Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A tudományos munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusokat és a tanulásban, a tantárgyversenyeken kiváló teljesítőképességű diákokat jutalmaztak a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szervezésében megtartott díjátadó ünnepségen október 12-én a szovátai Teleki Oktatási Központban.
A rendezvényt megnyitó Szózat és a végszóként énekelt Himnusz között nézhettünk büszkén azokra a tanárokra és diákokra, akik a kötelező tevékenységeken túl dicsőséget szereztek iskolájuknak, megyéjüknek következetesen, akár a négy középiskolai éven keresztül is. Ugyanúgy azokra a pedagógusokra is, akik a tanítás mellett értékes tudományos munkát végeznek.
A díjkiosztó ünnepséget a szövetség országos elnöksége mellett megtisztelte jelenlétével Gerzsa Csaba főkonzul Magyarország kolozsvári főkonzulátusáról és Soós Zoltán a csíkszeredai főkonzulátusról.
A rendezvényt vezető Horvát Anett, a pedagógusszövetség országos információs központjának munkatársa, az RMPSZ-díjak gondozója köszöntötte a jelenlévőket, meghívottakat. Felvezető gondolatai között elhangzott, hogy életünk fordulópontjai között kiemelt pillanatoknak számítanak a nyilvános elismerések, a díjazások, amelyek az idő múlásával beépülnek emlékezetünkbe.
„…Szövetségünk életében kiemelkedő ünnepi esemény, amikor diák és tanár egyazon időben kap elismerést, jelezve, hogy a tudás az a maradandó érték, amely generációról generációra örökítve gazdagodik és él tovább” – hangzott el Burus-Siklódi Botond szövetségi elnök beszédében.
„Tudásalapú és információs társadalomban élünk. Napjainkban a köz- és felsőfokú oktatás egyik legfontosabb feladata, hogy rávegye/rávezesse a fiatalokat a gondolkodásra, tervezésre, a céltudatos munkára, az értő válogatásra, az értékelésre és a kritikára, felkészítve őket arra, hogy eleget tudjanak tenni a 21. század kihívásainak. A pedagógusoknak kulcsszerepük van abban, hogy a fiatalokat megtanítsák, hogyan kell a mesterséges intelligencia révén pár kattintással elérhető információt bölcsen hasznosítani, kitartó, kemény munkával érlelni” – hangsúlyozta a továbbiakban a pedagógusszövetség elnöke.
A magyar kormány kiemelt figyelmet szentel a minőségi munkát végző RMPSZ tevékenységének, ami annál fontosabb, minél inkább csökkennek az anyanyelvhasználat lehetőségei – mondta egyebek mellett a kolozsvári főkonzul, aki beszámolt temesvári élményéről, ahol megtapasztalta, hogy az anyanyelvi oktatás erősen szórványos területen is keretet tud adni a munkához, amit az egyházi oktatás terén Nagyenyeden is megtapasztalt.
A beszédeket a díjazás követte. Amint a szövetségi elnök beszédében elhangzott, az RMPSZ Tudományos Tanácsa 11. alkalommal hirdette meg az Apáczai-díj pályázatot. „A beérkezett 34 pályamunka azt bizonyítja, hogy a tudományos gondolkodásnak hagyománya és helye van az erdélyi magyar oktatásban. Az Apáczai-díj három kategóriás pályázatán belül a Tudományos Tanács idén először külön kategóriaként oklevélből és díszplakettből álló Brassai Sámuel-különdíjjal értékelte az oktatási segédanyagok, tankönyvek csoportjába sorolható pályamunkákat, hogy a korábbiaknál hangsúlyosabb figyelmet kapjon az óvodai és elemi oktatásban tevékenykedő pedagógusok szakmai tevékenysége is.”
A kétévenként kiírt pályázatra az előző díjátadó ünnepség (2022. október) után megjelent, folyóiratokban közölt vagy a világhálón közzétett tudományos munkákkal, illetve rendszeresen működtetett tudományos-oktatási portállal lehetett jelentkezni egyénileg vagy csoportosan. Akik már részesültek Apáczai-díjban, elnyerhették a díj arany, ezüst vagy gyémánt fokozatát. A díjak átadását dr. Péter Sándor, a 16 tagú Tudományos Tanács elnökének betegsége miatt a megbízásából dr. Horvát Anett, a tanács titkára vezette.
A nyolc díjazottból az Apáczai-díj arany fokozatát hárman vehették át.
Dr. Antalka Ágota a pszichopedagógia kategóriában Úton önmagadhoz című művével lett harmadjára is a kategória nyertese. Olosz Ferenc a természettudományok kategóriában harmadszorra a díj arany fokozatát kapta A síkmértan varázsa című könyvével. A harmadik arany fokozatú díjazott Ambrus Tünde A falvak látogatógazdasága című pályamunkájáért.
Az Apáczai-díj ezüst fokozatát egy szerzőhármasnak ítélték oda pszichopedagógia kategóriában. Dr. Tódor Imre, dr. Tódor Erika-Mária és dr. Tankó Enikő a Romániai magyar középiskolások másodnyelvű szocializációja című pályamunkával érdemelte ki a díjat.
Az Apáczai-díjat a természettudományok kategóriában az első alkalommal jelentkező Nagy Örsnek ítélték oda Problémaorientált betekintés a matematika történetébe című pályamunkájáért, amely egy történeti utazás a matematikai fogalmak fejlődésében.
A díj első fokozatát vehette át humán tudományok kategóriában a Balla Lóránt, Szmutku Melinda szerzőpáros, amely a 16-18. századi vallásos tárgyú irodalom jellegzetességeit vette számba.
Brassai Sámuel-különdíjat kapott dr. Kormányos László és Vincze Béla Zsolt Nagyvárad város érdekes és izgalmas története című, a hetedik osztály számára írt tankönyvükért az oktatási segédanyagok kategóriában.
A legmagasabb elismerést, az ötödik díszoklevelet kapta dr. Bencze Mihály Oktogon című munkájáért a természettudományok kategóriában, és első alkalommal jutalmazták a humán tudományok kategóriában Hamu és gyémánt című pályamunkáját. A díjazott éveken keresztül az Apáczai-díj minden fokozatát elnyerte, és a gyémánt kategória birtokában négyszer kapott díszoklevelet is.
A pedagógusok díjazását követően a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Líceum diákjainak komolyzenei műsora szerzett kellemes perceket a résztvevőknek.
A rendezvény második órájában a diákokat díjazták. Az emlékéremből és pénzjutalomból álló Kós Károly-díjat az RMPSZ az Amerikai Magyar Tanárok Egyesületének támogatásával 2011-ben hozta létre a magyar nyelv és irodalom, valamint az anyanyelvápolás terén elért eredményeket felmutató, irodalmi lapokban közölt saját alkotásokkal, tudományos dolgozatokkal pályázó középiskolás diákok számára, akik országos és nemzetközi vetélkedőkön szerepeltek sikeresen. A pályázatra, amelyet három magyar szakos tanárból álló zsűri ítélt oda pontozás alapján, az idén jóval kevesebben jelentkeztek, mint a korábbi években, a díjazottak között nincsen megyénkbeli diák. A bizottság azt javasolta, hogy jövő évtől már a tanév befejeztével írják ki a pályázatot, hogy minden érintett diákhoz eljusson a pályázás lehetősége.
A Bolyai Farkas matematikadíj kitüntetettjei között viszont a Bolyai Farkas Elméleti Líceum XII. osztályos tanulója, Szilágyi Emőke tanítványa, Barta-Zágoni Csongor lett kategóriájában az első.
A Mákvirág díj kitüntetettjeit Lászlófy Pál, a szövetség örökös tiszteletbeli elnöke köszöntötte, aki elmondta a pályázás feltételeit. A díjra minden megye legkiválóbb középiskolás diákja pályázhat a középiskola mind a négy évében. Aki egyszer nyer, az bronz, aki kétszer, ezüst, aki háromszor, arany, aki mind a négy évfolyam során a legjobb, az gyémánt fokozatot kap. Az igazi jutalom egy hét táborozás, amit jövő nyáron fognak megszervezni a szépen kialakított Teleki-parkban, mondta Lászlófy Pál, aki a díjazottakat két gondolattal köszöntötte a szeretetről, aminél fontosabbra nincs szüksége az embernek.
A 47 díjazott között minden kategóriában volt megyénkből is egy-egy diák a Bolyai Farkas Elméleti Líceumból. A kilencedik osztályban elért eredményei alapján a tizedikes Pálosi Adél-Bernadett érdemelte ki a Mákvirág díj bronz fokozatát, de diákszövetségi szervezőként egy másik rendezvényen kellett jelen lennie, ezért nem vehetett részt a díj átadásán. A XI. osztályosok csoportjában Domokos Anna-Mária ezüst fokozatot, a XII. osztályosok körében Barta-Zágoni Csongor arany fokozatot ért el, és vehetett át. A már végzett, a múlt tanévben XII.-es diákok csoportjában a Bolyai Farkas Líceum volt diákja, Miclea Andrea-Szidónia bronzéremben részesült.
A rendezvény lejártával a díj gyémánt fokozatára esélyes Barta-Zágoni Csongorral beszélgettem.
– Hogy sikerült ezt elérni? – kérdeztem a Bolyai Farkas Elméleti Líceum XII. osztályos tanulójától, aki Bolyai Farkas-matematikadíjat és a Mákvirág díj arany fokozatát érdemelte ki eddigi eredményeivel.
– Igazából nagyon szeretem a matematikát, ezáltal szeretek versenyekre járni, és nagyon jólesik, amikor elismerést is kapok. Ezek a rendezvények nagyon jó visszaigazolásai annak, hogy érdemes a matematikával foglalkozni, amit szívesen teszek a szabadidőmben is, és szerencsére nem marad el az eredmény sem.
– Mennyi tanulás, gyakorlás, felkészülés van a te sikertörténeted mögött?
– Elég sok, pontosan nem tudnám megmondani. A komolyabb felkészülést a versenyekre általában februártól szoktuk elkezdeni, de amikor van egy kis időm, szívesen foglalkozom ezekkel a feladatokkal. A felkészülésben nagyon sokan segítenek, egyrészt a matematikatanárnőm és osztályfőnököm, Szilágyi Emőke tanárnő. Pontosan nem tudom megmondani, hogy mennyi munkát tettünk bele, és mennyit dolgoztunk az elmúlt, lassan nyolcadik év során.
– Mit szeretsz a matematikában?
– Nagyon szeretem azt a részét, amikor az élet valós problémáit le tudjuk modellezni matematikai fogalmakkal. Lefordítjuk erre a mondjuk „kitalált” nyelvre, és ezáltal ebben a varázsvilágban keresünk megoldásokat létező problémákra. Szeretem ezt a részét, mert úgy gondolom, hogy az élet minden területén hasznomra lehet.
– XII. osztályos vagy, már közeledsz a végéhez; milyen terveid vannak?
– Szeretném folytatni a matematikát, de azt, hogy milyen formában, még nem tisztáztam, viszont mindenképpen e körül képzelem el egyetemista éveimet.
– Gyakorló informatikusként vagy kutatóként képzeled el a jövőd?
– Ezek közül mindenik lehetőség felmerült, de legfőképpen a kutatás érdekel, és szeretnék alkalmazott matematikával is foglalkozni, például pénzügyi szektorban a fizikával, informatikával kombinálva, e két lehetőség között gondolkodom.
– Az egyetemi oktatói pályára nem gondoltál?
– Az is érdekel, de előbb szeretném belülről látni, hogyan néz ki, milyen vállalásokkal jár, majd ahogy többet tudok, annak alapján fogok dönteni – válaszolta megyénk egyik legkiválóbb diákja.