A Bethlenek és a Telekiek a középkortól a II. világháború időszakáig Erdély talán legjelentősebb főnemesi családjai – utóbbi família 1697 óta viseli a római szent birodalmi grófi rangot: katonák, politikusok, diplomaták, tudósok kerültek ki soraiból. Templom-, iskola-, könyvtáralapítások és támogatások fűződtek a nevükhöz. Az összeállítás a Bethlen család bethleni ága és a széki Teleki család jelentősebb személyiségei közül mutat be néhányat.
A tartalomból:
Oborni Teréz: Erdély elfelejtett „Tacitusa” – bethleni és keresdi Bethlen János (1613–1678) kancellár; Szalai Ágnes: Teleki Mihály, „minden későbbi széki Teleki ősatyja”; Tóth Zsombor: 1716 karácsonya Bethlenszentmiklóson: a Bethlen-textológia kezdete? Hermányi Dienes József mint szemtanú és textológus; Sebestyén Mihály: Utólag – Teleki Sámuelről; Miskolczy Ambrus: Teleki László, a fogarasi román boérok követe a kolozsvári diétákon; Romsics Ignác: Bethlen István miniszterelnöksége 1921–1931; Pritz Pál: Teleki Pál; Murádin János Kristóf: „Mindent Erdélyért!” itthon és az emigrációban: gróf Teleki Béla élete; Jánosi Csongor: Kulturális értékmegőrzés és informális tolerancia az államszocializmusban. Bethlen Anikó emlékezete; Mozaikképek gróf Bethlen Béla életéből. A lapszámot Zoltán Béla munkái illusztrálják.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
