A magyar költészet napján

Díjjal, verssel, dallal tisztelegtek

A decemberben elhunyt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költőre emlékeztek több erdélyi városban csütörtökön, április 11-én, a magyar költészet napján, de kistelepülések sem feledkeztek meg az irodalomról József Attila születése napján.

Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán Földöntúli lombok címmel tartottak emlékestet, Nagyváradon a hagyományos költészetnapi Verssétán emlékeznek Kovács András Ferencre. Sepsiszentgyörgyön a Transzylvanian Bú Boys zenekar Jack Cole dalaiból című lírai koncertjét hallhatta a közönség a költő azonos című kötetének megzenésített darabjaiból. Marosvásárhelyen a magyar költészet napján jelentették be, ki veheti át a Kovács András Ferenc Költészeti Díjat, amelyet idén alapított a Látó szépirodalmi folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány a decemberben elhunyt erdélyi magyar költő emlékére. A díjátadót április 13-án, ma tartják, ekkor nyújtják át a Maros megye önkormányzata és a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal által is támogatott, 2000 eurós pénzjutalommal járó elismerést Csehy Zoltán költőnek (lásd írásunkat a Múzsa mellékletben).

Kovács András Ferenc (Szatmárnémeti, 1959. július 17. – Marosvásárhely, 2023. december 30.) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, dramaturg, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője volt. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. Munkásságát számos díjjal elismerték. 1996-ban József Attila-díjat kapott; 2006-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorú díját neki ítélték kivételes gazdagságú életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért, műfordításaiért és páratlan költői képzettségéért. A magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért 2010-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

A magyar költészet gyöngyszemeivel volt tele csütörtökön a világháló is, rengetegen ismertették kedvenc verseiket, lírai darabokat, vagy egyszerűen csak azt mutatták be, hogy egyes költők miként fejeztek ki a vers nyelvén az általunk ma már csak egy-két szóval megnevezett érzelmeket, állapotokat. A költészetet népszerűsítették könyvtárak, iskolák termeiben, irodalmi körökben is, de egy-egy politikus – így Péter Ferenc megyeelnök – sem felejtett el ezen a napon néhány percet a magyar költészetre fordítani. 

Rigmányban tizenegyedik alkalommal szerveztek irodalmi találkozót, ahová ezúttal is a megszokott létszámban, azaz negyvenen érkeztek költészetbarátok, legtöbben Rigmányból és Nyárádszeredából, de Marosvásárhelyről, Szentgericéről, Gegesből, Havadról, Csíkfalváról, Szovátáról is. A felújított, de még át nem adott kultúrotthonban zajló első esemény egy avatónak is méltó rendezvénye lett volna: az idei irodalmi évfordulós költők képei és versei adták meg a kellő hangulatot a délutánhoz. A találkozót Buksa Ferenc lelkész a Szenczi Molnár Albert fordította 29. zsoltárral nyitotta meg, majd szavalt Balogh Irma, aki Radnóti Miklósról is tartott ismertetőt (mivel köztudottan ez az esztendő Radnóti-év is – a szerző megjegyzése), ezután a legtöbben előadták vagy felolvasták magukkal hozott kedvenc költeményüket, Buksa Júlia Izabella pedig megzenésített Radnóti-verssel jelentkezett. A szeretetvendégséggel és beszélgetéssel zárult találkozón egy Radnóti-versgyűjteményt sorsoltak ki, amelyet Sfâriac Enikő neurológus, a falu legújabb lakója vihetett haza. Buksa Ferenctől megtudtuk: Balogh Irma kezdeményezte a költészetnapi rendezvényeket, ezt ők is felkarolták, és azóta megszakítás nélkül, minden év április 11-én a megjelentek megörvendeztetik egymást a magyar költészet egy-egy darabjával. Ez a koronavírus-világjárvány két esztendejében sem maradt ki, akkor viszont a világhálón találkoztak az irodalombarátok. Addig a szomszédos Nyárádszentsimonban rendezték az évenkénti találkozásokat, 2020-ban és 2021-ben Rigmány volt a szervező helyszín, és azóta is itt folytatják.