Ady József festőművész a Marosvásárhely melletti Jedd községben született 1950. április 4-én református lelkészi család sarjaként, és mindössze 41 esztendőbe sűríthette evilági létét, valamint alkotói tevékenységét.
Életében Chikán Bálint művészettörténész kereste fel többször is, és munkásságáról, művészetéről cikkezett szakkönyvekben, folyóiratokban. Majd Ady József halálát követően, 1996-ban A tisztulás vágya című emlékkötetben jelentette meg, foglalta össze beszélgetéseiket.
Ady József szakmai életútja három jelentős fázisra tagolható. Az első szakasz művészeti tanulmányainak megalapozása, mely a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban töltött diákéveivel köthető egybe. Ezt követte a művészi egyéniségét érlelő egyetemi tanulmányainak időszaka, melyet a kolozsvári Ion Andreescu Vizuális Művészeti Akadémián folytatott. Alkotói pályafutásának harmadik, egyben utolsó intervalluma az emberi lét végességének, az elmúlás érintettségének, ezzel egy időben a művészi katarzis megtapasztalásának, megélésének stádiuma. Gyógyíthatatlan betegsége és a magyarországi kitelepedéssel járó erőteljes honvágya, valamint páratlan életművének betetőzése definiálta, határozta meg életének utolsó fázisát.
Életművét művészi alázattal, nagy elánnal és kitartó buzgósággal gyarapította a rövidre szabott élete során rendelkezésre álló alkotói periódusban.
Transzcendens művészete merőben különbözik, eltér marosvásárhelyi elődeinek művészeti stílusától. Erdélyi viszonylatban Ady József egyik kiemelkedő képviselője az 1980-as évek elején fellendülő kelet-európai neoavantgárd művészetnek.
A hagyományos grafikai és festészeti technikával megalkotott munkái egyéni látásmódról tanúskodnak. Ábrázolása az absztrakt és a figuratív kifejezésmód határán mozog, ugyanakkor a szimbolikus-expresszív kategóriába is beilleszthető. Kiérlelt, kiforrott stílusban készült alkotásai egyedi világának dimenzióit tárják fel a befogadók számára.
Életművét átfogó szemelvényt számos alkalommal kapott már a művészetkedvelő közönség az egyéni kiállítások, majd az emlékkiállítások keretében.
Ady József alkotásait nem kell elemeire szedni vagy boncolgatva elemezni. Úgy ismerhetjük meg és érthetjük meg alkotói rendszerét, ha követjük a formák evolúcióját, a formálódás stációit.
Előfordul a szinte disszonáns sokszínűség, de életművének gerincét a tónusfestészet értékeit kiemelő, monokróm színvilág jellemzi, ugyanakkor a hagyományos technikák közötti átmenet, fluiditás is megfigyelhető, ha munkásságának egészét vesszük figyelembe.
Fordított világ… Ady József festménye
A fehér papír eleganciáját a misztikus, sejtelmes matt fekete és a sötét tónusok kontrasztja szinte lüktetve váltja fel.
Képi nyelvezetére jellemző a fehér alapon helyet foglaló feketék mellett a fekete alapon sodródó lendületű fehérek drámai megnyilvánulása, amely megfigyelhető a linóleummetszet, illetve a szénrajz sorozatain.
A sajátos világlátású festőművész műveinek gondolatisága sokrétű. Érett alkotóként olykor tudatosan, máskor ösztönösen formálta meg alkotásait, jelenítette meg mondanivalóját. Hosszasan vallatott témáit egyedi vizuális programban alkotta meg.
A puritán vonalvezetés, dísztelen tónusok, nüanszok váltják fel a korábbi drámaibb hatásokat. A foltszerű elemekből kinőtt alakok pedig egyre inkább védtelenebbek, kiszolgáltatottabbak.
Művein nyomon követhető a formák, alakzatok átstrukturálódása. Éteri érzékenység hatja át festményeinek absztrakt gesztusrendszerét.
Negatív hangvételű művészi hitvallása és versbe szedett gondolatai útmutatásként használhatók fel alkotásainak értelmezéséhez, megértéséhez.
Lelki és szellemi fejlettsége is a magányba taszította Ady Józsefet, aki mentsvárat, kapaszkodókat keresve nyitott a kultúra, a filozófia és az irodalom irányába is.
„Sokat megéltem/ Talán túl sokat Tapasztaltam/ De mindezekhez/ Keveset éltem/ Sok és kevés/ Egy értelmetlenség/ Kétfele tépve.”
Ady József Az ellentmondás feloldása című, múlt idővel kezdődő versében, melyet már hanyatló egészségi állapotában írt, a halálsejtelem van jelen, mely elégikus hangvétellel ruházza fel a költeményt. „Szétosztom magam/ Szaggatottan voltam/ Tehát így kell/ átmennem/ a nemlétbe is.”
A végzetes betegség hamar úrrá lett Ady Józsefen, és ez nem csupán alkotásain érzékelhető, de verseiben is előtérbe kerül a halál, a „nemlét” gondolata, mely életének utolsó időszakában állandó társává vált.
Ady József életének utolsó két esztendeje bizonyult alkotói tevékenysége legtermékenyebb időszakának. Az akkor készült alkotássorozata feltehetően az elmúlás kimerevített pillanatfázisait hordozza.
Utolsó alkotói korszakában a művek narratív szerkezete letisztultabbá vált, minimálisra redukálódott, a drámai hatások és a romantikus megoldások felcserélődtek.
Munkáinak zöme misztériumteljes tereket tár a néző elé, megidézi a művész lidérces, éteri világát, melyet átsző a rejtelem, a talány, ugyanakkor kifejezik ki keresztény világnézetét is: „a kinyilatkoztatás mögött csak egy van: Isten”.
Műveit szemlélve érzékelhető, hogy Ady József eljutott a spiritualitás felső szintjére, művészetében élve meg a vágyott tisztulást.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
