A fiatalok munkavállalását ösztönzi

Érvénybe lépett az új intern-ship-törvény, amely ösztönözni szeretné a fiatalokat arra, hogy itthon vállaljanak munkát, ugyanakkor lehetőséget biztosít számukra, hogy még a tanulmányi éveik alatt tapasztalatra, gyakorlati tudásra tegyenek szert, ami előnyükre válik majd a későbbi elhelyezkedésben. A fiatalok munkavállalását ösztönző törvény előnyeit tegnap sajtótájékoztatón ismertette Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet országos elnöke, valamint Birtalan István, a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke.

A múlt hét közepén hirdette ki az államfő a 2018. évi 176-os törvényt, ami kimondottan az intern-ship-programot szabályozza. 

– Ez a törvény úgymond közös „gyermekünk” volt az ifjúsági szervezettel. Az RMDSZ  egyik legfontosabb célkitűzése, hogy fiataljaink versenyképes tudást sajátítsanak el, emellett kiemelt fontosságúnak tartjuk a munkahelyteremtést, ezért a törvényhozásban olyan jogszabályokat kezdeményezünk, illetve olyan joghézagokon próbálunk javítani, amelyek az erdélyi magyar fiatalokat arra ösztönzik, hogy itthon vállaljanak munkát. Ennek egy nagyon jó ugródeszkája lehet az internship-program, amely biztosítja azt, hogy a diákok például már az egyetemi tanulmányaik idején elsajátítsák azt a szakmát, amit választottak, és utána gyakorlati tudással felvértezve álljanak helyt, amikor kikerülnek az egyetem padjaiból. Fontos, hogy a fiatalok megszokják, milyenek egy cégnél a hétköznapok, mi történik a munkavégzési folyamatokban. Ezért támogattuk ezt a törvényt – fejtette ki Csép Éva Andrea. Mint mondta, különbséget kell tenni a gyakornoki program, a fiatal végzősök alkalmazására vonatkozó előírások, illetve az  intern-ship-program között, mivel nem ugyanazt fedik. 

Az új törvény lehetőséget biztosít arra, hogy mind a magánvállalkozások, mind a közintézmények legtöbb hat hónapra (egyhuzamban, nem megszakításokkal) egy úgynevezett internship-szerződést kössenek. A 16 éven felüli fiatalok heti ledolgozott óraszáma nem haladhatja meg a 30 órát, a 18 éven felü-liek esetében pedig a negyvenet. Összességében a hat hónap alatt ledolgozott munkaidő nem haladhatja meg a 720 órát.  A vonatkozó törvény értelmében az alkalmazó köteles legkevesebb a minimálbér felével megegyező bért biztosítani az internship-programban részt vevőnek. Csép Andrea rámutatott, a MIÉRT-tel közösen a minimálbér 75 százalékát javasolták, de a végén az 50 százalékos változat került elfogadásra. Fontos ugyanakkor, hogy az időszak, amíg internship-szerződéssel foglalkoztatják a fiatalt, beleszámítódik majd a munkahelyi régiségbe.  Arra vonatkozóan nincsen megkötés, hogy valaki hány internship-programban vehet részt, viszont egy adott munkaadónál csupán egy alkalommal lehet foglalkoztatni ilyen szerződéssel. A  vállalat köteles legkésőbb egy nappal a program kezdete előtt elküldeni a szerződés adatait az internship-szerződések elektromos nyilvántartásába, aminek a kezelése a megyei munkaerő-foglalkoztatási ügynökségek feladata lesz.  

A törvény ugyanakkor az érintettek alkalmazását is ösztönzi, egyszeri 4586 lejes juttatást biztosít az állam azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a hat hónap lejárta után hatvan napon belül alkalmazzák az internship-programban résztvevőket. Ez esetben viszont feltétel, hogy legalább 24 hónapig foglalkoztassák az illetőt. 

Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet országos elnöke hangsúlyozta, nem szabad tényként elfogadni, hogy a fiatalok elvándorolnak, hanem meg kell keresni minden lehetőséget arra, hogy itthon tartsák őket. 

–  Ez a törvény egy jó előrelépés, hiszen nagyon sok fiatal van, aki az egyetem elvégzése után keresi az útját, és sok esetben nem találnak munkát, mert a vállalkozók szakmai tapasztalatot kérnek. Úgy gondolom, hogy az internship-törvény segíteni fogja őket. Gyakran tapasztaljuk azt is, hogy a fiatalok egyetem alatt elmennek a kötelező gyakorlatra, de a munkaadó csupán  aláírja a papírjukat, és azzal mehetnek is haza. Az internship-programban a vállalkozó arra van kötelezve, hogy fizessen a munkájukért, tehát valószínűleg ennek fejében teljesítményt is vár majd. A fiatalnak is jó, hiszen lehetősége van tanulni, a munkaadónak pedig egy olcsóbb munkaerő – mutatott rá.  A MIÉRT országos elnöke szerint az önkormányzatokra nézve is pozitívumot hoz ez a törvény, hiszen lehetőségük adódik fiatalítani a csapataikat. 

– Az elmúlt tíz évben úgymond nem volt túl trendi önkormányzatoknál dolgozni, a fiatalok nem voltak túl nyitottak ez irányba, szerencsére az utóbbi két évben változott a helyzet, a bérek normalizálódtak, egy kezdő fiatalnak esetenként 3-4 ezer lejes bér jár – tette hozzá. Mint mondta, a MIÉRT arra fogja ösztönözni az RMDSZ-polgármestereket, hogy a jövő évi költségvetésben különítsenek el keretet a gyakornokok foglalkoztatására. 

Birtalan István, a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke megjegyezte, szeretnék ösztönözni az önkormányzatokat arra, hogy fiatalokat foglalkoztassanak, ugyanakkor a nemrég alakult Fiatal Vállalkozók Szövetségével közösen a vállalkozói szférát is erre bátorítani. 

– Ez egy óriási lehetőség, hiszen az Agrárakadémián is gyakran találkoztunk fiatalokkal, akik munkát szerettek volna vállalni, gyakorlati tudásra szert tenni, ezért külön figyelmet fordítunk majd arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozások is minél nagyobb arányban éljenek ezzel a lehetőséggel – fejtette ki.