Erdély történelmének egy kis részét megmenteni az enyészettől

Küküllőszéplak polgármesterével, Szakács Bélával beszélgetve a községvezető megjegyezte: a vidéken a turizmus az egyetlen lehetőség arra, hogy az emberek kiegészítő jövedelemre tegyenek szert.

Fotó: Nagy Tibor

Küküllőszéplak polgármesterével, Szakács Bélával beszélgetve a községvezető megjegyezte: a vidéken a turizmus az egyetlen lehetőség arra, hogy az emberek kiegészítő jövedelemre tegyenek szert. A megyeszékhely messze van, sok helyi munkalehetőség nincs, ezért is biztatják a községbelieket, pályázzanak, vállalkozzanak a turizmus terén. Ha már a turizmusnál tartunk, bizonyára vonzó látványosság lesz a községbeli, újjáépítés alatt levő Barabássy-udvarház. A falubeliek által csak kastélyként emlegetett épület új tulajdonosa, dr. Barabássy Sándor, az udvarházat építő Barlabássy Lénárd leszármazottja ugyanis erkölcsi kötelességének érzi az ősi épületet eredeti állapotába visszaállítani.

Az önkormányzattól megvásárolt épület az utóbbi évtizedek alatt igencsak leromlott állapotba került. A rendszerváltást követően nem került fel a műemlékek jegyzékére, így pályázati lehetőség sem volt a felújítására, az önkormányzatnak pedig nem volt annyi pénze, hogy restaurálja az ingatlant. Miközben a korábbi községvezetés terve az épület lebontása volt, a jelenlegi vezetés úgy döntött, eladja a Barlabássy család leszármazottainak, talán ezáltal sikerül megmenteni és restaurálni az épületet. Ottjártunkkor a kastélytulajdonos éppen indulni készült haza Magyarországra, de kérésünkre szívesen végigkalauzolt a birtokon, megmutatva az épületet, a helyiségeket. És mesélt. „Ősöm, Barlabássy Lénárd Erdély alvajdája volt, a székelyek alispánja. 1495-ben 2900 aranyért vásárolta meg Héderfáját és Mikefalvát, 1508-ban pedig ide építtetett magának székhelyet. A budapesti Országos Levéltárban 350 eredeti oklevél, illetve ezek másolata található, a nagyszebeni Brukenthal múzeumban is találunk dokumentumokat családom történetének erről az időszakáról. A héderfájai udvarházat annak idején, a rendszerváltás után nem igényeltük vissza, kifutottunk az időből, de 2009 végén az épületet megvásároltuk az önkormányzattól. Az volt az elképzelésem, hogy a család ősi fészke, a héderfájai udvarház felújítására fordítsak minden anyagi forrást, erre áldoztam a borszéki erdőimet is, így tudtam finanszírozni a munkálatokat. Az első és legfontosabb: megmenteni azt, amit őseim fél évezrede építettek. Erkölcsi motiváció ez, a hagyomány tisztelete. Orvos fiam a kastélyban családi borpincét alakított ki, szőlőt telepített, egyelőre fél hektáron, olasz és rajnai rizling, királyleányka fajtákat. A borpincében már többfajta bor is van: fekete leányka, királyleányka és rizling. Lévén Magyarország és Erdély vonatkozásában az első datált laikus reneszánsz építmény, fontos, hogy a kastély látogatható legyen, hogy eredeti állapotába állítsuk vissza, ám ehhez még nagyon sok pénzre lesz szükség” – mondta dr. Barabássy Sándor, aki vendégszobákat, család- és falutörténeti múzeumot is kialakítana az épületben, miközben nagy gondot fordít a régi lovagterem, a belső terek felújítására, a kastély funkcionalitásának kialakítására, hiszen fontosnak tartja, hogy idővel önellátó legyen a félig-meddig vállalkozásként is elképzelt ingatlan. Vannak látványtervek, műemlék-szakértői tanulmányok, már csak a kivitelezésre kell koncentrálnia ahhoz, hogy Erdély történelmének egy kis részét megmentse az enyészettől.