A mindenkori évelők megszokott menetrendje szerint 2012 is emelkedő árakkal köszönt az adófizetőre. Igaz, egyenként nem jelentős tételekben drágul több energiahordozó is, de az emelések összege már elég ahhoz, hogy legalább egy nappal tovább tartson a szilveszteri mulatságok utáni másnaposságérzet.
A mindenkori évelők megszokott menetrendje szerint 2012 is emelkedő árakkal köszönt az adófizetőre. Igaz, egyenként nem jelentős tételekben drágul több energiahordozó is, de az emelések összege már elég ahhoz, hogy legalább egy nappal tovább tartson a szilveszteri mulatságok utáni másnaposságérzet.
Drágul a gáz, mert a dollárral szemben gyengülő lej miatt többe kerül az import, és szintén kis tétellel többet kell majd fizetni az áramért is. Az okosok szerecsenmosdató nyilatkozatai szerint ezek drágulása főleg az ipari fogyasztókat érinti. Ez csak látszatra van így, mert a nagyobb számlákat tényleg először a cégek kapják, de nekik ezzel többe kerül majd azt a terméket és szolgáltatást előállítani, amiért már nekünk kell fizetni. Nekik két választásuk van: vagy beérik kevesebb nyereséggel, vagy ők is emelik az áraikat. Ám a válság beköszöntétől aki talpon akart maradni az üzleti szférában, az már az előző években lefaragta a kiadásait, és a nagy nyereségről szőtt álmait is jó mélyre ásta. Így csak rövid idő kérdése, amíg egy sor termék bolti árcéduláján visszaköszönnek ezek az díjemelések.
Cifrább ügy a gázolaj jövedéki adótételének emelése. Ez onnan származik, hogy az uniós csatlakozás menetrendjének tárgyalásakor szintén az okosok leszögezték, hogy ez az adótétel 2013-ig el kell érje az uniós szintet. Ezért drágul évente a gázolaj, és fog jövőre is. Azonnal egyformán kis- és nagyfogyasztó számára, és nyilván szinte az összes kereskedelmi termék árfekvésére hatással lesz, hiszen gyakorlatilag alig van olyan áru, aminek az előállítása vagy a forgalomba helyezése során ne lenne szükség erre az üzemanyagra is. Így jutnak a járműtulajdonosok lassan abba a helyzetbe, hogy ugyanakkora „luxus”-adótétellel hizlalják majd az államkasszát, akár európai kollégáik bármelyike, miközben például a csatlakozási tárgyalások óta az okosok által beígért modern sztrádahálózat már a térképről is lekopik lassan. Mert eddig is csak ott létezett. És hasonló hajóban evez a vállalkozói szféra is, amely az energiahordozók jövedéki adóterheiben egyenlőséget élvez majd a nyugati konkurenssel, csak éppen olyan adó- és gazdaságpolitikát nem kapott az okosoktól, ami lehetővé tudná tenni számára, hogy stabilan helytállhasson ugyanazzal a nyugati konkurenssel szemben a piaci versenyben is. Ez az igazi luxus, amikor a beváltatlan ígéretekért és az elmulasztott lépésekért kell majd naponta egyre mélyebben zsebbe nyúlnia az adófizetőnek.
