Újabban a kocsárdi vonatállomást idézi fel bennem a nagy várakozások és késések légüres tereként ismert romániai tanügy. Csakis ott láttam együltömben annyi ismeretlen arcot – átszállót, törzsvendéget és bentlakót –, mint amennyit az elmúlt időszakban az oktatási rendszer elénk villantott.
Újabban a kocsárdi vonatállomást idézi fel bennem a nagy várakozások és késések légüres tereként ismert romániai tanügy. Csakis ott láttam együltömben annyi ismeretlen arcot – átszállót, törzsvendéget és bentlakót –, mint amennyit az elmúlt időszakban az oktatási rendszer elénk villantott. Ha véletlenül hosszabb ideig el is időztek ezen a huzatos, „se ajtaja, se ablaka” portán, előbb-utóbb aztán mégis úgy álltak odébb az illetékes miniszterek, mintha ott sem lettek volna. Ki emlékszik már arra, hogy az – úgynevezett – rendszerváltás utáni fél esztendőben Mihai Şora filozófus viselte a tárcavezetői tisztséget, vagy utódjára, Gheorghe Ştefanra, aki másfél évet töltött a tanügyminiszteri székben? Hosszú az ismeretlen nevek sora, nem is áll szándékomban felsorolni valamennyit. A legutóbbi tárcavezető körüli cirkusz azonban megerősít abban, hogy korántsem jár vége felé a türelemjáték. Diákokkal, szülőkkel, pedagógusokkal játsszák ezt évtizedek óta az illetékesek, és úgy tűnik, ezúttal idegpróbálóbbak a szabályok. Pár héttel a középiskolai ballagások előtt nem tudni, hány államilag támogatott helyre felvételizhetnek az egyetemre készülők. A plagizálási vád miatt leköszönt miniszter erre a hétre ígérte a felsőoktatásban biztosítandó ingyenes helyek jóváhagyását, hónapokkal ezelőtt, még februárban pedig az akkori tárcavezető szintén két héten belül kívánt intézkedni ez ügyben. Már az is késésnek számított volna, hiszen a törvényes előírás szerint a felvételi időszak előtt hat hónappal le kell legyen szögezve az új helyek száma az egyetemeken, így viszont még az is kérdésesnek tűnik, hogy meg tudják-e szervezni a nyári vizsgaidőszakot. Ahogy azt sem tudni, mi lesz a legkisebb diákokkal, akiket Mang az óvodában marasztott volna. (Hogy hogyan, azt nem tudni, hiszen az előkészítő osztályba beíratott gyerekek helyét a jövendő ovisok szülei már lefoglalták.) Jelenleg ideiglenes vezetője van a tanügyi tárcának Liviu Pop személyében, akiről máris szövődnek a lejárató történetek. Jobb híján azzal teszik hiteltelenné az átmenetileg miniszterkedő matematikatanárt, hogy kétszer is elírta tanintézete névadója, Anghel Saligny nevét. Valóban nem válik dicséretére a dupla baki. De a piszkálódóknak sem az, hogy nap mint nap bizonyságot tesznek infantilizmusukról, miközben a diáksorsokat szállító fantomvonat megállíthatatlanul halad láthatatlan pályáin, ki tudja hova.
