A Zsurló néptáncegyüttes másfél éves tevékenységéről

A marosvásárhelyi Zsurló néptáncegyüttest 2022. október 1-jén alapította meg a helybéli Csatlós Csaba táncostársával, a segesvári születésű Bugnár Zsolttal, azóta három korcsoportnak tanítanak néptáncot. Az együttes eddig több fellépésen, fesztiválon, néptánctalálkozón vett részt sikeresen.

A táncegyüttes kezdeteiről, ugyanakkor jelenéről és nem utolsósorban jövőjéről beszélgettem a minap a két néptáncoktatóval.

– Tizennégy hónapja alapítottuk meg a Zsurló néptáncegyüttest, amely jelenleg három korcsoporttal, 50 gyerekkel működik. Az együttes magja megvan, ezt szeretnénk felduzzasztani a közeljövőben – kezdte a beszélgetést Csatlós Csaba táncoktató, majd így folytatta: 

– A legkisebb korosztály a 4-6 éveseké, ebben a kislány–kisfiú arány szinte egyforma, de a 6-11 évesek csoportjában kevés fiú van. Ide szeretnénk főleg ügyes, tehetséges fiúkat toborozni, de a lányokat is szívesen fogadjuk. Azt fontosnak tartjuk – és ez a Zsurló néptáncegyüttes íratlan, de legfőbb szabálya is egyben –, hogy mi minden gyereket szívesen látunk, senkit sem utasítunk el. 

A felső korosztályban is valamivel több a lány, de ott más a probléma: olyan szinten táncolnak, hogy oda már egy kezdő táncost sokkal nehezebben tudunk felzárkóztatni, de nem lehetetlen, hiszen tudásban előbbre vannak a kisebbeknél. Ide is főleg fiúkat szeretnénk toborozni — mondta el Csatlós Csaba, aki 1995-ben a Napsugár néptáncegyüttes alapító tagja volt, és a Maros Művészegyüttes tánckarát erősítette 10 éven át. 

– Mivel az elemi iskolás fiúgyerekek körében jelenleg fociláz tombol, kevesebb 6–11 éves korosztályú nebulónk van. Pedig néptáncolni nagyon menő dolog, mert fejleszti a mozgást, a koncentrációs képességet, ugyanakkor javítja az egyensúlyt és az agyműködést. Emellett a testtudatot fejleszti a tánc, hiszen a táncos több dologra figyel párhuzamosan: a térbeli elhelyezkedésre, a társra, emellett a láb és a kéz külön működik, ezért mindig előre kell gondolkodni, hogy a mozgásokat kellőképpen lehessen végrehajtani. 

Sajnos manapság az online világ térhódítása miatt nagyon magukba fordultak a gyerekek, ezért is jó nekik a szocializálódás: ezt a néptánc is nyújtja számukra – tudatta velünk Bugnár Zsolt néptáncoktató, koreográfusként dolgozó szakember, aki a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem mozgásművészet/koreográfia szakán végezte tanulmányait. Ugyanakkor Zsolt 18 éves korától ( 2011-től 2021-ig) versenyszinten művelte a néptáncot hazai és nemzetközi szinten, viszont 2013 és 2015 között a Maros Művészegyüttes tánckarát erősítette. 

Bugnár Zsolt így folytatta gondolatait: 

– Ha páros táncról beszélünk, a kulcsszó az összhang. Figyelni kell folyamatosan egymásra. A fiúnak vezetni párját ugyanolyan összetett, mint egy lánynak követni őt. Aki közösségbe jár, kap egy közösségi nevelést, hiszen az utóbbi években egyre erősebb az egymástól való eltávolodás. Azokon a gyerekeken, akik hozzánk csatlakoznak, idővel sokat tudunk segíteni, hogy közösségben gondolkozzanak. Sajnos ennek sok szülő nem érzi a súlyát és a fontosságát. 

Oktatóként a gyerekek szeretete irányít, de fontos tudni, hogy táncosnak lenni, főleg színpadi táncosnak, egy dolog, néptáncot oktatni teljesen más dolog. Ehhez pedagógiai érzékkel kell rendelkezni, amit az egyetemi, szakképzett oktatás is megerősít – mondta Bugnár Zsolt. 

– Ami még nagyon fontos a gyerekek tánctanításában, hogy egy közösségben a jobb képességű gyerekek erősítik a gyengébbeket, mert egy előadás sikeressége a közös, összehangolt munkán múlik – emelte ki Bugnár Zsolt, aki főleg azért hagyta abba a néptáncot, hogy tánctudását és módszertani ismereteit tovább tudja adni a jövő nemzedékének. 

A két egykori táncos a néptáncot ismert helyi oktatóktól sajátította el. Modern és klasszikus pedagógiai módszerekkel tanítják, jól felépített rendszerbe foglalva a táncot, az első lépésektől a mesterfokig úgy, hogy a nagycsoport tizenévesei is örömmel és élvezettel vesznek részt a próbákon és fellépéseken, jó példát mutatva a kisebb társaiknak.

Arra a kérdésre, hogy a néptánc mennyire másabb, mint a társasági tánc vagy más táncformák, így vélekedett Csatlós Csaba: 

– A néptánc a miénk, az őseinké, mi ezt akarjuk továbbadni a következő nemzedékeknek. Mindkét tánc megmozgatja az izmokat, de a néptáncnak megvan a természetessége, hiszen az egyszerű ember öröméből alakult ki. Ez spontán, sokszor rögtönzött, ezzel szemben a társasági tánc többnyire a plaszticitáson alapul, ami nem mindig természetes. Mondhatjuk úgy, hogy ez egy szint, amelyet magyarként el tudunk érni a néptáncnak is köszönhetően – mondta Csatlós Csaba.

Bugnár Zsolt végezetül azt is megjegyezte, hogy a kellékeket, amelyekben a gyerekek táncolnak a próbák ideje alatt, a szülők teremtik elő, de hamarosan az egyesületüknek köszönhetően a fellépéseken hordott népviseletet a Zsurló Kulturális Egyesület fogja biztosítani.

Azt is megtudtuk, hogy a Zsurló néptáncegyüttesnél január 16-án indul a 2024-es szezon, és teljesen kezdő korcsoportot indítanak a 4–6 éves gyerekek számára.

Időpontok:

– a kicsicsoport (4–6 évesek) próbái kedden 16.30–17.30 óra között lesznek;

– a középcsoport kedden 17.30-tól 18.30-ig, csütörtökön 16.30-tól 18.30-ig próbál;

– a nagycsoport kedden és csütörtökön 18.30-tól 20 óráig próbál.

Helyszín: a marosvásárhelyi November 7. negyedbeli 7-es Számú Általános Iskola tornaterme.