Nem kis meglepetést jelentett, amikor Dorin Florea polgármester a legutóbbi rendkívüli tanácsülést követően széles mosollyal újságolta a folyosón a sajtó képviselőinek, hogy angolok fogják megtervezni és kialakítani a várudvar növényzetét.
Talán mégis sikerült megmenteni a marosvásárhelyi várat. Az ódon falak, árnyas fák közt sétálva megérinthet az évszázados történelem. Az sem elképzelhetetlen, hogy a bástyák, várfalak közt néha csatajelenetek avagy a tizenhetedik, tizennyolcadik századbeli városlakók, céhek életvitele elevenedik meg, miközben rangos értekezletek zajlanak a falak közt. Mindennek feltétele, hogy városvezetőink felkarolják a nagy múltú építményhez méltó kulturális-történelmi programokat, civil kezdeményezéseket, hogy a vásárhelyi napok, borfesztiválok, sörfesztiválok stb. ne csak a zsibvásárszerű tömegszórakozásról, miccssütésről, sörárusításról, dorbézolásról szóljanak.
A vár épületeinek felújítása folyamatban van, a zöldövezet kialakítása szintén fontos kihívás. Nem kis meglepetést jelentett, amikor Dorin Florea polgármester a legutóbbi rendkívüli tanácsülést követően széles mosollyal újságolta a folyosón a sajtó képviselőinek, hogy angolok fogják megtervezni és kialakítani a várudvar növényzetét. Az angliai bournemouth-iakról van szó, városuk Fodor Imre polgármestersége alatt vált Marosvásárhely partnervárosává. 2007-ben még 40 tagú küldöttséggel volt jelen a Marosvásárhelyi Napokon, aztán többé – ki tudja miért – nem jöttek… Dorin Floreának vagy valakinek a környezetéből eszébe juthatott, hogy van ám egy angol partnervárosunk, amely adott esetben segíthet. A polgármester szerint Bournemouth jelenlegi elöljárói nagy örömmel válaszoltak e felkérésre, és rövidesen személyes találkozáson beszélik meg a részleteket.
Az angolok köztudottan kertmániások. Bournemouth délen fekvő csendes tengerparti városka, amelyet leginkább kellemes éghajlata, egészséges levegője miatt kerestek fel a pihenni, nyugdíjas éveiket eltölteni vágyó angolok. A korábbi városvezetőknek köszönhetően, akik a jellegzetes turisztikai infrastruktúra nyújtotta lehetőségekre terveztek, komoly fejlesztéseket eszközölve, ma már Bournemouthot konferenciavárosként ismerik, egyeteme igen vonzó a fiatalok számára, magánkertjei, tengerparti villái impozánsak, nyilvános parkjai szépen gondozottak – itt még a mókusok is kézből veszik el a diót… Angliai vidéki tartózkodásaim alatt nemegyszer megfigyeltem, mily nagy szeretettel, odafigyeléssel, pontossággal, szépérzékkel és szakszerűséggel rendezgetik kertjeiket az emberek, az angol pázsit pedig egyszerűen páratlan!
Egyszóval jó helyről érkeznének a kertépítők. Ha a városvezetés szándéka komoly, jó néhány év (évtized?) múlva kétségkívül már a marosvásárhelyi vár felújított épületegyütteseit körülvevő ligetekben selymes angol gyepen, a teljes szépségükben pompázó növények között sétálhatunk, nem pedig letépett és letört ágak, sérült fák, letaposott, megsárgult, elgazosodott udvar szívet szomorító látványa fogadja az arra járót, a turistát.
