Hónapokkal Adrian Năstase bebörtönzése után, a napokban született meg a legfelsőbb bíróság indoklása, amelynek a lényege: elrettentésül ítélték letöltendő börtönbüntetésre a volt miniszterelnököt, ami a politikusok, magas rangú tisztségviselők, közhivatalnokok korrupciós cselekményektől való elrettentését szolgálja.
Hónapokkal Adrian Năstase bebörtönzése után, a napokban született meg a legfelsőbb bíróság indoklása, amelynek a lényege: elrettentésül ítélték letöltendő börtönbüntetésre a volt miniszterelnököt, ami a politikusok, magas rangú tisztségviselők, közhivatalnokok korrupciós cselekményektől való elrettentését szolgálja. Mindjárt adódik az első kérdés: miért volt közel fél évre szüksége a legfelsőbb bíróságnak az indoklás megfogalmazásához, hiszen köztudott, hogy június 20-án született meg a két év letöltendő börtönbüntetésről szóló ítélet, amikor Adrian Năstasét egy illegális kampányfinanszírozási ügyben befolyással való üzérkedésben találta vétkesnek a legfelsőbb bíróság.
Az oly nehezen megszült magyarázat szerint a volt kormányfő „a legmagasabb szinten testesítette meg a román politikai élet korruptságát”, és az igazságszolgáltatás csak egy ilyen elrettentő példával jelezhette a közvéleménynek, hogy senki sem áll a törvény fölött.
Ez a mondat talán helytálló is lehetne, de az igen furcsának tűnik, hogy valakit, lett légyen az illető akár volt miniszterelnök, vagyis magas rangú tisztségviselő, „elrettentésül” zárnak rácsok mögé, nem azért, mert valamit elkövetett, ami miatt börtön jár. Ilyesmi csak a középkorban volt „divat”, vagy a legsötétebb kommunizmus idején, amikor a Duna-csatornához, a Gulágra, vagy az ukrán bányákba hurcoltak el embereket okkal vagy ok nélkül, konszolidált demokráciában mindenki a saját tetteiért felelős.
Lévén a parlamenti választások kampányának közepén, jut eszembe, hogy az egyik kereskedelmi televízió hetek óta napról napra újabb és újabb képviselő- és szenátorjelölteket mutat be, pártállástól függetlenül, akik közül egyesek fél lábbal a börtönben vannak, sokan pedig tökéletesen megértek a dutyira. Ennek ellenére laza könnyedséggel kampányolnak, szavazatokat kérnek, bírálnak, támadnak másokat, akik sokkal ártatlanabbak náluk, s valószínűleg legtöbbjük be is jut a parlamentbe, hogy aztán a mentelmi jog mögé bújva folytassa korábbi üzelmeit. Igaz, a törvény szerint aki ellen nem született végleges elítélő bírósági döntés, jelöltetheti magát a parlamentbe. Sőt, addig megilleti az ártatlanság vélelme. De ha igaz, amit a sok-sok jelöltről bemutatnak, igencsak kétes összetételű törvényhozást fogunk újabb négy évig fizetni közpénzből.
Tévedés ne essék, nem a volt kormányfőt védem, sem az enyhén szólva kétes jelöltek ellen beszélek. Csak az igazságszolgáltatás furcsaságaira próbáltam reagálni. Akkor lesz igazi demokrácia nálunk, amikor vádlottakat a bizonyítottan elkövetett bűntetteik miatt börtönöznek be, nem azért, hogy valakiknek elrettenő példát mutassanak.
