Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2026-09-02 15:00:00
*Illusztráció
Fotó: Nagy Tibor
A 13. Vásárhelyi Forgatag alkalmával többek között az is szóba került, hogy merre tart Maros megye, melyek az erősségek, és melyek azok a pontok, amelyek napjainkban szégyenfoltnak számítanak, és ahol szükség van minél gyorsabb beavatkozásra. Szombaton a Pulzus sátorban erről beszélgetett Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, Márk Endre, Szászrégen polgármestere, Bodó Előd Barna, Mezőpanit polgármestere és Fülöp László, Szováta polgármestere. A beszélgetés után kérdeztük Csibi Attila Zoltánt és Márk Endrét.
Maros megye mindenhol specifikus módon épül, emelte ki lapunk kérdésére Csibi Attila Zoltán, aki rámutatott, hogy Szováta turisztikai szempontból, Szászrégen ipari vonatkozásban, míg Mezőpanit nagy erős közösségként fejlődik. Ha csak ebből a három vonatkozásból közelítjük meg a megye fejlődését, akkor mindenféleképpen sajátosnak mondható, illetve hogyha kivetítjük a 120 önkormányzatra, amivel rendelkezik Maros megye, akkor ez a specifikus fejlődés még inkább érzékelhető, magyarázta az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, aki aláhúzta, hogy a megyében már sok minden készen van, azonban van még min változtatni, például mindig vannak földutak. Ameddig vannak megyei földutak, addig van amiért szégyenkeznünk, ismerte el az elöljáró.
Csibi Attila Zoltán ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a legfontosabb az, hogy közösséget kell tudni építeni, ehhez pedig békére van szükség, valamint arra, hogy egymásba kapaszkodva tartsuk meg a közösséget, és közösen teremtsünk magunknak otthont Maros megyében.

Csibi Attila Zoltán
– Az elmúlt években én azt érzékelem, hogy tudunk egymásra számítani és homogén közösségként működni – fogalmazott a megyei elnök, hozzátéve, hogy nem biztos, hogy erre van szükség, de arra mindenféleképpen szükség van, hogy úgy építsünk közösséget, hogy azt az irányt, amiben mennünk kell, és amiben nekünk meg kell maradni, azt megtaláljuk.
A fiatalok kapcsán is kérdeztük a politikust. Elmondta, hogy azt szeretné elérni, hogy 2028-ban egy olyan képviselő-testület álljon fel, a legkisebb falutól egészen a legmagasabb képviseleti rangsorig, ahol egy 30-40, de akár 50%-os fiatalítást is el tudnak érni. Csibi Attila Zoltán nyomatékosította, hogy semmi sem előbbrevaló számára, mint a közösség, és azt szeretné, hogy egy megújult mozgalommal vágjanak neki a 2028-as választási évnek, illetve hogy ugyanazzal a lendülettel tudjanak továbbmenni 2030 után is, mert ez szolgálja a közösség érdekét.
Márk Endre, Szászrégen polgármestere a Népújság kérdésére elmondta, hogy az elmúlt hat év során több területen is sikerült fejlesztéseket megvalósítani a városban. Például két líceumot és három óvodát újítottak fel, illetve szeptemberben fognak átadni egy bölcsődét. De emellett új sportbázist is sikerült létrehozni, van focipálya esti megvilágítással és teniszpálya új öltözővel. Ezeken túlmenően pedig meg kell említeni a felújított központi parkot, a 27 éve használatlan mozi felújítását, valamint a városcsarnok befejezését.
A tömegközlekedés is fejlődött az elmúlt hat évben, új, környezetbarát hibrid autóbuszok kerültek Szászrégenbe, ahol most egy szabadidőparkot terveznek. A 4 millió eurós EU-s pályázatot múlt héten írták alá, és ennek értelmében egy 20 hektáros területet szabadidőparkká alakítanak át, ahova a város lakói bármikor el tudnak majd menni kocogni, sétálni, flekkenezni, jól érezni magukat. Márk Endre szerint 2-3 év kell ahhoz, hogy mindezt befejezzék.
Az elöljáró úgy érzi, hogy a város lakossága értékeli a fejlesztéseket. – A 20%-os magyarságon kívül kaptam számottevő román szavazatot is 2024-ben – mondta Márk Endre, aki kiemelte: arra törekszik, hogy jó városgazda legyen, hiszem számára a város érdeke az első.

Márk Endre és Bodó Előd Barna