Folt hátán folt…

Anyagmaradványokból készít mutatós, párnákat, takarókat, kötényeket és táskákat a nyugdíjas Csegedi Erzsébet, akit a faluban csak úgy emlegetnek: a foltvarró.

Fotó: Nagy Tibor

Anyagmaradványokból készít mutatós, párnákat, takarókat, kötényeket és táskákat a nyugdíjas Csegedi Erzsébet, akit a faluban csak úgy emlegetnek: a foltvarró. Míg régen nem volt más választásuk a foltvarrott takarók készítőinek, ma már inkább csak azok az asszonyok varrnak ezzel a technikával, akik örömüket lelik benne.

Bár a boltok roskadoznak a párnák, takarók, táskák sokaságától, a vásárlók nagy része mégis jobban értékeli azokat az egyedi darabokat, amelyek valakinek a kétkezi munkáját dicsérik. Ezt bizonyítja, hogy a termékkiállításokon, ahová Csegedi Erzsébet elviszi munkáit, nagy érdeklődéssel fogadják azokat, különböző alkalmakra, személyre szabott ajándéknak rendelnek is tőle. A 28 évig varrónőként dolgozó Erzsébet öt éve vonult nyugdíjba, és úgy döntött, szabadidejét szeretné hasznos dolgokra fordítani. Lánya Spanyolországban él, és ott került kapcsolatba a foltvarrással, kapott ajándékba egy könyvet, ahonnan elleste az egyes technikákat. – Általában innen-onnan megmaradt anyagokból dolgozom, ami otthon a kezembe kerül. Amint egy kicsi darabkát a kezembe fogok, már tudom, hogy abból mit fogok készíteni – jegyzi meg mosolyogva a kézműves, aki elárulja, éjszakánként nem mindig tud aludni, így a legtöbb alkotás ilyenkor születik meg. Készített már kisgyereknek táskát, illetve csillag alakú párnát, amelyre rávarrta a fiúcska nevét, vagy állatfigurákat készít anyagdarabokból, ezeket varrja rá a párnákra, terítőkre, amit a megrendelők kérnek. Az egyik kedvenc sorozatfilmjében látott egy érdekes, csíkos köténymintát, azóta azt is elkészítette, többféle színösszeállításban. Foltokból készített termékeit első alkalommal a backamadarasi helyi termékek vásárán állította ki, és azóta folyamatosan érkeznek a megrendelései.