Értékbiztonsági kockázatfelmérés

Egy év haladékot kaptak az öt évnél régebb bejegyzett cégek tulajdonosai arra, hogy elvégezzék a kötelező értékbiztonsági kockázatfelmérést, amely több mint öt éve érvényben van. A 2012 júniusa után bejegyzett vállalkozások esetében azonban július elsejétől már kötelező a kockázati átvilágítást igazoló dokumentáció felmutatása. 

Több mint öt éve uniós követelményekre hivatkozva kormányhatározattal a gazdasági egységek, tanintézmények, kulturális létesítmények kockázati felmérésének kötelezettségéről döntöttek a törvényhozók, amely révén eggyel több anyagi kötelezettséggel terhelik a kis- és nagyvállalkozásokat, de a határozat értelmében a közintézmények, a kulturális és egészségügyi intézmények sem mentesülnek ettől a kiadástól. A vagyonvédelmi törvény értelmében a kockázatfelmérési dokumentáció  hiánya 5.000–10.000 lej közötti bírságot vonhat maga után. Egyelőre az értékbiztonsági kockázati felmérők felelőssége sem tisztázott, ugyanis arra a kérdésre nem térnek ki a törvényhozók, hogy amennyiben érvényes kockázati elemzés birtokában is betörés történik egy egységben, felelősségre vonható-e a kockázati elemzést végző szakember, ugyanakkor a díjszabásokat sem szögezték le, ami szabadpiaci versenyhelyzethez vezet. A közbeszerzési eljárások (SEAP) online katalógusában megtalálhatók a közintézmények számára irányadó egységárak a kockázati átvilágítást illetően. Nem hivatalos forrásból arról értesültünk, hogy egy kis vegyesbolt kockázati átvilágítása legkevesebb ötszáz lejbe kerül. 

Maros megyében harminc engedélyezett értékbiztonsági kockázati felértékelő van, közülük G. Ilonát és Mârza Ioant kérdeztük  a július elsejétől kötelező kockázati átvilágításokról. 

A megrendelő cégek érdekében

Amint G. Ilona értékbiztonsági kockázati felértékelő megkeresésünkre elmondta, eddig több mint száz objektum felmérését végezte el több megyében, mind közintézményekben, mind magáncégeknél. Az engedélyezett értékbiztonsági  felértékelő hangsúlyozta, mindenekelőtt fontos, hogy a kockázati felmérő semleges, ezen a területen jól felkészült és tapasztalt szakember legyen, aki a törvényes előírásokat betartva a megrendelő cég érdekeit védi, épp azzal a céllal, hogy annak értékei (emberi és anyagi) biztonságban legyenek. Az értékbiztonsági felmérés nem azonos a munkavédelmi biztonsági felméréssel.

Az újonnan bejegyzett cégeknél vagy új munkapontoknál először a kockázati felmérést kell elvégeztetni – ami egyébként is kötelező –, még mielőtt a biztonsági intézkedéseket megtennék (riasztóberendezések, megfigyelőrendszerek beszerelése, őrző-védő cégek szolgáltatásainak igénybevétele stb.). A szakember azonosítja a biztonsági kockázatokat, a „sebezhető pontokat”, a törvényes előírásokat, és ezek után ajánlja a legmegfelelőbb vagy kötelező biztonsági intézkedéseket.

Persze, vannak bizonyos tevékenységek, cégkategóriák, amelyekre szigorú, úgymond minimális követelmények vonatkoznak. Ide sorolandók a közintézmények és tanintézmények  (pl. iskolák, óvodák, kulturális intézmények), hitelezőegységek, postai szolgáltatásokat végző cégek, üzemanyagtöltő állomások, 500 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi felületek, közszolgáltatások pénztárgépei, bankautomaták, pénzfeldolgozó központok stb. Ezekre a kategóriákra különösen oda kell figyelni, hiszen a lényeg a kockázat csökkentése a minimális kötelező biztonsági intézkedések meghozásával. 

Ha például egy magántulajdonban lévő cég vezetője úgy dönt, hogy biztonsági őrökkel védi a javait, akkor a következő lehetőségei vannak: saját őrség saját alkalmazottakkal, a törvényes előírásoknak megfelelően felkészítve, illetve őrző-védő cég szerződéssel. Mindkét esetben el kell készíteni a kockázatfelmérés alapján a vagyonvédelmi tervet, amit a rendőrség kell láttamozzon. A riasztóberendezések esetében is például közintézményekben először a kockázatfelmérést kell kötelező módon elvégeztetni, hogy az elektronikus biztonsági rendszereket az engedélyezett cégek megtervezzék, amit a rendőrség láttamoz, és csak azt követően szerelhetik fel a berendezéseket. Egy kockázatfelmérés komplex dokumentáció, amely három évig érvényes. A vagyonvédelmi szolgáltatók nem végezhetnek kockázatfelmérést azokban az egységekben, amelyekkel ők vagy alkalmazottaik szerződéses viszonyban állnak, de akkor sem, ha  riasztórendszerek tervezését, szerelését, módosítását, karbantartását végzik – mondta a szakértő. A munkadíjakkal kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy azok  teljes mértékben a tulajdonossal való alku eredményeként alakulnak, ezért nem mondhat viszonyítási árat sem. „A korrekt ár megállapítása érdekében szükség van egy előzetes látogatásra, mert akkor tudjuk felmérni a tulajdonképpeni munkát, a felmérés mennyiségét, az  aktivitások komplexitása szerint. Ezenkívül minél magasabb a kockázat egy objektumban, annál több műszaki/pénzügyi megoldást kell adnunk a kockázatok csökkentésére. Ezért nem lehet kategorizálni az árakat, mivel nincs két teljesen azonos munkapont a kockázati felmérés komplexitása szempontjából. Csökkentést alkalmazok például olyan cégeknél, ahol több munkapont, üzlet van, vagy különböző nonprofit alapítványok esetében. Az elektronikus katalógusban megtalálható a SEAP egységár, ami tulajdonképpen irányadó a közintézmények kockázati felmérésére. A kockázati értékfelmérőt kötelezi a titoktartás, ezért bizalmasan kezeli a rendelkezésére bocsátott információkat” – fejtette ki az értékbiztonsági kockázati felmérő. 

Közintézményeknek vagyonvédelmi terv is kötelező

Amint Mârza Ioan értékbiztonsági kockázati felmérő kérdésünkre kifejtette, a törvényes szabályozások értelmében a kockázatelemzéssel amellett, hogy azonosítják az őrzött értékek kockázatait, az objektumok gyenge pontjait, a biztonságos vagyon- és személyi védelem szempontjából megoldási javaslatokat is kell tegyenek a kockázat csökkentésére vagy elhárítására.

A kockázatértékelési dokumentáció valójában egy kérdőív kitöltésével készült interjúból áll, amelyet helyszíni szemle során készít a szakember. Ezzel a dokumentummal a pénzforgalmától függetlenül minden olyan egység kell rendelkezzen, ahol pénztárgép, vagy bármilyen javak vannak, illetve a személyi biztonság miatt is kötelező. A kockázati elemzésben figyelembe veszik a már meglévő biztonsági intézkedéseket, berendezéseket is. A szakember kifejtette, az elemzés során a felmérő a helyszínen tapasztalt kockázati tényezőket számítógépes rendszerben rögzíti, a program értékelési rácsa bizonyos értékeket ad ki. A 60% alatti kockázati érték elfogadható, a 60% fölötti már nem, és vagyonvédelmi intézkedések megtételére kötelezi a cég vagy intézmény vezetőjét. Amennyiben betörés történik, a kockázatelemzést újra el kell készíttetni, és ha a felmérő valótlan adatokat írt be a kockázatfelmérő tesztbe, semmisnek nyilvánítják az elemzését. Három semmissé nyilvánított elemzés után pedig visszavonják az engedélyét.

 Amennyiben egy gazdasági egység az őrzési és vagyonvédelmi riasztórendszer tervének rendőrségi engedélyeztetését szeretné megkapni, kötelezően rendelkeznie kell a kockázatfelmérés dokumentációjával, amit mellékelni kell a dossziéhoz.

A 2015. évi 1.002. kormányhatározat szerint a helyi közigazgatási egységek, tanintézmények, egészségügyi intézmények, művelődési egységek, postahivatalok, valutaváltók, játékbarlangok, ékszerüzletek, üzemanyagtöltő állomások, tízezer euró fö-lötti javakat raktározó egységek stb. számára a riasztóberendezés felszereléséhez vagyonvédelmi terv is szükséges, és azt engedélyeztetni kell a rendőrségen. 

Amint a kockázatfelértékelő kérdésünkre elmondta, az országban közel 1600 engedélyezett kockázatfelmérő van, Maros megyében harminc,  mindkét szám igencsak alacsony, ha a törvény kötelező jellegét tartjuk szem előtt. Az engedélyezett kockázatfelmérők  jegyzéke (Registrul Naţional al Evaluatorilor de Risc la Securitatea Fizică) megtalálható az országos rendőrség www.politiaromana.ro/ro honlapján, a  https://www.politiaromana.ro/ro/structura-politiei-romane/unitati-centrale/directia-de-ordine-publica/serviciul-sisteme-de-securitate-private/registre-nationale linkre kattintva.