Bánk bán kolozsváriak előadásában

Opera online

Újabb online előadással örvendezteti meg közönségét a Kolozsvári Magyar Opera. November hetedikén, szombaton 19 órától Erkel Ferenc egyik legismertebb operáját, a Bánk bánt viszi színpadra – és a képernyőkre – a társulat. A háromfelvonásos zenemű szövegét Katona József drámája nyomán Egressy Béni írta.
Katona József drámája, a Bánk bán a szerző legismertebb műve, amely a magyar irodalomban is kiemelkedő helyet foglal el. A művet teljes terjedelmében 1848. március 23-án, pénteken adták elő Pesten a Magyar Színházban. A dráma alapján készült Erkel Ferenc harmadik operája, amely több szempontból is az érett mester összegző alkotásának tekinthető. Szerkezetbeli és tematikus megfelelések kapcsolják a Bátori Máriához és a Hunyadi Lászlóhoz egyaránt. A Bánk bán a magyar opera megalakulása után az első bemutatott operák között van, ugyanakkor az első Erkel-opera, amit színre vitt a társulat. Bemutatója 1949. március 8-án volt.
A kolozsvári újabb bemutatóra – 1993. március 3. – kisebb változtatásokat eszközölt a rendező, Dehel Gábor – írja az operaház közleménye, amely a mű cselekményét is ismerteti: amíg II. Endre király idegen földön harcol, addig itthon felesége, Gertrúd és annak meráni udvartartása vígan él. A békétlen magyar főurak Petúr bán vezetésével le akarnak számolni velük, de Bánk bán, az ország nagyura ellenzi a felkelést. Még ragaszkodik királyához, de hamarosan neki is rá kell döbbennie, mit tettek az országgal a merániak. Összetalálkozik régi hűséges emberével, Tiborccal, aki a jobbágyok tűrhetetlen helyzetéről számol be neki. Bánkot személyes csapás is éri: feleségét, Melindát a királyné segítségével udvarában aljas módon elcsábítja Ottó, Gertrúd öccse. Ez az utolsó csepp a pohárban. Bánk felkeresi a királynét lakosztályában, és heves vita után megöli. Melinda, akit Bánk Tiborc kíséretében hazaküldött, megzavarodva kisfiával együtt a Tiszába veti magát. A király hazatér a háborúból, és feleségét a ravatalon találja. Bánk bevallja, hogy ő volt gyilkosa, és még csak bűntudatot sem érez. II. Endre párbajra hívja ki a nagyurat. Ekkor érkezik az udvarba Melindának és kisfiának holttestével Tiborc. A király látja, hogy már felesleges bosszút állnia, Bánk sorsa betelt.
Az opera szereposztása a következő: Bánk bán, Magyarország
nagyura – Kovácsházi István; Melinda, Bánk neje – Miklósa Erika; II. Endre magyar király – Fülöp Márton; Gertrúd királyné – Veress Orsolya; Ottó, Gertrúd öccse – Pataki Adorján, Gyermek – Pataki Endre, Petur bán, bihari főispán – Mányoki László; Tiborc, paraszt – Sándor Csaba, Biberach, kóbor lovag – Szilágyi János; Sólom mester – Rigmányi István. Díszlettervező: Witlinger Margit. Jelmeztervező: H. Roşescu Lya. Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre. Koreográfus: Valkay Ferenc. Karigazgató: Kulcsár Szabolcs. Korrepetitor: Incze G. Katalin, Nagy Gergő. Ügyelő: Venczel Péter. Súgó: Kondrát Bea. A rendező munkatársa: Gombár Annamária. Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendező: Dehel Gábor.