Alkotmányossági kifogás a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény kapcsán

Megtámadja az alkotmánybíróságon a legfelsőbb bíróság a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítását.

A legfelsőbb bíróság közleménye értelmében csütörtöki ülésükön döntöttek a bírák arról, hogy a testület alkotmányossági kifogást emel a 2004/303-as törvényt módosító jogszabály bizonyos előírásai ellen.

A szenátus döntő házként kedden fogadta el a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényt módosító tervezetet.

A plénum által elfogadott módosító javaslatok között több olyan is szerepel, amelyeket a tervezetet előkészítő parlamenti különbizottság előzőleg elutasított, újrafogalmazva azonban meg- szavazták ezeket a szenátorok.

Az egyik módosítás a jogi tévedés esetén a bírák és ügyészek felelősségre vonásáról rendelkező, 96-os cikkelyt érinti. Eszerint a kárt szenvedett fél kizárólag az államhoz – amelyet a pénzügyminisztérium képvisel – fordulhat kártérítésért, a törvényszéken keresztül. A jogerős ítélet kikézbesítésétől számítva egy év áll az állam rendelkezésére, hogy kifizesse a kárpótlást. Ezt követően a pénzügyminisztériumnak kötelessége kártérítési eljárást indítani azon bíró vagy ügyész ellen, aki a jogi tévedést elkövette. Az állam joga a bíró vagy ügyész elleni eljárás elindítására a kártérítés kifizetésétől számított egy év után évül el. Egy ehhez kapcsolódó másik módosítás értelmében a bírák és ügyészek csak akkor vonhatók felelősségre, ha a jogi tévedést rosszhiszeműség vagy súlyos gondatlanság okozta.