Állami kitüntetést vonnak vissza Kelemen Hunortól

Romániát becsmérlő kijelentései miatt méltatlannak találta Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét a Románia Csillaga kitüntetésre az érdemrend becsületbírósága, és felkérte Klaus Johannis államfőt, hogy bocsássa ki a kitüntetés visszavonásáról szóló rendeletet – közölte szerdán az Antena 3 hírtelevízió.

Az érdemrend etikai testületének döntéséről Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatója számolt be, akit a médium a becsületbíróság elnökeként mutatott be. Georgescu elmondta: a héttagú testület hat tagja vett részt a titkos voksoláson, és egy tartózkodás mellett, csaknem egyhangúlag döntöttek úgy, hogy az RMDSZ elnöke méltatlan a kitüntetésre.

Kelemen Hunor román állami kitüntetésének megvonását augusztusban kezdeményezte egy civil szervezet, miután az RMDSZ elnöke egy, a Szabadság című lapnak adott interjúban úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarok nem fogják és nem is akarják megünnepelni az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat centenáriumát.

A román médiában nagy visszhangot keltő kijelentése nyomán a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) nevű, egy román oktatási, üzleti és szakmai szervezeteket tömörítő társaság előbb Kelemen Hunor román állampolgársága, majd román állami kitüntetése megvonását kezdeményezte.

Costin Georgescu az Antena 3 adásában azt mondta, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságához a kitüntetés egyik birtokosa fordult beadvánnyal, azt állítva, hogy Kelemen Hunor nem tartja tiszteletben Románia alkotmányát, például nem tiszteli december 1-jét (a gyulafehérvári nyilatkozat napját), az ország nemzeti ünnepét. A testület elnöke nem kívánta megnevezni a panaszost.

„Mi nem politikai alapon mérlegelünk. Román állampolgárok vagyunk, a Románia Csillaga birtokosai. A törvény értelmében előterjesztjük döntésünket az államfőnek: ha ő kiadja a rendeletet, visszavonják (Kelemen Hunortól) a kitüntetést, de ha nem hoz ilyen rendeletet, nem vonják vissza” – magyarázta a becsületbíróság képviselője.

A Románia Csillaga érdemrend közgyűlését 2013-ban Tőkés László európai parlamenti képviselő miatt hívták össze, hogy a legmagasabb román állami kitüntetés több mint 1300 birtokosa megválassza a rend héttagú becsületbíróságát, azt az etikai testületet, amely törvényesen kezdeményezheti az államfőnél a kitüntetés visszavonását. Tőkés László román állami kitüntetésének visszavonásáról tavaly márciusban adott ki elnöki rendeletet Klaus Johannis államfő, miután hosszas peres eljárás után érvényben maradt a kitüntetés visszavonását javasló becsületbírósági határozat. Az EP-képviselő az 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában szerzett történelmi érdemeiért kapta a kitüntetést, amelynek visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében, ahogyan Ausztria tette Dél-Tirol esetében.

 

Kelemen a szólásszabadság korlátozásának tartja a gesztust

A szólásszabadság korlátozására figyelmeztető rossz üzenetnek tartja Kelemen Hunor, hogy egy állásfoglalása miatt meg akarják fosztani román állami kitüntetésétől.

A politikus csütörtökön beszélt erről az MTI-nek. A becsületbíróság határozatáról az RMDSZ elnöke úgy vélekedett: a román állam nemcsak neki, hanem az egész romániai magyar társadalomnak üzeni, hogy vannak dolgok, amelyekről nem beszélhetnek, mert az állam „nem viseli el”.

„A szólásszabadságnak ez a burkolt korlátozása nyilvánvalóan súlyos dolog. Mert nem nekem üzenik, hanem elsősorban a társadalomnak, hogy vannak tabutémák, amelyekről nem szabad őszintén, tisztességesen beszélni. Engem nem fog ez elriasztani attól, hogy továbbra is őszintén, szabadon beszéljek, de ezt az üzenetet ki lehet olvasni” – mondta Kelemen Hunor.

Hozzátette: nagy megtiszteltetés volt számára, hogy 2000-ben, amikor államtitkárként tevékenykedett a kulturális minisztériumban, Emil Constantinescu elnök kitüntette őt a román–magyar közeledésben, a kulturális kapcsolatok elmélyítésében játszott szerepéért.

„De én nem azért dolgoztam, hogy ilyen kitüntetéseket kapjak, úgyhogy az elvétele sem okoz nekem álmatlan éjszakákat” – jegyezte meg az RMDSZ elnöke.

Elmondta, még augusztusban részt vett a testület előtt egy „feszült légkörű, de tisztességes” beszélgetésen. Meghallgatásán a héttagú becsületbíróság tagjai közül csak Mircea Geoană volt külügyminiszter, korábbi szociáldemokrata pártelnök, Constantin Degeratu tábornok, a román hadsereg volt vezérkari főnöke és Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori vezetője volt jelen.

„Elmondtam: nem tiszteletlenség, nem a sértés szándékával fogalmaztam meg dolgokat. Elmondtam azt is, hogy párbeszédre van szükség, hogy a többség–kisebbség viszonyát rendezni kellene, sérelmeinkről, frusztráltságainkról beszéljünk nyíltan, ez a legjobb mód. Mircea Geoană volt az egyedüli ott, aki ezt értette” – idézte fel.

Kelemen Hunor elmondta, hogy nem kíván jogi lépéseket tenni a becsületbíróság határozata ellen, az államfőnek kell most mérlegelnie, visszavonja-e a kitüntetését. „Nem ez a kitüntetés tett engem azzá, aki vagyok, és nem ennek a hiánya fog megváltoztatni” – szögezte le az RMDSZ elnöke.