A láthatatlanná tevő maszk

Mesébe oldott valóság

Egy felnőttek számára is nehéz időszak lenyomata a gyermekek lelkében, a félelem feldolgozása valóság és fantázia ütköztetésével, a nehézségekből, a szenvedésből született humor és a mese varázslatos, mindent feloldó, megoldó, igazságot szolgáltató erejébe vetett hit sugárzik abból a mesegyűjteményből, amely a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Ábel Kiadó gondozásában jelent meg. A kötetet május 25-én a Deus Providebit Tanulmányi Házban mutatták be Köllő Zsófia, a kötet ötletgazdája, valamint a Maros megyei meseíró gyermekek, pedagógusaik és hozzátartozóik társaságában. 

A jelenlevőket Horváth Gabriella, az RMPSZ megyei szervezetének elnöke köszöntötte, aki kiemelte a mesegyűjtemény és a magyar népmese napjához kapcsolódó meseíró pályázat fontosságát. Üdvözölte Köllő Zsófiát, az RMPSZ programigazgatóját, aki kitalálta és meghirdette a múlt év szeptemberében A láthatatlanná tevő maszk. Mesék a koronavírus utáni iskoláról projektet, amely rendkívüli sikert aratott a Kárpát-medencei kis- és nagyobb magyar diákok körében, akik közül több mint félezret ösztönzött meseírásra. A pályázatra beérkezett 561 írásból válogatták azt a 146-ot, amelyek az RMPSZ és az Ábel Kiadó gondozásában megjelent könyvbe bekerültek.

Bevezető gondolatokat a könyvről Makkai Kinga irodalompedagógus mondott, aki elbeszélgetett Köllő Zsófiával, a kötet ötletgazdájával. A rendezvény moderátorát, Makkai Kinga gyermekirodalom-tanárt kértük fel, hogy számoljon be a könyvbemutatóról.

A tanárnő köszöntötte a szerzőket, a kísérő pedagógusokat és a szülőket. Egy könyv bemutatása mindig ünnep – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy az elmúlt évben nagyon megcsappant a könyvek forgalma, egyes könyvesboltok be is zártak, mivel a kiadóknak körülbelül 30 százalékban sikerült megvalósítaniuk terveiket. Emiatt nem tudták kinyomtatni a tervezett gyermekkönyveket – szólt a tanárnő az e témában készült felméréséről. Az Ábel Kiadó könyve ezért is üdvözlendő, és ünnep is egyben. A könyv szerzője az a sok-sok diák, akik a meséket írták, és akik számára öröm kézbe venni a kötetet, de nem szabad elfeledkezni a keresztanyákról sem. Elsősorban Köllő Zsófiáról, aki kitalálta, továbbá Zsigmond Emeséről, aki a kötetet szerkesztette és a szövegeket gondozta. Megemlítette Bak Sárát, az ötletes illusztrációk szerzőjét, és a keresztszülők közé sorolta Szikszai Ildikót, aki a tipográfiáért és Szikszai Attilát, aki a műszaki szerkesztésért felelt, és hosszan sorolhatnánk azoknak a pedagógusoknak a nevét, aki a válogatásban részt vettek.

Ez a könyv azért értékes, mert gyermekek írták, akik alkotókészségüket bizonyíthatták, és szót kaptak, hogy gondolataikat, érzéseiket e nehéz időszak átéléséről kifejezzék, és bemutassák a jövőről alkotott elképzeléseiket is. A mesék alapvetően pozitív kicsengésűek, és gyönyörűen tükrözik azt az optimizmust, derűt, ahogy a gyermekek visszapillantottak a karantén idejére. A szerzők kétféle típusú mesét alkottak: kortárs mesét, amikor a szereplők a mában cselekednek, és a szerző, valamint osztálytársai, szülei, tanárai állnak a cselekmény középpontjában; a másik típusú a klasszikus tündérmese, amelynek a lehetőségét már a pályázat címe is sugallta, hisz a láthatatlanná tevő maszk varázseszközt jelöl meg. Így sokan varázsmesét írtak, amelyben a jó és a rossz küzdelme fejeződik ki. A rossz a vírus, a démon, a sárkány, akit le kell győzni, ami a királyfiúknak sikerül. A védekezők rendelkezésére sok varázseszköz áll, mint például a kézfertőtlenítő hadvezér, a maszk főúr vagy kapitány. Szép a mesék optimizmusa, egy kislány például az a címet választotta, hogy „Mire tanított meg a vírus?”, és nagyon sok pozitív értéket felsorol, mint a türelem, a bajtársiasság, a megértés és a helyzet elfogadása. Ha összeolvassuk a könyvbe bekerült mesék címét, egész mesetérkép rajzolódik ki a koronavírus témája mentén: Rémálom vagy valóság?, Koronavírus, a gonosz sárkány, A jólelkű maszk, Hajónapló karantén idején, Sárkányvírus, Covid boszi veresége, Csata a fertőtlenítőszerrel stb. Sok mese szerzője átértékeli az iskolába járás vagy a személyes találkozások fogalmát. A mesékből kiderül, hogy a gyermekek mennyire rugalmasak. Az, hogy maszkot kell hordani, a távolságot be kell tartani, kezet kell fertőtleníteni, nem baj, csak az a fontos, hogy együtt legyenek, a közösség megtartó ereje, a helyzethez való alkalmazkodás derül ki az írásokból.

A méltatásban elhangzott, hogy értékes a könyv, egyrészt, mert gyermekek írták, másrészt, mert egy korképet vagy kórképet fest az elmúlt időszakról a mese műfajában. A mese lélekerősítő erejéről, a történetmesélés jelentőségéről, a műfaj halhatatlanságáról győződünk meg a kötet olvasása közben, arról, hogy a mesék ma, a 21. században is éltető erejűek. Annak, hogy a gyermekek kibeszélték nehézségeiket, gondjaikat, és megosztották másokkal a gondolataikat, önmagukra nézve is gyógyító hatása van, de a hallgatóság számára is önigazolásként szolgál. Így volt ez hajdanán, az ősközösségekben is, akkor, amikor a mese megszületett. És ez a harmadik lényeges szempont, amiért nagyon értékes ez a könyv – hangsúlyozta a műsorvezető.

Néhány gyermekszerzővel is beszélgetett Makkai Kinga arról, hogy milyen most kézbe venni a könyvet, milyen érzés volt alkotóként is részt venni ebben a folyamatban, hogyan választottak címet a mesének stb. Utána Köllő Zsófiát faggatta az ötlet eredetéről. A válaszból kiderült, hogy egy olyan időszakban, amikor minden verseny, vetélkedő elmaradt, ki kellett találni valami hasznos és kivitelezhető célt. Így született meg az ötlet, hogy Benedek Elek születésnapjához kapcsolódva meghirdessék a pályázatot, s hogy időszerű legyen, témaként a járványt jelölték meg. A címet az ötletgazda találta ki, a pályázat lebonyolításában sokat segített Zsigmond Emese. Három országból érkeztek a mesék, és több mint húsz pedagógust kértek meg az értékelésre, akik 146 mesét választottak ki, amelyeket Zsigmond Emese olvasott el, alakítgatott, hogy közlésre alkalmasak legyenek. A könyv végül három fejezetből áll, az elsőben a második–negyedik osztályosok meséi, a másodikban az ötödik–nyolcadik osztályosok, a harmadikban a középiskolások meséi olvashatók, megyénkből összesen 19 diák szerepel a kötetben.

A következőkben a húsz legjobb, legérdekesebb mese szerzői közül a megyénket képviselő három diák vehette át a jutalmat és az oklevelet: Zsidó Emese Tímea Apáról fiúra, Kovács Eszter Az igazi maszk és Dászkel Dóra Kata és Thanatosz kalandja című meséjéért kapta az elismerést. Utána a gyermekek egyenként átvették a szerzői példányt, és jutalomként Arany János Toldiját, valamint az emléklapot. Végül Makkai tanárnő megköszönte a jelenlétet, és arra sarkallta a szerzőket, hogy ne csak ilyen krízishelyzetekben írjanak mesét, hanem ragadjanak tollat a továbbiakban, és folytassák az írást, mert az a tény, hogy több mint félezer alkotásból az övék bekerült a könyvbe, tehetségük, kiváló írásbeli kifejezőkészségük egyértelmű bizonyítéka.