Elutasította a szenátus Ciuhodaru törvénytervezetét

Kedden a szenátus plénuma egyhangúlag elutasította a Tudor Ciuhodaru szociáldemokrata képviselő által márciusban benyújtott törvényjavaslatot, amelynek értelmében 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztést róhatnának ki olyan rendezvények szervezéséért, amelyek az alkotmányos rend megváltoztatását célozzák, illetve megnehezítik vagy megakadályozzák az államhatalom gyakorlását. 

A tervezet kezdeményezője a büntető törvénykönyvet módosító javaslat benyújtásakor úgy nyilatkozott: a jogszabály kimondottan a „szélsőséges, szeparatista megnyilvánulásokra” vonatkozna, amelyek sértik az alkotmány első cikkelyét. Ciuhodaru érvelése szerint Romániában a szabadság és demokrácia nem mehet el odáig, hogy „a szélsőséges, szeparatista és revizionista megnyilvánulások kikezdhessék a román állam lényegét”. 

Şerban Nicolae, a jogi bizottság elnöke szerint a tervezet átfedéseket tartalmaz már érvényben lévő jogszabályokkal, és inkoherenssé tenné a büntető törvénykönyv 397-es cikkelyét. 

Mihai Goţiu szenátor a szavazást megelőző vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a csendőrség adatai szerint 2016 első félévében 157 bírságot róttak ki nyilvános rendezvények során, ezek közül a legtöbbet azzal a céllal, hogy megakadályozzák ezeket a rendezvényeket, ami Goţiu szerint a szólás-szabadság korlátozását jelenti. 

Ciuhodaru indoklásában azt írja: Románia mindig nagyon toleráns állam volt, amelynek kisebbségei nem panaszkodhatnak üldöztetésre vagy marginalizációra, de a szélsőséges rendezvényeket elbátortalanító intézkedések hiányában ezek a megnyilvánulások „súlyosakká” váltak. A képviselő példának „Sógor Csaba és Tőkés László magyar etnikumú európai parlamenti képviselők követeléseit” hozta fel, valamint azt, hogy Marosvásárhelyen Székelyföld autonómiáját követelték a székely szabadság napjának résztvevői. 

„Mindezek indokolják, hogy a parlament fogadja el a törvényt, amellyel leszögeznénk, hogy Romániában a szabadság, a demokrácia, a mozgás- és szólásszabadság nem mehet el addig, hogy egyesek szeparatista, revizionista szélsőséges megnyilvánulások révén veszélyeztessék a román állam lényegét” – olvasható az indoklásban. 

A tervezetről a szenátus első házként szavazott, a végső döntés a képviselőházé.