Besszarábia és a Román Királyság egyesülésének centenáriumát ünnepelték
Klaus Johannis államfő ünnepi üzenetet tett közzé Besszarábia és a Román Királyság egyesülésének századik évfordulója alkalmából.
Az elnök felidézi, hogy a román kormány demokratizálódásra és gazdasági reformra tett 1917-es ígéreteit tartva szem előtt, az 1918. március 27-ei egyesülés Besszarábia számára vonzó alternatívát jelentett a jövőre nézve a bolsevizálódás sötét kilátásaival szemben.
Johannis kifejti üzenetében: az elmúlt másfél évszázadban Románia által véghezvitt nagy megvalósításokban az a közös elem, hogy mindegyik az Európa által felmutatott irányvonalat követte, és a társadalom minden esetben a nyugati humanista értékekkel azonosult. „Így történt a nagy háború éveiben is, így történt a nagy egyesülés évében is, ami Besszarábia és Románia egyesülésével vette kezdetét” – mondta Johannis.
Az államfő kijelenti üzenetében: napjainkban a Moldovai Köztársaság európai felzárkózása jelenti a közös célt, és ennek érdekében Románia állandó támogatást nyújt keleti szomszédjának diplomáciai, anyagi és technikai téren.
Novák: arról is meg kellene emlékezni, hogy száz éve az erdélyi magyaroknak is megígérték az önrendelkezési jogot
Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ szenátora beszédet intézett a parlament plénumához Besszarábia és a Román Királyság egyesülésének 100. évfordulója alkalmából tartott ünnepi parlamenti ülésen. „Ami a Besszarábia esetében érték, megvalósítás, az a magyar közösség vonatkozásában ma is elfogadhatatlan. Holott a besszarábiai románok száz évvel ezelőtti törekvése és az erdélyi magyarok célja hasonló: az önrendelkezés kivívása közösségük számára, hogy saját ügyeikről maguk dönthessenek. Ma arra emlékezik a román társadalom, hogy Besszarábia 1918-ban autonómiáját megőrizve egyesült Romániával. Azt gondolom azonban, hogy arról is meg kellene emlékezni, hogy száz éve az erdélyi magyaroknak is megígérték az önrendelkezési jogot, ami azóta sem teljesült. Ezért felmerül a kérdés, ha a közösségi jogok megőrzése, az önrendelkezés elve elfogadható, sőt üdvözlendő a besszarábiai románok esetében, akkor miért utasítja el Románia az erdélyi magyarok jogairól való párbeszédet. Miért bírálnak, amikor anyanyelvhasználati jogaink bővítését kérjük? Miért üldözik szimbólumainkat? Miért próbálják ellehetetleníteni magyar iskoláinkat, mint ahogyan a marosvásárhelyi katolikus iskola esetében történt? Miért zárkóznak el, valahányszor az önrendelkezési jogokról próbálunk egyeztetni?” – tette fel a kérdést Novák Csaba Zoltán.
Az RMDSZ felsőházi politikusa beszédében úgy értékelte, a centenárium évében Romániának európai uniós tagállamként nyitottnak kellene lennie a párbeszédre közösségi jogainkról, a törvény előtti egyenlőségről. „Eljött az ideje, hogy előítéletek nélkül, a kettős mércét félretéve tárgyaljunk a magyar közösség kéréseiről. Románia addig nem lehet jogállam, amíg egyeseket kevesebb jog illet meg, mint másokat, amíg a kisebbségek jogos követelései süket fülekre találnak” – hangsúlyozta Novák Csaba Zoltán. (hírösszefoglaló)
