Földtulajdonjog és oktatás

Péter Ferenc, az RMDSZ megyei elnöke, Császár Károly és Novák Csaba Zoltán szenátorok pénteken közös sajtótájékoztatón számoltak be egyrészt az elmúlt két év, másrészt a tavaszi parlamenti ciklus tevékenységéről. 

Péter Ferenc arról beszélt, hogy az RMDSZ parlamenti csapata két évvel ezelőtt arra vállalkozott, hogy tudását és szakmai tapasztalatát a magyar közösség szolgálatába állítsa. Az elmúlt időszakban sikerült is elfogadtatni több olyan törvényt, amely kedvező lehetőséget teremt az erdélyi magyaroknak. És bár a közbeszéd a Btk.-ról, a DNA főügyészének a leváltásáról, de főleg az ország két legbefolyásosabb emberének, az államelnöknek és a vezető kormánypárt elnökének a hatalmi harcáról szólt, az RMDSZ szenátorai és képviselői több olyan törvényt dolgoztak ki, illetve részt vettek olyan törvények kidolgozásában, amelyek fontosak a mindennapi életünkben. 

„Maros megye legnagyobb és legerősebb politikai szervezete az RMDSZ, éppen ezért az országos jelentőségű ügyekre is befolyásunk van, és úgy gondolom, hogy az RMDSZ politikusainak kötelességük, hogy ezt a befolyást gyakorolják is” – hangsúlyozta a megyei elnök. 

Lépés Maros megye elszigeteltségének feloldására

Az RMDSZ parlamenti és önkormányzati csapata egyaránt igyekszik megoldást találni azokra a Maros megyei gondokra, amelyek minden egyes lakos számára fontosak. Az elnök elsősorban a marosvásárhelyi repülőtér megmentését említette. „Sikerült  megnyitni a repülőteret, és ezzel az első lépést megtenni Maros megye elszigeteltségének a meggátolására. A marosvásárhelyi repülőtér felújítása egy olyan probléma volt, amit két év alatt sikerült megoldani, de még vannak olyan gondok, amelyekkel a rendszerváltás óta küzdünk, és amelyekre megoldást keresünk: például a föld-visszaszolgáltatás. Az RMDSZ-nek az idén sikerült elfogadtatnia egy olyan törvényjavaslatot, amely által lehetőséget teremtünk a földek tulajdonviszonyainak a tisztázására. 

Elfogadhatatlan támadások a magyar közösség ellen

Elfogadhatatlannak nevezte a magyar közösség elleni támadásokat, azt, hogy az ellenzék az Alkotmánybíróságon támadta meg a közigazgatási törvényt. Sajnálatosnak nevezte, hogy épp egy Maros megyei szenátor, Marius Paşcan az, aki a legvehemensebben tiltakozik a törvény ellen, és nemcsak az új kódex, hanem minden olyan törvényjavaslat ellen, amely fontos a magyar közösség számára. Veszélyesnek nevezte ezt a magatartást, mert ezzel feszültséget és gyűlöletet szít, amire főleg Maros megyében nincs szükség. 

Arról is beszélt, hogy az oktatási kérdésekben is folyamatosan akadályokat gördítenek elénk, folyamatosan etnikai alapú diszkrimináció zajlik. Mint mondta, az egész oktatási rendszeren változtatni kell. 

Kevésbé bürokratikus és kiadás nélküli megoldásokat keresnek 

Császár Károly a szóban forgó, kihirdetés előtt álló törvényeket technikai szempontból közelítette meg.

Kijelentette: a földtörvénnyt az elmúlt évek során sokszor módosították, de ezek a módosítások nem segítették a visszaszolgáltatási folyamat felgyorsulását. 

Az egyik módosítás, mint mondta, arról szól, hogy hogyan lehet elősegíteni a lakóházak és az épületek körüli területek, udvarok betelekelését, a másik pedig tisztázni próbálja az 1991 óta természetben visszaszolgáltatott területek jogi helyzetét. A kézzel írt szerződések által gazdát cserélt földterületek jogi helyzetének tisztázásáról beszélt, ami hagyatéki eljárást igényel, és sokszor többe kerül, mint amennyit a földterület ér. A tulajdonosok egy része ’91 óta elhunyt, az örökösök sok esetben külföldön élnek, nehéz velük egyszerre közjegyző előtt hagyatéki tárgyalást lefolytatni, és utána adásvételi szerződést kötni, ami mind költséggel jár. 

A szenátor szerint erre kerestek kevésbé bürokratikus és olcsó megoldást, mert ezek az átíratási procedúrák sokszor a terület árának a tízszeresét is meghaladták. 

„A beltelkek telekelésével kapcsolatosan is több probléma merült fel. Az egyik az, hogy vannak olyan esetek, hogy akár ötven éve is benne lakik egy család a házában, de telekkönyv nincs a telekre, a másik, hogy a házban laknak az illetők, de a bekerített területnek – bár mindig a család tulajdona volt – csak töredéke szerepel a telekkönyvben. A harmadik eset pedig, amikor a terület a román állam tulajdonát képezi. A földtörvény 23. cikkelye mostanig is érvényben volt, azonban az eljárásban gondok adódtak: az emberek a helyi földosztó bizottságokhoz fordultak a visszaigényléssel, ezek határideje ma is érvényben van. Az eljárás úgy történt, hogy benyújtották a helyi önkormányzathoz a kérvényt, azt a helyi földosztó bizottság elbírálta, és felküldte a megyei földosztó bizottságnak, amely egy határozattal kellett volna elfogadja. Mivel a törvény nem egyértelműen írta le, hogy a jóváhagyáshoz milyen dokumentumokra van szükség, a megyei földosztó bizottság egy szabályzatot hozott, amelyben felsorolta, milyen aktákra van szükség a jóváhagyáshoz. 

Maros megyében a 2013 és 2017 között benyújtott igénylések 99%-át elutasította a megyei földosztó bizottság 

A szenátor elmondta, hogy e miatt a szabályzat miatt egy tavalyi felmérés szerint Maros megyében, a 2013 és 2017 között benyújtott kérvények 99%-át elutasítottta a megyei földosztó bizottság. 

A megyei földosztó bizottság által kidolgozott szabályzat abszurditását ecsetelendő mondta el, hogy példának okárt naprakész telekkönyvi kivonatot is kérnek a dossziéba. Amit Császár Károly abszurdnak nevezett, mert naprakész telekkönyvi kivonattal tiszta a tulajdonjog. 

A módosított törvény értelmében, ha nincsenek a tulajdonosnak bizonyító aktái, akkor négy szomszéd közjegyző előtt adott nyilatkozata alapján a megyei földosztó bizottságnak jóvá kell hagynia a birtoklevél kibocsátását. 

A kültelkekkel kapcsolatosan megpróbáltak a kataszteri törvénybe egy olyan cikkelyt bevinni, ami előírja, hogy a telekkönyvben való első bejegyzés esetén, azok a személyek, akik évek óta használnak bizonyos területet, fizetik az adóját, szerepelnek a mezőgazdasági lajstromban, bejegyezhetik a birtoklási jogukat. Az érdekelt vagy sértett feleknek három évük van arra, hogy megfellebbezzék ezt a bejegyzést. Ha nem teszik meg, akkor a birtoklási jog három év után tulajdonjoggá alakul át. Ezzel a kézzel írt adásvételi szerződések problémája oldódik meg hagyatéki eljárás nélkül. 

Kisebbségbarát közigazgatási törvénykönyv 

A közigazgatási törvénykönyv tervezetéhez az RMDSZ közel száz módosító javaslatot nyújtott be, amelyből mintegy 70-et elfogadtak a különbizottságban. „Elértük azt, hogy a törvénykönyv a jelenlegi formában hatékonyabb, modernebb közigazgatást eredményez majd, és a korábbinál sokkal inkább kisebbségbarát. Elértük azt is, hogy a prefektus csupán a tanácsi határozatokat és a polgármesteri rendeleteket ellenőrizheti. A decentralizáció szempontjából elértük, hogy a jogosítvány-kibocsátások és a gépjármű-bejegyzési szolgáltatások 2019. január 1-től a megyei tanácsok alárendeltségébe kerülnek, ezáltal feloldható lesz a torlódás”.

Az önkormányzatok szempontjából egy új cikkelyt vittek be: azokban az esetekben, amikor egy olyan ügyben, amelyre nincs külön rendelkezés, hogy melyik hatóság vagy intézmény hatáskörébe tartozik a megoldása, mindig az önkormányzatnak kell megoldania. 

A nyelvhasználattal kapcsolatosan elmondta, hogy ott, ahol megvan a 20%-os küszöb, az anyanyelvhasználatot kiterjesztették a prefektúrákra, a decentralizált intézményekre is, és abban az esetben, ha egy kisebbség nem éri el ezt a küszöböt, a helyi önkormányzat dönthet arról, hogy biztosítja-e az anyanyelvhasználatot az illető településen. 

Az államfő és az ellenzék hátráltatja a parlamenti munkát

Novák Csaba Zoltán három területet érintett: a parlamenti tevékenységét, közösségépítő munkáját, illetve a centenáriumi RMDSZ-projektekben való részvételét.

A kormánypárt a kampányban egy új tanügyi törvényt ígért, ami olyan, mint a Colombo felesége: mindenki tud róla, de még senki sem látta. És még mindig ezen a szinten vagyunk – jelentette ki. Ez határozta meg a törvényhozási munkát olyan értelemben, hogy a jelenlegi törvényt kellett toldozni-foldozni. 

A másik, ami ugyancsak befolyásolja a parlamenti munka hatékonyságát, az a kormány és az államelnök közötti politikai harc, amelynek alárendelik a törvénykezést is. Mindezek ellenére az elmúlt ciklusban a tanügyi bizottságban több mint 50 tanügyre vonatkozó kérdést tárgyaltak és hoztak róla döntést.

Elmondta, hogy az utóbbi időben az államelnök vagy visszaküldött a parlamentnek, vagy az Alkotmánybíróságon támadott meg olyan fontos oktatási kérdéseket, amelyek a fennálló helyzet orvoslását célozták meg, és amelyekről a szakbizottságban az ellenzékkel is közös nevezőre jutottak. 

Elsőként a tankönyvtörvényt említette, amelyet az Alkotmánybíróságon támadtak meg, és az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek nyilvánította. Majd a katolikus líceum ügyét hozta fel, amelyet az RMDSZ parlamenti szinten próbált rendezni, és amelyet az ellenzéki pártok az államelnök támogatásával ugyancsak az Alkotmánybíróságon támadtak meg, illetve arról is beszélt, hogy két nappal ezelőtt egy másik, kisebbségi szempontból fontos törvénymódosítási kezdeményezésüket, amely a létszám alatti osztályok megszervezésére vonatkozott, visszaküldte az államfő a parlamentnek. Az elnök a „nyelvi kisebbség” kifejezésbe kötött bele.

A szenátor beszélt még a bölcsőde- és óvodatörvényről, amely főleg a vidéki gyermekek számára fontos, mert kb. 20%-uk nem részesül óvodai képzésben, és így eleve hátránnyal indulnak az első osztályba, amit nem tudnak leküzdeni az elemiben. A törvény szerint 2020-tól 2 éves kortól kötelező lesz az óvodai nevelés. A bölcsődetörvény is ugyanezt a célt szolgálja.

Kommunikációs nyelvi tábor

Közösségépítő tevékenységéről szólva a szenátor az RMDSZ városi szervezete által Marosvásárhelyen és később a megyében is elindított programot említette meg, amely a nyolcadikos gyerekek felkészítését célozta román és magyar nyelvből, illetve matematikából. Ebben a programban több mint 60 gyerek vett részt Marosvásárhelyről, majd a szülők kérésére öt Maros megyei településen – Dicsőszentmártonban, Szovátán, Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön, Szászrégenben – szerveztek hasonló felkészítőket.

Kísérleti projektként indítottak el Szőcs Imrével, a Bolyai líceum romántanárával, illetve a nyárádszeredai önkormányzattal és a Deák Farkas általános iskolával közösen egy nyári tábort, ahol a gyerekek a román nyelv kommunikációs technikáival ismerkedtek meg. 

Film- és arcképcsarnok a romániai magyarság történetéről

A centenáriumi évben az RMDSZ több programot dolgozott ki: elkészült a 100 év a romániai magyarság történetéből című film, és készül a következő 9 rész is. A másik projekt egyfajta arcképcsarnok, amely 100 olyan magyar személyiséget mutat be, akik az elmúlt 100 évben aktívan kivették a részüket az erdélyi magyar közösség szellemi, tudományos, közösségi életéből, ugyanakkor fontos szerepet játszottak Románia történetében is. A tervek szerint az őszi ciklusra ez a lexikon is elkészül.