Díjátadás és a fejedelem szobrának megkoszorúzása

A jóért tenni, a jót felmutatni, a jót jutalmazni

A jóban való győzelem hitében tevékenykedő erdélyi fejedelemnek emléket állítva hozták létre 2019-ben a Rákóczi-díjat, hogy elismerjék a kitartó, következetes munkáját mindazoknak, akik ebben a szellemiségben tettek a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceumért. Rendhagyó módon nem a nagyságos fejdelem beiktatásának napján, hanem április 16-án, a rodostói száműzetésbe való megérkezésének évfordulóján tartották az idei díjátadó ünnepséget, amelyet online is közvetítettek. 

A díjazottak a katolikus öregdiákok arcává és hangjává vált Bányász Sándor tanár, dr. Kovács Irén Erzsébet szenátor, Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője és Oláh Dénes főesperes-plébános voltak. A Keresztelő Szent János-plébániatemplomban tartott szentmise és ünnepség végén a meghívottak és a házigazdák megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát a Vár sétányon. 

A Balla Imre iskolalelkész által bemutatott szentmisét követően dr. Tamási Zsolt iskolaigazgató a katolikus oktatás viharos évszázadait, többszöri megszűnését és újraindítását idézte fel, kiemelve, hogy a legújabb lehetőség mögött nagyon sok következetes tett, egyeztetés, odafigyelés, akarat és kitartás áll. „Egyház, közélet, oktatási szakpolitika, érdekképviselet, diplomácia, jóakarat, hit, remény, ima, emberek ezreinek bizalma kellett hozzá. Nagyon sokan voltak, akik a maguk helyén, a kellő pillanatban a lehető legtöbbet tettek iskolánk jövőjéért.” A legelső kiállástól, petícióktól, tüntetésektől, imalánctól a korrekt tájékoztatásig, az iskola jogi védelmétől az újraindulás jogi feltételeinek a kidolgozásán át a működési engedély kibocsátásáig, az iskola felszerelésének biztosításától a diákok bátorításáig, felkészítéséig, az újraindulás után nyújtott oktatási, adminisztratív, szakmai és anyagi segítségig nagyon sok jó szándékú ember vett részt ebben a küzdelemben. Munkájukat köszönik meg évről évre a Rákóczi-díjjal, amely kristályból és ezüstből készült, a törékenységet és ugyanakkor az értéket jelképezve. 

A küzdelmet vállalva továbbra is lenni, élni, tanítani akarnak abban az iskolában, amelyet egykor azért hozott létre a katolikus egyház, hogy értékeinket itthon megőrizhessék, és ebben a küzdelemben továbbra is szükség van a példaképekre, a segítségre, amelyre biztosan számíthatnak – hangsúlyozta Tamási Zsolt. 

Az úttörő öregdiákok

Az ünnepségen egészségi állapotára való tekintettel nem vehetett részt a Katolikus Öregdiákok Sanctus Emericus Baráti Társaságát képviselő Bányász Sándor nyugalmazott tanár, és – a járványhelyzet miatt – méltatója, Székely Szilárd-János tanár sem, akinek laudációját Baranka Katalin olvasta fel. 

A méltatásban többek között elhangzott, hogy a katolikus öregdiákok szinte az ismeretlenség homályából bukkantak elő 2002-ben, hogy megünnepeljék a marosvásárhelyi katolikus oktatás újraindításának 300. évfordulóját. Az ünnepségre küldött érseki biztatást komolyan véve, a megalakult baráti kör „egyik alapvető és talán legfontosabb célkitűzése a római katolikus oktatás újraindítása volt” – fogalmazott Kiss Géza öregdiák. A vállalt feladat nem volt könnyű, de mindent megtettek, hogy ezt a lehetőséget megteremtsék, és 2004-ben a Bolyai iskolában megindult az első katolikus teológiai osztály. Akik hozzájárultak: prof. dr. Péter Mihály, Kiss Géza, Kiss Dénes, Pál Géza, Ávéd Ervin, Ávéd János, Bányász Sándor, Csath Gábor, Farkas József, Jeremiás Béla, Moszkovics Károly és még sokan mások. A fő érdem a Bányász Sándor öregdiáké volt, „aki nagy odaadással és korát meghazudtoló energiával tett meg mindent a cél megvalósításáért” – írta Kiss Géza. 

Az öregdiákok példája ad erőt a további reménységre, bármi is történjen. Az utódok szeretetének és hálájának a kifejezése a díj az úttörők számára, akiknek példája, elkötelezettsége eligazodási pont mai értékvesztett világban – fogalmazott az öregdiákok méltatója, aki Isten ajándékának tekinti, hogy bekapcsolódhatott az újrakezdésbe.

Nincs lehetetlen helyzet

Dr. Kovács Irén Erzsébet szenátort, a közoktatási minisztérium volt államtitkárát következetes munkája elismeréseként díjazták, amely munka lehetővé tette az iskola újraindulását. Ugyanakkor születésnapja alkalmából is köszöntötték. 

A díjazott életpályáját Kovács Zoltán kabinetigazgató mutatta be. 

Kovács Irén Erzsébet Zsibón született és járt iskolába, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen biológiából, valamint angol nyelv és irodalomból szerzett oklevelet. A zilahi Református Wesselényi Kollégium kiváló pedagógiai érzékű, következetes, céltudatos szaktanáraként oktatási menedzsmentből szerzett mesteri fokozatot és biológiából doktori címet. Kilenc évig töltötte be az iskola igazgatói tisztségét, elévülhetetlen érdemeket szerezve az oktató-nevelő munkában és az intézményépítésben egyaránt. 

Négy éven át Szilágy megye főtanfelügyelő-helyettese, 2017-től 2020 végéig a tanügyminisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára volt. E tisztségében hozzájárult ahhoz, hogy több mint 120 tankönyv került a magyar diákok kezébe, Nagyváradon létrejött az Országos Magyar Továbbképző Központ, a magyar tanítók megőrizhették jogukat, hogy az elemi osztályokban tanítsák a román nyelvet, és elévülhetetlen sikernek számít, hogy parlamenti képviseletünkkel együtt elérték, hogy II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Líceum néven tovább működhetett az iskola. Munkáját szenátorként végzi tovább, azzal a meggyőződéssel, hogy nincs lehetetlen helyzet, csak megoldandó feladat; nincs meghátrálás, csak tudással, hittel és emberséggel való helytállás – hangzott el többek között a méltatásban. 

Hatalmas megtiszteltetés számára, hogy érdemesnek találták erre a díjra, amit a születésnapján vehetett át – mondta köszönetében dr. Kovács Irén Erzsébet, majd hozzátette, hogy a kisebbségi államtitkárság Ambrus Mojsza Melinda, Gyenge Edit, Kovács Zoltán és Fodor József Sándor alkotta lelkes, nagy szakértelemmel rendelkező csapatával küzdöttek a nehézségek legyőzéséért. Államtitkári tevékenysége alatt a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyének rendezése volt a legnagyobb kihívás és egyben a legnagyobb megvalósítás, amit a diákokkal, szülőkkel, a római katolikus egyház képviselőivel, az érdekképviselet szakpolitikusaival és munkatársaival elért. Munkáját pedig az erdélyi magyar oktatás, a jövő nemzedék érdekeiért kívánja szenátorként tovább folytatni, hogy méltó lehessen a kapott elismerésre. 

Bármikor számítani lehetett rá

A kitüntetettek között volt Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság főosztály- vezetője, aki a járványhelyzet miatt nem tudott jelen lenni. Tóth László csíkszeredai főkonzul méltatását Farkas Balázs első beosztott konzul mutatta be. 

Brendus Réka Kolozsváron született, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett, Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett egyetemi diplomát. Dolgozott óraadó tanárként, tolmácsként, fordítóként, majd az első polgári kormány idején a határon túli ifjúsági kérdésekkel foglalkozott, 2010-től aktív szerepe van a magyar nemzetpolitika erdélyi szárnyának kiforrásában és működésében. „Elsődleges feladatának érezte az erdélyi magyar oktatás és kultúra megerősítését és fejlesztését, ami a magyarság megmaradásának egyik legfontosabb feltétele. Elhivatottsággal állt ki a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum ügye mellett, bármikor bármilyen kérdéssel, kéréssel számítani lehetett rá, meghatározó szerepe volt abban, hogy a segélykiáltások meghallgatásra találjanak, hozzájárulva ily módon az iskola megmaradásához – hangzott el a méltatásban.

A kitüntetett gondolatait, köszönetét Brandner Judit Emőke tanárnő olvasta fel. 

„…Közös feladatunk örökölt értékeink megőrzése, új értékek teremtése…, nemzedékről nemzedékre való átadása. E feladatot akkor is vállalnunk kell, amikor minden oldalról támadások érnek. Hiszen ha mi nem tudjuk vállalni…, ha megtörünk a ránk nehezedő nyomás alatt, akkor később már nem lesz, aki érezze ennek fontosságát, nem lesz, aki e küzdelmet folytassa” – mondott köszönetet a díjért Brendus Réka. 

Mindig segített, amikor kérték

Oláh Dénes főesperest Balla Imre iskolalelkész méltatta: „Ft. Oláh Dénes, a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébánia esperes-plébánosa, a marosi és küküllői kerület főesperese Korondon született, gyulafehérvári tanulmányai végeztével Jakab Antal megyés püspök szentelte pappá. Számos egyházirodalmi, prédikációs és bibliai könyv szerzője. Biblikumot és biblikus teológiát tanított a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológia karán”. Számos elismerés és kitüntetés birtokosa.

Elvitathatatlan érdeme, hogy dr. Tamási Zsolt igazgató elszántságához társult, így 67 évnyi szünet után újraindulhatott Marosvásárhelyen a katolikus oktatás. 

A Szentírás egyik legelkötelezettebb lelkipásztor „fordítójaként” az iskola születésétől kezdve megpróbáltatásainál és jelenénél is egy láthatatlan szakadék fölött hordozza az intézmény anyagi és lelki terheit. Ezt bizonyította 2017. december végén is, amikor az igazgató távozásra kényszerítése után a pedagógusok fizetését két hónapja már semmilyen szerv nem folyósította. A Deus Providebit Ház előterében összegyűlt pedagógusoknak a főesperes jelentette be, hogy egyházmegyei, státusi és plébániai összefogással karácsonyra mindeniküknek egy méltányos összeget folyósítanak – hangzott el a laudációban, majd a díj átvétele után a főesperes köszönetet mondott az elismerésért. 

Az ünnepségen az iskola citeracsoportja kuruc nótákat játszott, Csiki-Harmath Ivett szavalatával köszöntötte a díjazottakat.

Végül dr. Tamási Zsolt II. Rákóczi Ferenc jelszavával zárta a rendezvényt: Cum Deo pro Patria et Libertate!, azaz Istennel a hazáért és szabadságért. 

Bodolai Gyöngyi, Szabó Blanka