Elkezdődött a 12. Kolozsvári Magyar Napok

A Kolozsvári Magyar Opera nagytermében nyitották meg a 12. Kolozsvári Magyar Napokat. Az eseményen jelen volt és beszédet mondott Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üzenetét pedig Horváth Anna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető elnöke tolmácsolta.

Köszöntőbeszéde elején Gergely Balázs Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című klasszikusából idézett, annak apropóján, hogy a műből – Fábri Zoltán által 1969-ben – készített filmet augusztus 20-án Kolozsvár főterén, óriáskivetítőn láthatja a Magyar Napok közönsége. A KMN főszervezője rámutatott: „Végtelenséget és szabadságot jelent a grund – mondja Molnár –, s ebből már könnyen ráismerünk saját főterünkre. Évről évre belakni a kincses város tereit felér a grundért folytatott édes-játékos küzdelemmel – különösen a mostanihoz hasonló, bizonytalan és számtalan kihívással jelentkező időben. Hozzászoktunk már, hogy időről időre meg kell harcolnunk a grundunkért, de most először találkozunk – a koronavírus-járvány miatt – azzal a helyzettel, hogy mi magunk vagyunk a legnagyobb ellenfél, melyet le kell küzdenünk, s csak rajtunk múlik, hogy le tudjuk-e győzni saját gátjainkat. E mostaniakhoz hasonló pillanatokban, amikor alkalom nyílik arra, hogy összegezzük a mögöttünk hagyott éveket, örömmel mondhatom: a Kolozsvári Magyar Napok az elmúlt 12 év alatt meg tudta őrizni lelkét, s ez az, ami különlegessé, mássá és egyedivé teszi a nyári rendezvénysorozatok kavalkádjában.” A Magyar Napok főszervezője rámutatott: a tavaly az életünk minden területére döntően kiható koronavírus-járvány azt is kérdésessé tette, hogy egyáltalán lehetőségünk nyílik-e megszervezni a Magyar Napokat. „Akkor úgy döntöttünk, hogy ami tőlünk telik, és amit az adott helyzet megenged, azt meg kell tennünk, mert a legnagyobb baj közepette is szükségünk van a találkozásra, a feltöltődésre és a Magyar Napokra, mely mindannyiunk életében kitüntetett helyen szerepel. S hogy ez így van, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy soha annyi kolozsvári önkéntes fiatal nem csatlakozott hozzánk, mint az idei évben. Az ő dolguk talán a legnehezebb, hiszen ők azok, akik először találkoznak a – tőlünk független, hatósági – korlátozások miatt az elégedetlenebb hangokkal. Ők azok, akik éjt nappallá téve dolgoznak azért, hogy a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléje ismét sikeres legyen. Köszönet és taps illeti őket – partnerszervezeteinkkel, a rendezvény támogatóival és a népes szervezőcsapattal egyetemben” – mondta Gergely Balázs. „Velük együtt igyekszünk e rendezvénysorozattal a kolozsváriak és a hozzánk ellátogatók napjait szebbé tenni, s amennyire lehet, elfeledtetni ezen időszak nehézségeit. Ha csak egymást követő programpontok tömegeként tekintenénk rendez- vényünkre, mindez nem sikerülne. A Magyar Napok programfüzetében helyet kap a könnyűzene és a szórakozás, de a lélek eledele, a kultúra, a közösségi együttlét élménye, a hitélet és az ima, a családosoknak és a legkisebbeknek szóló programok – egyszóval: a múlt és jelen időnk, vagyis az életünk. A Kolozsvári Magyar Napokra is ekként tekintünk: közös és közösségi életünk tükreként” – jelentette ki a Magyar Napok főszervezője, majd beszéde végén felhívta a jelenlévők figyelmét az idei jótékonysági gyűjtésre. „A Szent Mihály-templom neogótikus kerítését a száz éve elhunyt Pákey Lajos, Kolozsvár neves főépítésze tervezte. A Szent Mihály-templom lassan a régi fényében tündököl. Úgy gondoltuk, méltó lenne a Kolozsvári Magyar Napok szellemiségéhez, ha idei jótékonysági gyűjtésünket a templomot körülölelő kerítés felújítására szentelnénk. Legyen ez a kerítés a Fő tér olyan dísze, mely nem szétválaszt, hanem összeköt, mely múltunk és kultúránk szimbóluma, de megújulásával közösségünk élni akarásáról és jövőjéről is tanúbizonyságot tesz” – mondta Gergely Balázs. 

„Lantom, kardom, tied, oh szabadság – írta Burián Pál emlékkönyvébe 1849 februárjában Petőfi Sándor itt, Kolozsváron. Kétségtelen, hogy mi mindannyian szeretjük a szabadságot, s ez azt is jelenti, hogy soha senki nem korlátozhatja jogainkat, és senki nem mondhatja meg nekünk, hogyan alakítsuk éle-tünket” – kezdte beszédét Potápi Árpád János. Az államtitkár hozzátette: a Magyar Napok szervezői fontosnak tartják, hogy a többségi nemzet számára is megmutassák kultúránkat, s azt, hogy a magyarság mindig is hozzátartozott a kincses város történelméhez. „Ha kimondjuk Kolozsvár nevét, mely az idők során egybeforrt a magyar kultúrával, egy megkerülhetetlen városról szólunk, mely – a Magyar Napoknak is köszönhetően – visszakapta régi arcát és szerepét. A Kolozsvári Magyar Napok hallatán nem csak Kolozsvár, hanem az egész magyar nemzet szíve egyszerre dobban, s így természetes, hogy Magyarország kormánya is minden segítséget megad a rendezvény sikeres lebonyolításához” – mondta Potápi Árpád János. A politikus rámutatott: a rendezvénysorozat példát mutatott más erdélyi városoknak is, ahol az elmúlt években már szintén megszervezik a helyi Magyar Napokat, s megköszönve a szervezők munkáját, reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az emberiség előbb-utóbb a Kárpát-medence és a világ minden területén úrrá lesz a koronavírus-járványon. 

„Egy közösség állapotáról az élet két igazságpillanatában bizonyosodhatunk meg leginkább: a bajban és az ünnepek során. Ezekben az igazságpillanatokban láthatjuk magunkat legtisztábban tükröződni, ilyenkor mutatja meg magát leginkább a kollektív tartás és jellem. Ha egy közösség a történelmi idők során összeforrt, tagjai a legnagyobb bajban is képesek összekapaszkodni, képesek segíteni egymást, mi több, képesek átsegíteni egymást a legnagyobb nehézségeken is. A mögöttünk álló közel másfél évet joggal nevezhetjük egy ilyen nehéz, embert és közösséget próbáló időszaknak. A járvány mindannyiunk életét gyökerestül felforgatta, falakat emelt közénk, becsempészte mindennapjainkba a félelmet, s egy bő fél évszázad óta ismeretlen, új helyzetben kell most újratanulnunk az életet. Noha a tavalyi évben, a világméretű járvány miatt nem találkozhattunk itt és ilyen formában a Kolozsvári Magyar Napok ünnepi nyitógáláján, bánkódni mégsem volt okunk. Akkor, amikor a legtöbb nagyszabású rendezvényt elhalasztották, amikor ezer és ezer szabálynak kellett megfelelnünk, a Magyar Napok szervezői mégis vállalták – miként idén is teszik azt –, hogy megszervezik a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjét. Köszönet és elismerés jár ezért nekik” – kezdte köszöntőbeszédét Toró T. Tibor. Az EMNT alapító ügyvezető elnöke rámutatott: mindez egyetlen dologról szól, mégpedig arról, hogy közösségünk életképes és élni akar. „A Magyar Napok reményt adott más közösségeknek a nehéz időkben ahhoz, hogy higgyenek benne: a legnagyobb zűrzavarban is létezhet rend, a félelem közepette is létezik nyugalom, s a legnagyobb és legfájóbb veszteségeket elszenvedve is látható, hogy az élet él és élni akar. A járvány még nem csengett le, de a korlátok már lazábbak, így ezeknek megfelelve természetes, hogy újra itt vagyunk, és ismét magunk és a világ elé tárjuk kulturális kincseinket. Nem kétséges, hogy a Kolozsvári Magyar Napok mára mindannyiunk ünnepévé vált” – mondta Toró T. Tibor. A politikus beszéde végén hozzátette: a Magyar Napok tizenkét éve alatt bebizonyosodott, hogy ami az EMNT kreatív műhelyében tizenkét évvel ezelőtt megszületett, annak nem csak létjogosultsága van, hanem egy valós, Erdély-szintű tömegigényt elégít ki. 

Horváth Anna beszédében köszönetét fejezte ki a Magyar Napok szervezőinek a rendezvénysorozat életre hívásáért és ismételt megszervezéséért, majd hangsúlyozta: a Magyar Napoknak köszönhetően sokaknak vált Kolozsvár nemcsak lakóhelyévé, hanem otthonává is. „Örömmel – és nem kevés anyai büszkeséggel – tölt el, hogy azok a gyerekek, akik az első Magyar Napok idején még csak 5-6 évesek voltak, ma már önkéntesekként tevékenykednek. Bizonyára már gyermekekként is érezték, hogy valami rendkívüli és katartikus történik körülöttük, s ez mindmáig hatással van rájuk. Megnyugodhatunk: ők biztosan nem lesznek egy elveszett generáció” – mondta Horváth Anna.

Kelemen Hunor felolvasott köszöntője elején sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy nem vehetett részt a Magyar Napok nyitógáláján, majd rámutatott: másfél esztendeje árnyékolja be az életünket a szűnni nem akaró járvány, amiről sokszor éreztük úgy, hogy sosem lesz vége, ám most mégis fellélegezhetünk egy kicsit. „Kész csoda, hogy itt vagyunk, mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy a tudomány precíz eszközeivel vívott harc, vagyis az emberiség eredménye ez! Az ember gyakran pusztít, a történelem gyakorta hívja fel a figyelmünket arra, hogy ilyen vagy olyan vágytól vezérelve milyen nagy szörnyűségre vagyunk képesek. A történelem azonban arról is tanúskodik, hogy az emberiségnek még ennél is gyakrabban sikerül felülkerekedni gyarlóságán, önzőségén, butaságán, hogy megoldja a saját vagy a szűkebb-tágabb közösségének a problémáit. Ilyen embert próbáló időket élünk most, amelyben remélhetőleg a törődő ember fog nyerni. A koronavírus okozta járvány jelentős károkat okozott – emberi életek, családi sorsok, vállalkozások mentek tönkre –, ám gondoljunk bele abba, hogy tartana-e itt ma a mi közösségünk egy sokezres nagyrendezvény elején, ha a koronavírus-járvány borzasztó első hónapjaiban elmaradt volna a segítségnyújtás intézményi szinten, vagy a hétköznapi ember szintjén” – üzente az RMDSZ elnöke. „Ahhoz, hogy együtt és magyar napokat ünnepelhessünk, kellett a közösségi szolidaritás, de kellett az is, hogy Gergely Balázs és csapata határtalan erőfeszítéseket vállaljon azért, hogy ezen a nehezített pályán is mindannyian megtapasztalhassuk, hogy nem lettünk cserben hagyva. Ezért én most a 

legnagyobb tiszteletemet szeretném kifejezni Balázséknak, munkatársainak és az önkénteseknek. Külön köszönöm a rugalmas hozzáállást és elkötelezettséget, amely nélkül egy ekkora rendezvénysorozatot összehozni lehetetlen! Mikor, ha nem ilyen időben érezzük azt, hogy az élet a mi oldalunkon áll?! És mikor, ha nem most, egy ilyen pusztító járvány idején kell a leginkább éreznünk, hogy csak az egymás iránti felelősségvállalás révén térhet vissza az életünk a rendes medrébe” – hangsúlyozta a politikus. 

A 12. Kolozsvári Magyar Napok nyitógálája a Monarchia Operett Sissi, a magyar királyné című előadásával zárult. 

A Kincses Kolozsvár Egyesület sajtóirodája