2026. augusztus 11., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Fejedelmeink elhanyagolt kúriája

(Folytatás a februári 3-i lapszámból)

 A Görgény vára alatt kialakult Görgényszentimre a középkortól a 19. századig mezőváros volt, országos vásárokkal, a 17. század közepétől az akkor huszonkét falut számláló görgényi uradalom székhelye. 1876-től Maros-Torda vármegyéhez tartozott, az 1850-es években járási székhely volt.

 Először 1329-ben említették Gurghyn, majd 1350-ben Georgyn, 1453-ban Zenthemreh és Sub Castro Gergen, 1594-ben Zentimreh, 1629-ben Georgeny Szent Imrehre alakban. 

1570 után a fejedelmek papírmalmot építtettek a Görgény vizére. A műhelyt 1673-ban I. Apafi Mihály újjáépítette, de a 17. század végére ismét elpusztult. 1754–1756-ban Bornemisza Ignác állította helyre, és különböző haszonbérlők mellett 1872-ig működött.

Rudolf trónörökös görgényi vadászatai alkalmával sokszor szállt meg a várban. Az első évi vadászata 1881-ben eredménytelen volt, a második is egy évvel később. Erről dr. Fekete Albert talált dokumentumot, melyet Az erdélyi kertművészet című munkájában említ: „… pedig mennyire óhajtottuk, bár akadna a mi medvéink között valamelyes okos, önfeláldozó állat…”.

Rudolf trónörököst – a harmadik alkalommal – itt avatta medvevadásszá gróf Teleki Samu, aki a vadászatokat irányította.

A liget

A 19–20. század fordulóján országszerte meginduló Erzsébet-liget-létesítési mozgalomba Görgényszentimre is bekapcsolódott: tölgyfákkal körülvett kis kőasztal állít emléket a királynénak.

Ugyancsak, Fekete Albert tesz említést arról, hogy az 1940–1944 között végzett katonai felmérés jól mutatja a kert szerkezetét. Az útrendszer főbb vonalaiban megegyezik a harmadik katonai felmérésben láthatóval, a tóra vezető tengely azonban már hiányzik.

A kertbe a 18–19. század fordulóján dísznövényeket, ritka fa- és cserjefajtákat telepítettek.

A kert pompáját azonban a Bornemiszák már nem élvezhették, ugyanis 1835-ben a bérleti idő lejárt, és a kincstár visszaigényelte a birtokot. Ebben az időben Erdély figyelme Anglia felé irányult. A nemesi családok gyermekei gyakran mentek tanulmányútra a szigetországba, és ez hozzájárult ahhoz, hogy divatba jött az angolpark.



A kúriapark és a katonai felmérések

A kert korabeli képét Székely Ferenc helybéli lelkész 1871-ben írt településtörténeti monográfiájából ismerjük: 

„…víz tükrök, szökőkutak, művészien alkotott sziklák, kaszkádok, ermitageok sat. sat. A mytologia minden rangú és rendű istensége képviseltette magát. Itt-ott egy béna sfinx egy ritka pongyolába bújt faun, silen és najad megcsonkítva bár, egy csalitban rejtőzködik szemérmesen még most is, Flóra asszonyság egész virágzó gyermekhaddal volt körülvéve…”

A második katonai felmérésben is szó van a kertről. A Várhegytől nyugatra jól kivehető egy szabad vonalvezetésű utakkal feltárt angolpark, melyen felfedezhető egy kör alakú motívum a mai tó helyén, azonban nem egyértelmű, hogy ez a tavat, illetve a szigetet jelzi. 

Az 1836-ban elhunyt Bornemisza Leopold tájképi kertjének kialakítását tehát az 1820–1830-as évekre tehetjük, ami több jelentős erdélyi kert építési idejével esik egybe.

A görgényszentimrei kert kialakítása Kovács Zsolt szerint összefüggésben lehet Anton Böhm bécsi kertész 1800. évi alkalmazásával is.

Leírásokból kiderül, hogy 1848 novemberében a környező falvak lakossága megrohamozta a kastélyt. 

Kirabolták a kápolnát, összetörték a kastély berendezését, nem kímélve a reneszánsz kályhákat és az ablakokat sem. A károkat summázó lajstromból megtudjuk, hogy a kastély keleti szárnyához „biliárd ház” is tartozott.

A szabadságharc lejártával a Bornemiszák gyorsan helyreállították és újból berendezték az épületet. 1870-ben a birtok visszakerült a kincstár tulajdonába. Az 1880-as évek elején újból felújították a kastélyt és a gazdasági épületeket. 

A III. katonai felmérés térképlapján már egyértelműen elkülönül egymástól a park út- és vízhálózata.

A tó közepén látható egy sziget, déli irányában pedig egy forrás. A tavat a Görgény-patak vizéből töltötték fel egy csatornán keresztül.

A belső udvar alaprajza a katonai térképen nem vehető ki.

Egy fennmaradt ábrázolás azonban megőrizte az udvar 19. század végi állapotát, melyen gondozott kert tárul elénk, kör alakú virággruppjaival és magas törzsű rózsáival már a szecesszió hangulatát vetítve előre.

Az L alaprajzú, emeletes kastély az udvart keletről és északnyugatról határolja. A nyugati szárnyon megtalálható a tornyos, ellipszis alaprajzú házikápolna és a tornácos külső lépcsőfeljáró. A fő falak a 17. századi állapotokat őrzik, az épület magjaként tehát ma is megvan I. Rákóczi György egykori udvarháza háromszögoromzatos reneszánsz ablakkereteivel. 

Az erdészeti iskola 1969-ben új épületbe költözött, tanárlakásoknak és múzeumnak adott helyet a kastély, 2008 óta a megye tulajdona.

Az emeleti helyiségekben gróf Teleki Samu Afrika-kutató és vadász Sáromberkéről áthozott trófeái voltak láthatók, ezeknek a maradványai az új épületben vannak. Az épületek állapota kielégítő.

A park 1893 óta a dendrológiai oktatást szolgálja, viszonylag jól karbantartott, mondhatni Erdély egyik legépebben megőrzött kastélyparkja. Az értékes növényállomány zavartalanul fejlődhetett, a faóriások zárt lombkoronaszintet alkotnak. Egy 1971-es közlés szerint a parkban az egzotikus fafélék huszonkilenc családja és majdnem száz fája lelhető fel.



  Az Erzsébet-asztal ma is áll

Fekete Albert arra is rávilágít, hogy a park szálerdő jellegű, tájképi parknak nem mondható. Az összefüggő gyepes területek, a szoliter fák és cserjék teljességgel hiányoznak belőle.

Térszerkezetére már nem jellemző az angolparkok harmonikus tértömeg-kompozíciója. 

Az út- és vízhálózat azonban főbb vonalaiban őrzi a régi szerkezetet. A tó a szigettel az eredeti helyén megtalálható, és vize a Görgény-patakból kapja az utánpótlást.

A többi árok és a forrás medre azonban száraz. Négy, fából épült, különböző időszakokból származó pavilon található a kert különböző pontjain, az egyik a tó szigetén.

A főépület melletti pavilon eredeti kőalapzatán áll ma is. A szobrokból többnyire csak töredékek maradtak meg, a belső udvarban vannak kiállítva.

Az 1848-as esztendő emlékét egy sírkő őrzi, a világháborúét pedig egy lövészárok, mely aljnövényzettel van benőve. A tölgyekkel körülvett Erzsébet-asztal ma is áll.

A leírásokból kiderül, hogy látványbeli konfliktust csak néhány elem okoz: a melléképületek elhanyagoltsága, a tó vizét szabályozó zsilipház épülete, a kert sarkában felhalmozott építési törmelék nem illeszkedik a kert képébe.

A park mögötti meredek hegyoldalon még itt-ott megtalálhatók a Rákóczi-vár egykori falai: egy pince maradványa és a kazamatás bástya romja, valamint egy 18. századi kápolna helyére 1877-ben épített új kápolna. 

Amit Görgényszentimréről még tudni kell

 Görgényszentimre lakossága a reformáció idején református vallásra tért. 1641-től évszázadokon át református egyházmegye székhelye is volt. Iskolájáról 1709-ből való az első adat. Egyháza 1766-ban 136 férfit és 159 asszonyt számlált. 1668 és 1672 között örmények települtek be. 1715-ben itt tartották az örmény klérus és a laikusok püspökválasztó gyűlését.

1735 után Bornemisza Ignác csíki székely darabont családokat telepített le a helység északi-északkeleti peremén. Az így létrejött településrészt Székelyvárosnak, a korábbi települést Alszegnek nevezték el.

A székelyeknek külön bírájuk volt, és megtartották katolikus vallásukat. Plébániájukat és iskolájukat 1810-ben alapították. Székelyváros és Alszeg közigazgatása csak 1865-ben egyesült.

Az egyetlen Székelyföldön kívüli település volt, amelynek lakói komolyan foglalkoztak borvíz-kereskedelemmel.

A faluban élő magyarok száma az elvándorlás és a vidéken többségben élő románságba való asszimiláció miatt erősen lecsökkent.

Magyar nyelvű oktatás az 1987-1988-as tanév óta nincs a településen.

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnöknek; dr. Kálmán Attila tanár, történésznek; a képeket Demján László műemlékvédő építész küldte be szerkesztőségünkbe.  


Hogy vinné el a fekete mentő! 47 perccel korábban

A Citadin Prest lesz az építő 47 perccel korábban

Erről jut eszembe 47 perccel korábban

Rollernagyi 47 perccel korábban

Közönségszolgálat 47 perccel korábban

Rigmány rejtett ékköve 47 perccel korábban

Újabb áldozata van a Marosnak 47 perccel korábban

Hírek, rendezvények 47 perccel korábban

4keréken 47 perccel korábban

A csend kolostora 3 héttel korábban

Ahol a múlt ma is otthon van 2 héttel korábban

Díszbe öltözött a város 2 héttel korábban

Ákosfalva 2 héttel korábban

Enikő receptjei 3 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató