Emberkereskedelem külföldi munka címen

• 2013-07-04 15:59:27

• Menyhárt Borbála

Míg az előző évek során az emberkereskedelemmel kapcsolatos esetek legnagyobb részében lányokat, fiatal nőket kényszerítettek prostitúcióra, az elmúlt évben a legtöbb áldozatot külföldre szóló állásajánlattal kecsegtették, majd elvették irataikat, telefonjaikat és rabszolgamunkára kényszerítették. Maros és Hargita megyékből idén 38 személy vált az emberkereskedők áldozatává.

Fotó: Nagy Tibor

Míg az előző évek során az emberkereskedelemmel kapcsolatos esetek legnagyobb részében lányokat, fiatal nőket kényszerítettek prostitúcióra, az elmúlt évben a legtöbb áldozatot külföldre szóló állásajánlattal kecsegtették, majd elvették irataikat, telefonjaikat és rabszolgamunkára kényszerítették. Maros és Hargita megyékből idén 38 személy vált az emberkereskedők áldozatává.

Májustól július végéig zajlik az Emberkereskedelem Elleni Országos Ügynökség A munkavállalás jog, de a munkaerő kizsákmányolása bűncselekmény elnevezésű kampánya, amely során tanintézetekbe, egyetemekre látogatnak el a szakemberek, hogy felhívják a lakosság és egyben a munkavállalás előtt álló fiatalok figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek egy kecsegtető álláslehetőség mögött rejlenek. A marosvásárhelyi regionális központ – amely Maros és Hargita megyét öleli fel – szakembere, Someşan Nicoleta tegnap a Sapientia egyetem koronkai kampuszában tájékoztatta a diákokat.

Pár ezer eurós bér helyett rabszolgasors

Zaharia Cristina, az Emberkereskedelem Elleni Országos Ügynökség Marosvásárhelyi Regionális Központjának a vezetője lapunk kérdésére elmondta, idén Maros és Hargita megyéből 38 áldozat fordult hozzájuk, ebből 21-et munkára kényszerítettek, zömében külföldi állásokról volt szó, 12 esetben szexuális kizsákmányolás, öt esetben pedig koldulásra kényszerítés miatt tettek panaszt az áldozatok. A szexuális jellegű bűncselekmények áldozatai lányok és fiatal nők, akiket bébiszitteri, vendéglátóipari álláslehetőségekkel csalnak ki külföldre, Spanyolországba, Olaszországba, Görögországba, Csehországba, ott pedig prostitúcióra kényszerítik, fenyegetik és bántalmazzák őket. Ezekbe az országokba nem szükséges útlevél, sem vízum, ami esetleg megnehezítené a
„közvetítő” dolgát. A 21 rabszolgamunkára fogott áldozat között öt nő van, a többi férfi, akiket kemény mezőgazdasági munkára kényszerítettek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a veszélynek az alacsony végzettséggel rendelkezők vannak kitéve, akik itthon képesítés hiányában nem találnak munkát. Az esetek több mint nyolcvan százalékában egy ismerős keresi meg az áldozatot, és kecsegtető álláslehetőséget ajánl fel neki külföldön. Általában a nőknek bébiszitteri, felszolgálói állásokat, a férfiaknak mezőgazdasági munkát, és természetesen vonzó fizetést ígérnek, állják az utazási költséget, ha az illetőnek nincsen pénze (ennyi előny már önmagában gyanús kellene legyen), de amint megérkeznek, ilyen-olyan ürüggyel elveszik az irataikat, telefonjaikat és rabszolgaként bánnak velük, fizetést természetesen nem kapnak.

Naponta egyszer kaptak enni, lejárt szavatosságú élelmiszert

Someşan Nicoleta, az Emberkereskedelem Elleni Országos Ügynökség marosvásárhelyi regionális központjának a szakembere néhány elrettentő példáról is beszámolt a diákoknak, olyanokról, amelyekkel a helyi központ foglalkozott, tehát környékünkön élő személyek voltak az áldozatok. – Dolgoztunk egy 16 éves lánnyal, akit egy németországi klubban kényszerítettek prostitúcióra. Elmondta, hogy naponta 1200 eurót keresett meg és munkaadója öt lányt futtatott. A bevételt persze teljes egészében visszatartotta, tehát ha kiszámoljuk, havonta 150 ezer eurót keresett az öt szexuális szolgáltatásokra kényszerített lány után. A szexuális kizsákmányolás valójában a legjövedelmezőbb üzlet – mondotta a szakember. Egy másik sajnálatos esetről is beszámolt, amikor egy Marosvásárhelyhez közel eső településről 16 fős csapat indult Görögországba egy kecsegtető állásajánlat nyomán. Gyümölcsszedésre toborozták őket, semmiféle képesítésre nem volt szükség, nem kellett idegennyelv-tudás és ennek ellenére busás fizetést, szállítást, szállást, teljes ellátást ígértek nekik. Útközben az „idegenvezető”, aki kísérte őket, elkérte a személyazonossági irataikat, azzal az indokkal, hogy szükséges a munkaszerződések összeállításához, ellenben vissza már nem adta, amikor megérkeztek Görögországba, átadta őket az emberkereskedőknek. Embertelen körülmények között laktak, reggeltől estig dolgoztatták, és naponta egy alkalommal kaptak enni, akkor is olyan élelmiszereket, amelyeket a nagyáruházak kidobtak a szemétbe, mivel lejárt a szavatossági idejük. Nagy nehezen sikerült csak megszökniük, viszont nem beszéltek idegen nyelvet, nem voltak irataik, egyesek közülük sem írni, sem olvasni nem tudtak, nagyon nehezen tudtak segítséget kérni.

Évekig húzódnak a perek

Az emberkereskedelmet a 2001. évi 678-as számú törvény bünteti, ennek értelmében 3-tól 25 évig terjedő börtönbüntetés jár annak, akire rábizonyítják ezt a bűncselekményt. Viszont a maximális büntetést, a 25 éves szabadságvesztést azok esetében rendelik el az igazságügyi szervek, akik kiskorúakat kényszerítenek munkára vagy szexuális szolgáltatásokra, vagy pedig ha az áldozat életét veszti a kizsákmányolás nyomán.

A túlzott óvatosság nem árt

A hatóságok nem győzik hangsúlyozni, mennyire oda kell figyelni, amikor külföldi munkát vállal valaki, fontos megbizonyosodni, hogy be van-e jegyezve a közvetítő cég. Erről a területi Munkaügyi Felügyelőségen lehet tájékozódni. Emellett kizárólag azokat az állásajánlatokat szabad megfontolni, amelyek esetében biztosított a munkaszerződés (az áldozatok 90 százaléka feketén megy külföldre dolgozni), amit figyelmesen el kell olvasni és csak azután aláírni. Ajánlott minél több másolatot készíteni a személyi iratokról és ezeket különböző helyekre rejteni, illetve minden esetben szerelkezzenek fel az adott országbeli román konzulátus elérhetőségével. A hatóságok javasolják, hogy akik külföldre mennek dolgozni, találjanak ki egy jelszót, jelmondatot, amit közöljenek a családtagjaikkal és ami látszólag semmitmondó, viszont ha ez elhangzik a telefonbeszélgetés során, akkor a családtag tudja, hogy szerette bajban van, riasztania kell a rendőrséget. Létezik a 0800-800-678 ingyenesen hívható telefonszám, amelyen a külföldi munkát vállalni készülők érdeklődhetnek a közvetítő személy vagy cég kilétével kapcsolatosan, illetve segítségkérésre is alkalmas.