EP-állásfoglalás a rasszizmus ellen
2022-03-10 17:04:05
- Mózes Edith
Legyen vége a szegregált oktatásnak és a médiában tapasztalható idegengyűlöletnek
A gyűlöletbeszédet és idegengyűlöletet terjesztő médiaorgánumok ne juthassanak uniós és nemzeti forrásokhoz, az előítéletes ábrázolás kiiktatásáért felül kellene vizsgálni a nemzeti tanterveket, uniós útmutatásra van szükség a sportban tapasztalható rasszizmus elleni fellépéshez, a tagállamoknak pedig hatékony büntetést kellene kiszabni, véli az EP a kedden elfogadott állásfoglalásában.
A testület azt kéri, hogy használják ki a kultúr-, média-, oktatás- és sportpolitikát a rendszerszintű rasszizmus felszámolására, a tolerancia és befogadás európai értékének népszerűsítésére. A képviselők felszólítják a médiát, ne terjesszen egyes etnikai vagy faji csoportokat megbélyegző és dehumanizáló narratívákat például úgy, hogy a migránsokat jelöli meg a gazdasági és társadalmi problémák kiindulópontjául. Javasolják, hogy a gyűlöletbeszédet és idegenellenességet a megfelelő hatóságok szerint bizonyítottan terjesztő médiaorgánumok ne juthassanak uniós és állami finanszírozáshoz. A Parlament ugyanakkor azt is javasolja, hogy mindegyik nemzeti audiovizuális szabályozó testület rendelkezzen hatáskörrel arra, hogy büntetést szabhasson ki a diszkriminatív vagy rasszista tartalmakat népszerűsítő programok miatt.
Felül kellene vizsgálni az iskolai tanterveket
A képviselők szerint a nemzeti tanterveket felül kellene vizsgálni olyan szempontból, hogy azok ne tartalmazzanak előítéletes ábrázolást és olyan sztereotípiákat, amelyek aztán mindennapos diszkriminációt eredményeznek. A tankönyvekben az európai kisebbségek történelmének is helyet kellene kapnia. A fő tananyagban az eltérő faji és etnikai háttérrel rendelkező szerzőknek, történészeknek, tudósoknak, művészeknek és más személyiségeknek is szerepelniük kellene, vélik a képviselők.
Az állásfoglalásban az EP követeli az egyes tagállamok oktatási rendszerében még mindig létező, faji és etnikai alapon végzett szegregáció megszüntetését. A tagállamoknak gondoskodniuk kellene arról, hogy a faji és etnikai kisebbségekhez tartozó oktatók az oktatás minden szintjén egyenlő módon hozzáférjenek az oktatói és nevelői állásokhoz, jelenti ki a Parlament.
A tagállamokban emellett a tanárképzés során azokat a készségeket is meg kellene tanítani, amelyek a befogadó attitűd és a tolerancia terjesztéséhez szükségesek, és egyben az oktatási rendszerben meglévő diszkrimináció ellen hatnak. A közalkalmazottak és az államvédelmi szervek számára olyan, az egész életen át tartó tanulást lehetővé tevő programokat kell biztosítani, amelyek segítenek felszámolni a rasszista és idegengyűlölő attitűdöket.
A képviselők támogatják, hogy uniós tagállamok műtárgyakat szolgáltassanak vissza a származási helyüknek megfelelő országnak vagy kulturális intézetnek, és felkérik az Európai Bizottságot, hogy segítse az erről szóló párbeszédet.
Zéró tolerancia a sportban tetten érhető rasszizmussal, gyűlöletbeszéddel, erőszakkal szemben
A képviselők szerint a sportban tetten érhető rasszizmus, gyűlöletbeszéd és erőszak semmilyen mértékben nem tolerálható, és sürgetik a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hatékonyan büntessék azt. A tagállamoknak emellett védelmet kell nyújtani a rasszimust elítélő és a sokszínűség mellett kiálló sportolóknak, akiket ezért megtorlás érhet. A Bizottságnak iránymutatást kellene kidolgoznia arról, hogyan lehet fellépni helyi, országos és európai szinten a sportban tapasztalható rasszizmus ellen, és ehelyett a befogadásra és tiszteletre helyezni a hangsúlyt.
Salima Yenbou (Zöldek/EFA, Franciaország) jelentéstevő azt mondta: „Le kell küzdenünk a rasszizmust, hogy a gyermekeinknek már ne kelljen azon gondolkodniuk, hogy vajon van-e helyük a társadalomban. Ahhoz, hogy jobb jövőt építhessünk, ismernünk és értenünk kell a történelmünket. Ezért fontos, hogy a diákok többet tanuljanak a gyarmati múltról, a rabszolgaságról, a népirtásról és azok összes következményéről. Fel kell számolni az olyan médiát, amely rasszista módon számol be a migránsokról és a menekültekről, és akarattal vagy szándékolatlanul rasszista tartalmat terjeszt”.
***
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint az észak-afrikai származású emberek 45 százaléka, a romák 41 százaléka és a szubszaharai afrikai háttérrel rendelkezők 39 százaléka tapasztal hátrányos megkülönböztetést származása vagy bevándorlói háttere miatt.
Az 2019-es Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak nagyobb része úgy véli, hogy hazájában elterjedt a faji alapú megkülönböztetés. A megkülönböztetés leggyakrabban a roma származás (61%), az etnikai hovatartozás (59%) és a bőrszín (59%) alapján történik a válaszadók szerint.
Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája
