A fiatal felnőtteket figyelmeztetik a csontritkulás kockázatára
A sajtó részvételével szervezett kerekasztal-megbeszélésen emlékeztek meg október 20-án a csontritkulás világnapjáról a megyei sürgősségi kórház vezetői és szakemberei.
A sajtó részvételével szervezett kerekasztal-megbeszélésen emlékeztek meg október 20-án a csontritkulás világnapjáról a megyei sürgősségi kórház vezetői és szakemberei. Romániai viszonylatban az alattomosan jelentkező néma kórnak nevezett betegség állítólag 1,5 millió embert érint, akiknek a 88 százaléka nő, de a rendszeres szűrés bevezetése továbbra is késik, s a megyei sürgősségi kórház országos hírű reumatológiai klinikáján ma sincsen csontsűrűségmérő készülék. A Népújság kérdésére dr. Lőrinczi Zoltán orvos igazgató az anyagiak hiányát említette, és kilátásba helyezte, hogy a klinika járóbeteg-rendelőjének a felújítás nyomán a DXA-készüléket is beszerzik.
Addig is a sokadik programról értesülhettünk, amely megyei szinten az oszteoporózissal kapcsolatosan elindult. Míg a korábbiak az idős személyekre összpontosítottak, a reumatológiai klinika szakemberei dr. Copotoiu Monica adjunktus vezetésével és a kapcsolódó szakterületek orvosaival közösen egy olyan tájékoztató és felmérő jellegű programot állítottak össze, amely a fiatal felnőttekhez szól. A Figyelj a csontjaidra! elnevezésű programhoz több megye kapcsolódott, de sajnálatukra nem az összes, bár szerették volna az egész országra, sőt nemzetközi szinten is kiterjeszteni. A fiatal felnőttekhez a 18-50 év közötti férfiakat sorolta, a nőknél pedig 18 éves kortól a havi vérzés kimaradásáig számítják ezt az időszakot.
Romániában az oszteoporózis a változókorban levő nők 11,5 százalékát érinti, s évente 94.000 új csonttöréses esetet diagnosztizálnak, a 2010-es költségek 577 millió eurót tettek ki. A nemzetközi adatok szerint az utolsó helyek egyike azt bizonyítja, hogy országos szinten azoknak a betegeknek a 85 százalékát sem kezelik megfelelőképpen, akiknél megállapították a csontritkulást, bár erre nemzetközi előírások vannak. Az okok egyrészt abban keresendők, hogy az érintett személyek sem veszik komolyan a kórismézett csontritkulást, továbbá hiányzik a beteg és orvos közötti párbeszéd. A csak román nyelvű honlapon, amelyet a MOGYE-val és a Román Diákligával közösen indítottak el, www.oppose.ro néven egyszerű, mindenki számára hozzáférhető nyelven olvashatók a betegséggel kapcsolatos tudnivalók, s kérdőívek kitöltését követően derülhet ki, hogy érintett-e már a szóban forgó személy.
A szervezetünkben zajló csontképzés-csontbontás egyensúlyának megbomlása már 35 év után elkezdődik, s nőknél a változókorban gyorsul fel a női nemi hormon termelődésének a leállása miatt. Copotoiu doktornő szerint romániai viszonylatban ezt a folyamatot a megfelelő diéta, étkezés hiánya is gyorsítja. Az előírások szerint napi 1.000 mg kalcium bevitele szükséges, amit tejtermékekből, zöldségekből, gyümölcsökből vagy például a lazachúsból stb. kerülhet a szervezetbe. A kalcium beépülését a csontokba a D-vitamin segíti elő, ami a tojásban, májban, halhúsban található, s napfény hatására képződik a szervezetben. Ezért lenne tanácsos napi 10-15 percet napoztatni az arcot és a kezet. A csontképződésben fontos szerepe van a B-vitaminnak, a magnéziumnak, az A- és K-vitaminnak, valamint a cinknek is. Ez utóbbi a vörös húsban található, ezt kell pótolni a vegetáriánusoknál. A megelőzés fontos feltétele a mozgás, egy gyermeknek naponta 40 percet kellene mozognia, s a fiatal felnőttek is heti négy alkalommal legalább 30-40 percet kellene sétáljanak, kocogjanak, tornásszanak. A honlapon egy gyakorlatsor is szerepel, amit ennek a korosztálynak ajánlanak a megelőzésre, diagnosztizált csontritkulás esetére pedig sajátos gyakorlatokat.
Míg a családorvos, az endokrinológus, a reumatológus a megelőzésben is szerepet vállalhat, az ortopédorvosok a következményeket, a csonttöréseket kezelik. Erre tért ki dr. Băţagă Tiberiu professzor, a megyei sürgősségi kórház ortopédiai és traumatológiai klinikájának vezetője, aki elmondta, hogy a csendes járvány okozta csonttörések a negyedik leggyakoribb bántalmat jelenti világszerte. Oszteoporózis esetén a combnyak, a csigolya, a csukló, a kéz csontjai törnek el a leggyakrabban. Ami a költségeket illeti, egy csípőprotézis 3.000–3.500 lejbe kerül, amit az országos program keretében biztosítanak, s ehhez a kórházi kezelés költségeit is hozzá kell számítani, ezért egyetértett a megelőzés fontosságával. A törések oka lehet esés, de előrehaladott csontritkulásban spontán módon, ülés közben is megtörténhet, az utókezelés pedig hosszú időt vesz igénybe.
A törésekre, a fájdalom megjelenésére kell elsősorban felfigyelni – hangsúlyozta dr. Popoviciu Horaţiu, a reumatológiai klinika vezetője. Helyi viszonylatban a különböző szakterületek képviselőinek, köztük a nőgyógyászoknak, belgyógyászoknak a hozzájárulása szükséges – tette hozzá, s felhívta a figyelmet az alkoholfogyasztás és a dohányzás káros hatására. Sajnálattal állapította meg, hogy a klinikának nincsen csont-sűrűségmérő készüléke, így a magánrendelőkben elvégezhető vizsgálat értékei, véranalízisek, röntgenfelvétel alapján állapítható meg pontosan a csontritkulás mértéke, majd a csonttörések nyomán kialakuló szövődményeket (trombózisok, fertőzések stb.) említette. Megerősítette, hogy a testmagasság csökkenése komoly aggodalomra kellene okot adjon, egy csigolyatörést ugyanis egy másik követhet. (Korábban elhangzott, hogy a testmagasság évi rendszerességgel történő követése a családorvos feladata lenne.) A klinikavezető beszélt az ismert, valamint a legújabb, nagyon hatásos, de drága kezelési lehetőségekről és a gyógytornáról is.
