Ebola-híradó
Az Európai Unió ebolaügyi koordinátora hétfőn Brüsszelben bejelentette, hogy hamarosan a járvány által leginkább sújtott nyugat-afrikai országokba utazik.
Az ebolajárvány sújtotta országokba utazik az uniós koordinátor
Az Európai Unió ebolaügyi koordinátora hétfőn Brüsszelben bejelentette, hogy hamarosan a járvány által leginkább sújtott nyugat-afrikai országokba utazik.
A ciprusi Hrisztosz Sztilianideszt a múlt heti EU-csúcson bízták meg a feladattal. November elsejétől ő lesz az új Európai Bizottságban a humanitárius segítségnyújtási és válságkezelési biztos.
A nemzetközi közösség az ebolavírus okozta megbetegedések idei tömeges felbukkanásakor alábecsülte a járvány méreteit, és késlekedett a határozott intézkedésekkel, holott a fertőzés terjedése csakis összehangolt, hatékony és gyors cselekvéssel szorítható vissza – mondta a koordinátor. Mint közölte, november második hetében az érintett térségbe utazik, hogy ezzel is jelezze az európai országok szolidaritását és elkötelezettségét, illetve tájékozódjék a járvány megfékezéséhez szükséges legfontosabb intézkedésekről, illetve a korábban már elhatározott segélyprogramok végrehajtásáról.
Utalt arra, hogy a járvány összetett feladat elé állítja a hamarosan munkába lépő új Európai Bizottságot. Egyúttal próbaköve is lesz annak, hogy az egyes biztosi hivatalok közötti szoros együttműködést feltételező, megújult struktúrájú bizottság miként tud hatékony munkát végezni a járvány továbbterjedésének megakadályozása, illetve teljes megfékezése érdekében. Az ebola elleni hathatós európai fellépés ugyanis számos portfólió – az egészségügyi, a kutatási, a közlekedési, a pénzügyi, illetve akár a külkapcsolati tárca – között nagyon szoros kapcsolattartást feltételez.
Az unió részéről a legsürgősebb teendők közé sorolta Sztilianidesz az ebolás betegek ápolásához szükséges betegágyak számának jelentős növelését. Sürgősen ezer betegágyra van szükség a térségben, de ezt a számot az elkövetkező hónapokban ötezerre kell növelni – mondta. Az unió eddig mozgó laboratóriumokkal, illetve a helyi egészségügyi intézmények munkatársait kiképző szakemberekkel segítette a járvánnyal küzdő afrikai országokat.
Sztilianidesz szerint a betegek ellátásának javítása érdekében legalább negyvenezer főre kellene növelni a helyszínen az egészségügyi személyzet létszámát – közülük legalább 2-3 ezernek kellene érkeznie a nyugati országokból –, és fokozni kell az ápolók fertőzés elleni védelmét szolgáló rendszer hatékonyságát. Eddig 244 betegápoló esett áldozatul a fertőzésnek.
Elkülönítőbe kerülnek a Nyugat-Afrikából visszatérő amerikai katonák
Az amerikai szárazföldi haderő Olaszországban megkezdte az ebola sújtotta országokból visszatérő katonáinak elkülönítését – közölte a Pentagon.
A megszigorított biztonsági előírások értelmében a Nyugat-Afrikából visszatérő katonákat akkor is karanténba zárják a vicenzai bázison, ha nem jelentkeztek náluk a betegség tünetei és ha nem voltak részesei olyan incidensnek, amelynek nyomán feltételezhető lenne, hogy megfertőződhettek volna. Az észak-olaszországi bázison eddig 11 katonát különítettek el, köztük Darryl Williams tábornokot, aki az amerikai katonai segítségnyújtás első szakaszában látta el az irányítás feladatát a régióban. Steve Warren ezredes, az amerikai védelmi tárca szóvivője szerint a katonák 21 napig tartó fokozott elővigyázatossági megfigyelését helytelen lenne karanténnak nevezni. Mint mondta, az egységek rotációja miatt az elkövetkező napokban további többtucatnyi katona kerül majd elkülönítőbe.
A Pentagon sajtóértesülések szerint fontolóra vette, hogy az óvintézkedést a többi haderőnemnél is bevezettesse, ugyanakkor Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője azt hangsúlyozta, hogy az intézkedést nem terjesztették ki a fegyveres erők egészére. Az amerikai haderő tagjai elkülönítő egységeket építenek, mobil laboratóriumokat üzemeltetnek és egészségügyi munkásokat képeznek ki Nyugat-Afrikában. A tervezett csaknem négyezer fős kontingensből jelenleg hatszázan Libériában, további százan pedig Szenegálban állomásoznak. Samantha Power amerikai ENSZ-nagykövet Conakryban, Guinea fővárosában kijelentette, hogy az Egyesült Államok a járvány sújtotta országok mellett áll az ebola ellen folytatott hosszú küzdelmükben.
Az ENSZ főtitkárának szóvivője élesen bírálta azokat a korlátozásokat, amelyeket négy amerikai szövetségi állam – New York, New Jersey, Illinois és Maryland – vezetett be a hazatérő egészségügyi alkalmazottakkal szemben. Ban Ki Mun főtitkár szavait tolmácsolva Stéphane Dujarric hangsúlyozta, hogy az egészségügyi dolgozókat nem lenne szabad tudományosan meg nem alapozott korlátozásoknak alávetni. Dujarric szerint az idei járvány során 450 egészségügyi alkalmazott kapta el a betegséget, közülük 244-en bele is haltak a betegségbe.
New Jersey államban a hét végén politikai vihart kavart, hogy egy Sierra Leonéből hazatért amerikai ápolónő, Kaci Hickox embertelennek, az állampolgári jogai megsértésének nevezte, hogy a newarki reptérre történt megérkezését követően elkülönítették. A nővért, akit pénteken tünetmentesen helyeztek karanténba, és akinek ebolatesztje negatívnak bizonyult, hétfőn Chris Christie kormányzó utasítására hazaengedték Maine államba.
Meggyógyult a második dallasi ápolónő is
Gyógyultan távozott kedden a kórházból a második amerikai ápolónő, aki Dallasban egy ebolába belehalt libériai beteg gondozása közben kapta el a vírust.
A 29 éves Amber Vinson nővérnél mintegy két hete állapították meg az ebolát és az atlantai Emory Egyetem Kórházában kezelték. Az ápolónő köszönetet mondott orvosainak, valamint az ebolából korábban felépült két misszionárius egészségügyisegély-munkásnak, Kent Brantly doktornak és Nancy Writebolnak, amiért vérplazmát adtak neki és pácienseinek. Ohio államban továbbra is mintegy 150 olyan embert tartanak megfigyelés alatt, akik érintkezésbe kerülhettek Vinsonnal. Nina Phamot, az első nővért, aki Dallasban megkapta az ebolát, pénteken nyilvánították vírusmentesnek és bocsátották el a Nemzeti Egészségügyi Intézetek bethesdai egészségügyi központjából. Az ápolónőt még aznap a Fehér Házban fogadta Barack Obama elnök.
Az elnök keddi nyilatkozatában méltatta az ebolás betegek kezelésében részt vállaló amerikai egészségügyi alkalmazottakat, különösen azokat, akik ezt önkéntesként Nyugat-Afrikában teszik. Hangsúlyozta, a járvány ellen a forrásánál kell határozottan fellépni ahhoz, hogy ne fenyegethesse Amerikát.
Fertőzéssel zsarolják a cseh államot
Az ebolafertőzés elterjesztésével különböző nyilvános helyeken zsarolják a cseh államot ismeretlen tettesek – közölte a cseh belügyminisztérium a hét elején. A zsarolók egymillió eurót követelnek az államtól azért, hogy elálljanak tettüktől. A követelt pénzt három részletben akarják felvenni – állította a rendőrség. „A zsarolók legfőbb célja a pánikkeltés” – mondta Zdenek Laube, az országos rendőrfőkapitány helyettese prágai sajtótájékoztatóján. A hatályos törvények szerint a zsarolókat akár 12 évre is rács mögé dughatják. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a lakosságot megvédjük a zsarolóktól” – szögezte le Laube. Elmondása szerint a rendőrségen kívül az üggyel már a szervezett bűnözés elleni osztály is foglalkozik, s a kormány is. „Nagyon bonyolult ügyről és kommunikációról van szó” – jelentette ki Robert Slachta, a szervezett bűnözés elleni osztály vezetője. A hatóságok az ügyet nemcsak zsarolásnak, hanem a lakosság biztonsága elleni fenyegetésnek is tartják, ami súlyosbító körülmény.
Vladimír Valenta tiszti főorvos nyilatkozata szerint nagyon valószínűtlen, hogy Csehországban mesterséges úton meg lehetne fertőzni a lakosságot Ebola-vírussal. „Az elszigetelt esetekre fel vagyunk készülve” – állt a nyilatkozatban.
Csehországban eddig három ebolagyanús esetet vizsgáltak ki, de végül egyik sem bizonyult fertőzésnek.
