpalota előcsarnokából közelíthető meg. A munkálatok itt pár héten belül befejeződnek, és újra megnyitják a könyvtár bejáratát. A múzeum kiállításainak nagy része látogatható, néhány hete nyitották meg a nagyszabású Tonitza-kiállítást. A román művészeti galéria is látogatható, de  a magyar művészeti galériát biztonsági okokból néhány napja bezárták, s még elég hosszú ideig nem lesz nyitva a munkálatok miatt. 

Aki a közelmúltban nem járt a Kultúrpalota galériáiban, annak  újdonság, hogy tavaly a magyar művészeti galériát, idén a román galériát bővítették azzal, hogy a folyosóra  is képek kerültek, ami igen látványos, és a hely kihasználtsága miatt igen előnyös megoldás. 

A Tükörtermet, annak ellenére, hogy dolgoznak benne, nem zárták be, bár bizonyos részeket eltakartak,  az ablakok és az eredeti bútorzat megtekinthetők.  

– Nagyon fontosnak tartottuk, hogy a munkálatok ideje alatt is nyitva maradjon a Kultúrpalota. Igen, lesznek kellemetlenségek, néha kerülgetni kell az állványokat,  vagy megváltoztatjuk a bejáratot, de a turistákat tudjuk fogadni, s rendezvényeket is szervezünk. Az sem árt, ha látják, hogyan  újítanak fel egy műemléket, s milyen nagy munkát jelent ez – mondta az igazgató.  

– Mikorra fejeződik be a Kultúrpalota felújítása? – kérdeztük Soós Zoltánt.

– A Tükörterem restaurálása az év végéig  elkészül. A külső munkálatokat 2020 végéig fejezik be. Itt a legfontosabb  a tetőszerkezet felújítása és a bádog cseréje, ugyanis a Kultúrpalota tetőszerkezetének 80 százalékát bádog fedi, habár az útról csak a szép díszes cserép látszik. A bádog az utóbbi évtizedekben korrodálódott, és a tető több helyen beázott, így aztán a bádogot ki kell cserélni – fogalmazott Soós Zoltán. 

A teljes munkálatot a ploieşti-i Romconstruct Group Kf. és a Concas Rt. nyerte meg, az ő alvállalkozóik a restaurátorok.  A törvény értelmében csak azok a személyek végezhetnek restaurálást, akik minisztériumi engedéllyel rendelkeznek egy-egy restaurálási  folyamatra. A falképeket külön falkép-restaurátorok, a kőrészeket kőrestaurátorok, a fémrészeket úgyszintén és így tovább. 

A megrongált tetőcserepeket eredeti Zsolnay-cserepekkel kell kicserélni, ezeket – Soós Zoltán úgy tudja – még nem rendelték meg. A feladatfüzetben (dokumentáció) is szerepel, hogy Zsolnay-cserepek kell a tetőre kerüljenek. Ettől nem is tágítanak, bármilyen más variánst kizárnak, mert azt szeretnék, hogy az eredeti gyártó terméke kerüljön a palota tetőzetére, oda, ahol ez szükséges. Tudni kell, hogy a kék és a fehér cserép Zsolnay-gyártmány, míg a közte levő vörös cserép  az akkori lugosi gyár terméke, ez a gyár már nem létezik. 

Egy előző beszélgetésünk során Soós Zoltán múzeumigazgató említette a Kultúrpalota előtti tér felújításának ötletét is. 

– Erre azonban csak 2020 után kerülhet sor, amikor a városnak lesz egy új polgármestere, akivel  ennek szükségességét meg lehet értetni, hiszen a jelenlegi városvezetés nem érdekelt a város jövőjét illetően. Ami biztos, a könyvtár előtti udvar felújítása. A tervet a Zsolnay cégtől rendeltük, s itt egy kis szökőkutat szeretnénk építeni, s a teret is Zsolnay-díszelemekkel  és termékekkel szeretnénk berendezni, ami  illeszkedik a palotához. Ez nem volt benne az eredeti tervben, de szeretnénk, ha megvalósulna  –  mondotta az igazgató. 

A  Kultúrpalota felújítási projektjét uniós pályázaton nyert másfél millió euróból valósítják meg.