Aláírták a megállapodást a kiválás feltételeiről

Brexit

Aláírták a megállapodást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, valamint a politikai nyilatkozatot a jövőbeli kapcsolatokról az európai uniós tagországok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóján vasárnap Brüsszelben.

Az 585 oldalas, jogilag kötelező érvényű egyezmény és a jövőbeli viszonyrendszer körvonalait felvázoló, 26 oldalas politikai nyilatkozat jóváhagyása várható volt, mivel előző nap Gibraltár kérdésének megoldásával elhárult az utolsó probléma is.

Rendkívül szomorú nap 

 A találkozót lezáró sajtóértekezleten Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy nem csupán a lehető legjobb, de egyben az egyetlen lehetséges megállapodást sikerült tető alá hozni, „ok azonban nincsen ünneplésre ezen a rendkívül szomorú napon”.

Kiemelte, hogy ez a szerződés a legjobb mindkét fél, az Egyesült Királyság és az Európai Unió számára egyaránt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a munka nagy része, a jövőbeli kapcsolatok kialakítása még hátravan.

 Merkel sajtóértekezletén hangsúlyozta, szomorú tény, hogy az Egyesült Királyság 45 évnyi tagság után el kívánja hagyni az Európai Uniót.

A nehéz tárgyalások útján elért megállapodás azonban azt a kívánságot tükrözi, hogy az EU és London maradjon „nagyon szoros kapcsolatban” – tette hozzá.

A kancellár történelmi, de tragikus és szomorú napnak nevezte a kilépési megállapodás elfogadásának napját. Elismerte ugyanakkor, „bizonyos mértékű megkönnyebbülést” érez, hogy megszületett a megállapodás. Mint elmondta, az EU és Nagy-Britannia közötti kapcsolatot rögzítő dokumentum, noha hasonlít egy harmadik féllel kötött megállapodásra, sokkal szorosabb viszonyról rendelkezik.

Európa törékeny 

 Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatában kijelentette, nem bocsátkozik jóslatokba azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a brit parlament december második hetére tervezett szavazásának eredménye. Amennyiben a brit parlament elutasítja a vasárnap elfogadott megállapodást, Nagy-Britannia feladata lesz, hogy új javaslatokat tegyen – húzta alá.

Macron hangsúlyozta, az európai vezetőknek kötelességük megvédeni az uniót mindazokkal szemben, akik elfelejtik, hogy ez garantálja a békét, a jólétet és a biztonságot. Hangoztatta: le kell vonni a tanulságokat. Első ízben fordul elő ugyanis, hogy az unió egyik legnagyobb tagja elhagyja a közösséget. Ez azt mutatja, hogy „Európa törékeny, és ez nem magától értetődő” – tette hozzá a francia elnök.

Egyetlen lehetséges megállapodás

A londoni alsóház várhatóan december második hetében szavaz a megállapodáscsomagról, de a kormányzó Konzervatív Párt és az ellenzéki pártok frakcióin belül is rendkívül erőteljes bírálatok érik az egyezményt. Ebben a helyzetben jelenleg kérdéses, hogy az elfogadáshoz a kormány biztosítani tudja-e a parlamenti többséget.

Juncker azonban a BBC televíziónak adott vasárnap esti nyilatkozatában a névelőt erőteljesen hangsúlyozva kijelentette: ez „a” megállapodás, egyben ez a lehető legjobb megállapodás Nagy-Britannia számára, és ez az egyetlen lehetséges megállapodás.

Theresa May pénteken a BBC News brit közszolgálati hírtelevízió és a BBC rádió közös betelefonálós műsorának vendége volt. Arra a hallgatói kérdésre, hogy „van-e B terv” arra az esetre, ha a londoni alsóház nem fogadja el a Brexit-megállapodást, May kijelentette: ha a megállapodás „nem megy át, akkor kezdhetünk mindent elölről”, és az országra még több bizonytalanság, megosztottság nehezedne.

Súlyos növekedési kockázat

Ha a Brexit-megállapodás nem megy át a londoni alsóházon, annak potenciálisan súlyos belpolitikai válság lehet az egyik következménye, és nagymértékben megnőne annak a kockázata, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül távozik jövő márciusban az Európai Unióból.

Elemzői vélemények szerint ez a forgatókönyv súlyos növekedési kockázattal is járna.

Theresa May brit miniszterelnöknek elvileg ugyan lenne három hete, hogy új megállapodástervezetet készítsen, de az EU leszögezte, hogy nem nyitja újra a tárgyalásokat.

Kitért arra is, az Egyesült Királyság különleges ország, mert nem tagja a schengeni övezetnek, ezért a migráció problémájával nem úgy szembesültek, mint más tagországok. Náluk az alulképzett kelet-európai munkavállalók sokasága a probléma, ezért szeretnének új bevándorlási rendszert, amely a szakképzetteket részesíti előnyben – vélekedett. 

(hírösszeállítás)