A szőlő ünnepe Kelementelkén

Must, ökör, tűzijáték

Múlt szombaton tizenharmadik alkalommal tartottak szüreti mulatságot a kelementelki szőlőhegy aljában. Igazi örömünnep volt ez is.

Egyszerű szüreti mulatságnak indult kezdetben, de igazi fesztivállá nőtte ki magát – állítja a rendezvényről Varga József, Gyulakuta polgármestere, aki az önkormányzattal együtt, a Kis-Küküllő Borlovagrend társaságában szervezte az idei ünnepet. 

Mindenki örömére első alkalommal a hazai és anyaországi vendégek mellett felvidékiek és boszniaiak is érkeztek, összesen 13 Kárpát-medencei településről jöttek borászok, borlovagok a kelementelki eseményre.

A szombati nap faluébresztővel indult, rezesbanda, az erdőszentgyörgyi Württemberg-huszárok és a gyulakutai Szivárvány néptáncosai pattantak lóra, szekérre, járműre, és vonultak végig Gyulakután, Kelementelkén és Balavásáron, biztonságukat a helyi rendőrök szavatolták. Helyenként a menet megállt, „csörgetett”, majd a hegybíró ünnepre hívott minden szőlő- és borszerető gazdát. A menet délben tért vissza a kelementelki hegyaljára, ahol már főtt a bográcsgulyás, sült az ökör, sajtolták a mézédes mustot, sőt díjnyertes borokat is lehetett kóstolni.

A hivatalos megnyitón Kacsó Sándor hegybíró jelentést tett a hívogató körútról, majd felszólalt Jakab Sándor, a szervező Kis-Küküllő Borlovagrend nagymestere, Varga József polgármester, a Maros Megyei Tanács és a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete elnökei, a különböző borrendek vezetői, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának és bukaresti nagykövetségének képviselői. Ezt követően a házigazda borrend három új lovagot avatott tagjai sorába: Tóth Csaba 50 éve borászkodik, 20 éve borbíróként segíti a rend munkáját, Antalfi Zoltán a pálinka mellett már borászattal is foglalkozik, a harmadik új tag pedig a hármasfalusi Kiss Elek.

Ezután a teret a szórakozásnak adták át: néptáncműsorral lépett a színpadra a kelementelki iskola és óvoda, a gyulakutai Szivárvány, az erdőszentgyörgyi Százfonat és a marosszentannai Aranykalász együttesek, a téren a helyi termelőktől különböző élelmiszercikkeket, mézet, italt lehetett vásárolni, a gazdák, borászok sátraiban beszélgetések folytak, a szervezők ebédet szolgáltak fel. A kisebbekre is gondoltak, a gyermekeknek külön sátrat állítottak fel, ahol kézműveskedhettek, a karkötő készítésétől a szövésig számos dolgot kipróbálhattak. Délután bábszínházzal és koncerttel is szórakoztatták a gyermekeket, míg a felnőttek a csíkmadarasi Biró Ernő és zenekara, valamint Biró Éva és Szávolovics Gabriella nótaénekesek mellett kapcsolódhattak ki, színpadra lépett a marosvásárhelyi Corax, valamint a magyarországi Desperado is. A napot tűzijáték zárta.

Az időjárás csodálatos volt, így egy szívvel, egy lélekkel ünnepelhetett mindenki, kellemesen érezhette magát a több száz résztvevő – értékelte a napot lapunknak a községvezető. Varga József szerint a szüret mindig ünnepet jelentett, és ilyenkor a szőlőt ünnepeljük, de egyben hálát adunk a termésért, a létért is. 

A szőlészetnek-borászatnak nagy hagyománya van a Kis-Küküllő térségében, különösen Kelementelkén, ugyanis az itteni udvarház pincészetének egyik bormintája Londonban már 146 évvel ezelőtt aranyérmet nyert. Itt a gyerekek a szüleik, nagyszüleik, később a pedagógusok és a közösség révén nagyon hamar megismerik a szőlőtermesztést. Nagyon fontos, hogy ne csak az idősek ismerjék és foglalkozzanak ezzel a fontos mezőgazdasági ágazattal, hanem ezt meg kell tanítani, át kell adni a fiataloknak is, hogy ők is műveljék, majd átadják az utódoknak.

Ami a 2024-es évet illeti, a szőlőtermesztés szempontjából igen jó év volt a térségben, a kevés csapadék és a nagy meleg nem segítette elő a szőlőt támadó gombás betegségek terjedését, így aki odafigyelt a művelésre, az kevesebb kiadással termelhetett szőlőt, és bizonyára finom bort tudnak előállítani a gazdák, ugyanis már a sajtoláskor kiderült, hogy az idei must cukortartalma magas. A szőlőtőkének viszont meg kellett küzdenie az életért, a termésért, de az olyan, mint a székely ember: mélyre, akár kilenc méterre is leereszti gyökerét a földbe, hogy nedvet, tápot találjon, és jó gyümölcsöt hozzon szárazság idején is.