Ballagás a MOGYE magyar tagozatán

Az egyetem bizonytalan kimenetelű jövőjétől eltekintve felemelő és örömteli ünnepségen búcsúztatták a MOGYE magyar tagozatának 299 orvos, fogorvos, gyógyszerész és asszisztens végzősét. A vártemplomi ballagás – a Studium Prospero Alapítvány és partnerei szervezésében – ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd ünnepi beszédek, díjkiosztás és diplomaosztás következett. A közös ballagási ünnepségre a Színház téren került sor, ahol a hallgatók letették a hippokratészi esküt.

Tiszteljétek az embert és az életet!

Az ünnepi istentiszteleten Papp Noémi evangélikus lelkész Dániel könyvének 5. részét idézve életre szóló üzenetet fogalmazott meg a padokban sűrűn sorakozó végzősöknek. Kiemelte, hogy az Úristen által nekik adott értékeket meg kell becsülni, ezekből soha nem szabad gúnyt űzni. Ezek az értékek: a család, amelyben a szülők áldozatos munkájuk, olykor komoly erőfeszítések révén vállalták a fiatalok sok éven át tartó taníttatását. A másik szent érték a hivatás, amellyel az Úristen munkatársaiként, az emberi élet ápolóiként és védelmezőiként, gyógyítóként dolgoznak majd. Nagyon szomorú, amikor csak személytelen szolgáltatássá, rutinná válik a gyógyítás, amiért jól vagy kevésbé jól fizetnek a betegek. A harmadik érték a nyelv, amit az elődök adtak örökségül. Felelevenítette, hogy a hallgatók élő tanúkként élték meg a küzdelmet, hogy anyanyelven tanulhassák a gyógyítás tudományát, hogy majd ezen a nyelven szóljanak a betegekhez. – Ne engedjétek, hogy elhallgattassanak benneteket, hogy eltiltsanak az anyanyelv használatától! Az Úristen célja, hogy a család az ő szigete, a hivatás több mint pénzvadászat, az anyanyelv drága értéketek maradjon! Az évek során számos megmérettetésben volt részetek, de a legnagyobb vizsga maga az élet lesz. Orvosi, gyógyszerészi, fogorvosi, asszisztensi és emberi mivoltotok vizsgáján kapjatok jó jegyeket! Visszás és korrupt világunkban maradjatok tisztességesek, ne csak a tüneteket lássátok, hanem magát az embert is! Tiszteljétek az embert és az életet! Ebben benne van a türelem, a becsület, a figyelem, a szeretet, a kedvesség és olykor a humor is a kiszolgáltatott beteg iránt – fogalmazott prédikációjában a lelkipásztor. 

Hála és küzdelem

Les Zoltán református lelkész imádsága a hála jegyében szólt, felsorakoztatta mindazt, amiért egy ilyen ünnepi eseményen hálásnak kell lenni: a tanári karért, amely legjobb tudása szerint készítette fel a hallgatókat, a szülőkért, akik vállalták gyermekeik taníttatását, az erőért, a hitért és kitartásért, ami hozzásegítette a hallgatókat, hogy ezt a nehéz és komoly egyetemet elvégezhessék. A lelkipásztor imája kitért az egyetemre, kérve, hogy az emberi erőn és igyekezeten túl Isten legyen azokkal, akik kitartóan küzdenek a marosvásárhelyi magyar egyetemi oktatásért. 

Belépőjegy az orvos- és gyógyszerészettudomány világába

Dr. Nagy Előd rektorhelyettes ünnepi beszédében a ballagást olyan pillanatnak nevezte, amikor megáll az idő, s a számvetés pillanatát éli meg diák és tanár. Két gondolattal búcsúzott a végzősöktől: elsősorban arra biztatva őket, hogy maradjanak mindenkor a MOGYE tisztelettudó végzettjei, emlékezzenek arra, hogy itt váltottak belépőjegyet az orvos- és gyógyszerészettudomány kiváltságos világába. Arra biztatta őket, hogy legyenek mindig tiszteletteljesek a betegekhez, és a hippokratészi eskün túl is törekedjenek a beteg ember problémáinak a megoldására! Az egészség mindenki számára pótolhatatlan kincs, a korszerű diagnosztikai felszerelések nagyon fontosak, de soha sem fogják pótolni a szakmai hozzáértést és az emberséget, valamint az értelmes döntéshozatalt. Másodsorban arra buzdította a végzősöket, hogy ne adják fel az önazonosságukat és a magyarságukat, akárhol gyakorolják is a szakmát a világon.

– Az egyetem a külhoni magyarság fontos felsőoktatási intézménye, magyar tagozata szebb napokat is megélt, ma erőforráshiánnyal, ellenszélben küzdünk érte. Az innen kikerülő diákság támogatására okvetlenül szükség van – hangsúlyozta dr. Nagy Előd. 

Kíséreljék meg helyretenni a kizökkent társadalmat!

Búcsúbeszédében dr. Sipos Emese, a Ggyógyszerészeti kar professzora felemelőnek nevezte a Vártemplom padjait megtöltő végzősök látványát. Valóban az volt, hiszen ennyi értelmes, okos, szép magyar fiatalt ünnepen együtt látni csak felemelő és örömteli lehet. 

 – Idén a megalakulásának 70. évfordulóját ünneplő gyógyszerészeti kar oktatójaként búcsúztatom az általános orvosi kar 162, a fogorvosi kar 44, a gyógyszerészeti kar 58 hallgatóját, valamint a 35 általános orvosi asszisztensi szak végzőseit. Összesen 299 magyarul tanuló hallgatót. Ugyanannak a profi csapatnak a részei lettek, akik hivatásukkal ugyanazt a közös célt szolgálják: a legmegfelelőbb terápiában részesíteni a beteg, szenvedő embert. Az egyetemi évek csak a megfelelő alapozást jelentik. Ahhoz, hogy valaki igazi profi legyen, folyamatosan képeznie kell magát. Mindannyian egy egésznek, a gyógyító tevékenységnek egy szeletét tudják és ismerik maximálisan. Azonban közösen lesznek képesek arra, hogy a 21. század gyógyító eljárásait a legmagasabb szinten megvalósítsák. Azáltal, hogy anyanyelven sajátították el a tudást, szilárd alapra tettek szert. Igyekeztünk olyan orvosokat és gyógyszerészeket nevelni, akik az erdélyi társadalom meghatározó értelmiségévé válnak majd. Shakespeare Hamletje mondja: Kizökkent az idő, és én születtem helyretolni azt. Kíséreljék meg önök is a kizökkent, hibás társadalmat helyretenni, hogy ne legyenek megkérdőjelezhetőek az erkölcsi normák és a szellemi értékek, az emberi tisztesség! Sokukban érlelődnek az egzisztencia megteremtésének első lépésére vonatkozó legfontosabb kérdések: hogyan, hová, mennyiért? Az oktatókban is számos kérdés merül fel: megadtuk-e a hallgatóknak a hivatás gyakorlásához szükséges alapokat, érvényesíteni fogják-e a humánum elvét? A diploma életre szóló kötelezettségeket jelent. A választ a jövő, az Önök teljesítménye adja meg. Az orvosi és gyógyszerészi eskühöz hűen, annak megfelelően végezzék munkájukat! Legyenek büszkék, hogy a marosvásárhelyi egyetemen végeztek! – mondta a professzor.

Jövőben még ugyanilyen lesz a ballagás

Dudás Csaba az egyetem végzőseinek nevében szólt a ballagókhoz. Az a tény, hogy a MOGYE végzőseiként a Vártemplom padjaiban foglalhatnak helyet, nem csak a saját érdemük. Megköszönte a szülők áldozathozatalát, az egyetemi oktatók munkáját, akik nemcsak tanították őket, hanem sorsuk alakulásában is részt vállaltak. Kívánta, hogy valamennyi diáktársának álma teljesüljön.

Az EME nevében dr. Szilágyi Tibor professzor a dr. Csőgör Lajos professzorról, az egyetem alapító rektoráról elnevezett díjakat adta át a négy kar évfolyamelsőinek: Dadai Emesének, Vajna Júliának, Beluska Melánia Máriának és Dénes Csillának.

A legvégén minden diák átvette a végzősöknek járó oklevelet, az egyetem oktatói, valamint dr. Vass Levente, a Studium Prospero Alapítvány képviselője szép és biztató szavakkal bocsátotta útjára az évfolyamot. 

Dr. Szabó Béla professzor az ünnepi istentisztelet végén a Népújságnak nyilatkozva elmondta: – Ez az ünneplés ideje. A ballagáson jó, ha egy kicsit elvonatkoztatunk attól, ami az egyetemen történik. A problémák maradnak, tudjuk. A harcot visszük tovább – fogalmazott a professzor, aki hozzátette, jövőre ugyanilyen ünnepségre számíthatunk, ugyanis a gőzerővel erőltetett egyesítés ellenére a ballagás a jelenlegi struktúrának megfelelően zajlik majd.