Euróválság, avagy a tetszhalott élesztgetése
2011-12-06 16:03:10
- Benedek István
Ebben a szakértő felidézte a legfontosabb világgazdasági eseményeket az amerikai hitelválságtól a legújabb fejleményekig. Mint világosan kiderül, a világ bankrendszerét megrázó krízist a felelőtlen hitelezés idézte elő, és komoly szerepet játszott a dolgokban az is, hogy a szabályozó és felügyelő hatóságok finoman szólva nem álltak hatáskörük magaslatán.
Az utóbbi napok történései – az uniós alapszerződés német-francia módosítási terve, melyről a napokban tudunk meg többet, illetve a bejelentés másnapján tett amerikai hitelminősítői bejelentés, miszerint azok a szakik, akik a 2007/08-as amerikai hitelválságot képtelenek voltak előre jelezni, most lesorolnák a teljes eurózónát, nyilván nem véletlenül – még érdekesebbé teszik azt az euró túlélési esélyeit taglaló előadást, melyet a Romániai Magyar Üzleti Egyesület november végi marosvásárhelyi konferenciájának résztvevői hallgathattak meg. Hárshegyi Frigyes, az OTP Bank elnöki főtanácsadója értekezése teljes terjedelemben is olvasható az egyesület www.hungarianbusiness.ro weblapján.
Ebben a szakértő felidézte a legfontosabb világgazdasági eseményeket az amerikai hitelválságtól a legújabb fejleményekig. Mint világosan kiderül, a világ bankrendszerét megrázó krízist a felelőtlen hitelezés idézte elő, és komoly szerepet játszott a dolgokban az is, hogy a szabályozó és felügyelő hatóságok finoman szólva nem álltak hatáskörük magaslatán. A pénzügyi válságra a tehetős államok a bankok megmentésével kerestek megoldást, azonban a fogyasztás csökkenése gazdasági recessziót okozott, és ezzel az államadósságszintek emelkedtek meg jelentősen, ma már az uniós segítség nélkül több európai ország is államcsődben lenne, mások annak a szélén állnak. A válság pedig felszínre vetett az eurózónán belül eddig is meglevő, az egyes államok teljesítménykülönbségén és egyéb tényezőkön alapuló feszültségeket. A nagy teljesítménykülönbségű országokat nem lehet tartósan egy közös pénzbe terelni, és azok az országok vannak alapvetően bajban, akik a gazdaságukat képtelenek a fejlettebb gazdaságok teljesítőképessé-géhez felzárkóztatni, vagy ha ezt nem bírnák, akkor a fogyasztásukat korlátozni – véli a szakértő. Aki szerint az adósságcsapdába jutott országok ebből a kelepcéből a közös pénzzel minden bizonnyal nem tudnak szabadulni, ezért az eurózónában csak az azonos fejlettségi, államadóssági szinten levő országok maradnak.
Mint azt az előadó is hangsúlyozta, semmilyen szakértő nincs könnyű helyzetben, amikor az alapvető kérdéseket is szinte napirenden átrajzoló események zajlanak a pénzügyi világban. Hogy az euró túléli-e a válságot, azt bizonyosan megjósolni aligha tudja valaki. Ám azt is nézve, hogy különböző mélységű adósságcsapdákban nem csak az eurózóna tagállamai vergődnek, hanem a világ legfejlettebbjei is, és csak idő kérdése a jelenlegi gazdaságpolitika mellett, hogy Románia is mikor kerül oda, egyre világosabb, hogy a válság kihívásaira egyelőre nincs pontos válaszuk a döntéshozóknak sem nálunk, sem a vezető hatalmak kancelláriáiban.
