Miközben orvosok és egészségügyi középkáderek ezrei készülnek munkabeszüntetésig is elmenő tiltakozásra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elnöke, Cristian Busoi felhőtlen nyilatkozatait olvashatjuk a központi sajtóban az egészségügy legfőbb gondjairól és stratégiai terveiről.
Miközben orvosok és egészségügyi középkáderek ezrei készülnek munkabeszüntetésig is elmenő tiltakozásra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) elnöke, Cristian Busoi felhőtlen nyilatkozatait olvashatjuk a központi sajtóban az egészségügy legfőbb gondjairól és stratégiai terveiről.
Mint a legutóbbi kormányfői kijelentésekből megtudtuk: jövőre befagyasztják az állami alkalmazottak bérét, kivéve a rezidens orvosokét valamint a kezdő pedagógusokét. Eszerint – az egészségügynél maradva – sem a gyakorló orvosok, sem a nővérek, ápolók fizetéseit nem növelik meg 2014-ben, miközben az OEP a szaktárca költségvetésének 10 százalékával rendelkezik majd. A pénztár elnöke összevissza beszéde során egyik szavával „nagyon aggasztónak” tartotta az orvosmigrációt, a feketemunkát, azt, hogy a páciensek a kórházi beutalás alatt meg kell vásárolják a gyógyszereket, másfelől pedig elégedetten nyugtázta, hogy bizonyos idő elteltével mégiscsak hazatérnek a távolba szakadt orvosok, azért, hogy Romániában nyissanak privát klinikákat, sőt, visszacsábítják a kitelepült nővérkéket is. Az elnök úr bizonyára azt hiszi, az említettek itt megtalálják a Ponta által emlegetett Eldorádót. Aztán Busoi ujjal mutogatott a 18 millió „engedélyezett személyre”, akik egy része jó fizető, de vannak, akik kivonják magukat a biztosítási járulék fizetése alól, hiszen „feketemunkálkodnak”. Azt elfelejti az OEP elnöke, hogy egészségügyi szolgáltatáscsomagok nem lévén még mindig, a szorgalmas, másod-, harmadállásban is dolgozó, ezekből jövedelemre szert tevő polgárok, minden bevételük után kötelesek egészségbiztosítási járulékot fizetni. A sokszoros sarc is csak ugyanazokra az – elvileg bármikor rendelkezésükre álló, térítésmentes – egészségügyi szolgáltatásokra jogosítják fel őket, mint azokat, akik egyszeresen fizetnek. Ja, hogy a valóságban a rendszer nem működik, még csak nem is vitatéma…
Az OEP vezér szerint az S2 nyomtatvány birtokában nyugodtan kezeltethetjük magunkat külföldön, sőt, a gyógyszereket is megvásárolhatjuk, kifizetve ezek árát, a pénzt majd itthon, a biztosítótól visszakapjuk. Ja, hogy mikor és mennyit, arról nem beszél, mint ahogy arról a bürokráciáról sem, amivel az elszámolási folyamat jár, amelynek végén egyáltalán nem biztos, hogy akár egy banit is viszontlát a páciens.
Az OEP vezér nem beszélt az egészségügy strukturális, finanszírozási kulcsproblémáiról, a legfőbb stratégiai intézkedésnek az egészségügyi kártyák kiosztását nevezte. Ezekből már 2,5 millió kinyomtatva, készen áll a szétosztásra, 2014 közepéig pedig meglesz mind a 15 millió. Költeni már 5 millió lejt költöttek a „kártyapartira”, de hogy az adatbázisok, az elektronikus dossziék mit tartalmaznak, hogyan állnak össze, kik és hogyan kezelik ezeket, még homály fedi, maguk a rendszer szereplői sem értettek egyet ezekben. A legfontosabb megállapítása tehát, hogy a „szuperkártya” csalásbiztos lesz, nem lehet majd hamukázni, mert elzárja a pénz kiszivárgási útjait a rendszerből – ma is csak üres szólam. Ezek után mit mondhatnánk? Hosszú évek során egészségügyi miniszterek, OEP-vezetők mondtak nagyokat, beszéltek utópisztikus tervekről, de ekkora naivitást ritkán tapasztalhattunk szakember részéről…
