Furcsa figura az államelnök. A bálványosi disznótoros pálinkázások alkalmával keblére ölelte az ő székelyeit.
Furcsa figura az államelnök. A bálványosi disznótoros pálinkázások alkalmával keblére ölelte az ő székelyeit. Ezekre a mulatságokra magával vitte a szőke ciklon minisztert is, aki hálából a turisztikai tárca büdzséjéből némi aprópénzt vetett a szegény atyafiaknak. Szegények a székely megyék – bár a statisztika mást mutat –, ezért badarság lenne egy régióba terelve sínylődésre ítélni őket – mondta a megtépázott hatalmú államfő a minap egy képernyős megnyilatkozásában. Tette mindezt a hétvégi autonómiatüntetés követelésére reagálva. És egyébként is az ország alkotmánya nem teszi lehetővé az autonómiát, még ha ötvenezren kérik is. A jelenlegi jogállás szerint. Hisz most kezdődik az alkotmánymódosítási procedúra. Az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója elkészítette saját témajavaslatait ebben a kérdésben és kedden be is nyújtotta az illetékes szakbizottsághoz. A hírek szerint ebben a dokumentumban nincs szó területi autonómiáról – talán arra gondoltak, még korai lenne kiteríteni minden kártyát –, de a javaslat vezérgondolata a kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése. Ha az alkotmányozók elfogadnák ezt az elvet, számunkra kedvező törvénymódosítások születnének. Kezdve a regionális nyelv alkotmányban védett státusától, el egészen az arányos képviseletig az állami intézményekben. Ez minden erdélyi magyar érdeke, függetlenül attól, hogy tömbben vagy szórványban él. És talán csírájában ott van a majdan létrehozandó székelyföldi autonómia is. Talán ezért sem fölösleges a román parlamentben a magyar képviselők munkája, annak ellenére, hogy a hétvégi tüntetésen a néppárti szónokok, szellemi vezérük intésére, ezt harsogták a vesztőhelyen. Pedig csak savanyú a szőlő. Toró Tibor és Sántha Imre tavaly ősszel véres harcban bukták el a bukaresti bársonyszéket. De nem is rájuk kell figyelni, és nem kell túlméretezni a szélsőjobbos jelenlétet. Hanem meg kell érteni a több ezer jóhiszemű, reménykedő ember vágyát is. Nem szabad abba a csapdába esni, mint Tőkés László, aki mindenkiben
ellenséget lát. Hisz a valóság sokkal árnyaltabb és néha azok nyújtanak kezet, akiket szembeköptünk. Ez történt az Európai Parlament keddi plenáris ülésén, ahol Bokros Lajos arra kérte képviselőtársait, hogy akadályozzák meg a román kormányt abban, hogy megbontsa a székelyek szerves etnikai egységét a tervezett közigazgatási átszervezés ürügyén. Ugyanezt a Bokros Lajost, a konzervatívok vezérszónokát, mivel az RMDSZ meghívására gazdasági előadást tartott Marosvásárhelyen nemrégiben, Tőkés gyalázkodó jelzőkkel becsmérelte. Pedig nem ő az ellenség.
A példából okulva jó lenne, ha a nemzeti ünnepünkön megszólalók lelkesítő üzenetei mentesek lennének a pártcsatározásoktól.
