A külföldi munka árnyoldala

Több az itthon hagyott gyermek, mint ahogy a hivatalos adatok mutatják

Az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság adatai szerint idén, az első fél év végén több mint 16 ezer olyan gyermek szerepelt az országos nyilvántartásban, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott, és több mint 63 ezerre volt tehető azon gyermekek száma, akiknek az egyik szülője volt külföldön. Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, a munka- és szociális ügyek szakbizottságának titkára szerint azonban nem reálisak a hatóság által közzétett adatok, mivel a szociális rendszer nehézkesen működik, az állampolgárok nem bíznak az intézményekben, és a bírság ellenére kevesen jelentik be a külföldi munkavállalást, illetve azt, hogy kire bízzák az itthon hagyott gyerekeiket. 

A képviselő rámutatott, az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóság központosított adatai szerint az év első felének végén 16.453 olyan gyermek volt országszerte, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2018 első fél évéhez képest 1159-cel (8,7 százalékkal) csökkent. Ugyanakkor 91.345-re (4 százalékkal) csökkent azon gyerekek száma, akiknek egyik vagy mindkét szülője külföldön vállalt munkát. 

A hivatalos adatokból az is kiderül, hogy a 16.453 gyerekből 15.247-et rokonok felügyeletére bíztak a külföldön dolgozó szülők, a többiek pedig bekerültek a gyermekvédelmi rendszerbe, hivatásos nevelőszülőknél, gyermekotthonokban vagy más családoknál helyezték el őket. A 63 ezer gyerek közül, akiknek az egyik szülője volt külföldön, 60 ezret rokonok felügyeletére bíztak. 1443 gyermek került az állami védelmi rendszerbe, azaz hivatásos nevelőszülőknél, gyermekotthonokban helyezték el őket. 2019. június végén több mint 11 ezer olyan gyermek szerepelt a nyilvántartásban, akik esetében az egyedüli családfenntartó vállalt munkát külföldön, míg tavaly az első fél év végén ezek száma 13 ezer volt. Tízezer gyermek rokonoknál lakott, az állami gyermekvédelmi rendszerben pedig összesen 3870 kiskorú volt június végén, közülük 658-at hivatásos nevelőszülőnél, 784-et otthonokban, 2195-öt rokonoknál, 233-at pedig más családoknál vagy személyeknél helyeztek el a hatóságok. 

Csép Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy talán sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy külföldi munkavállalás esetén nem elegendő egyszerűen valamelyik megbízható családtagra bízni a gyerme-keket, kötelező a szülői felügyeleti jog ideiglenes átruházása is, amennyiben mindkét szülő külföldön vállal munkát. – A gyermekvédelmi törvény szerint a külföldre való távozás előtt legalább 40 nappal írásban be kell jelenteni a polgármesteri hivatal szociális osztályán a külföldi munkavállalási szándékot, és megnevezni azt a személyt, aki távollétük idején gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogot. A felügyeleti jog átruházását a területileg illetékes bíróság mondja ki, legtöbb egyéves időtartamra. Az ideiglenes felügyeleti jogot családtagokra lehet átruházni, nagyszülőkre, dédszülőkre, nagybácsira, nagynénire, unokaöcsre, unokahúgra, bátyra vagy nővérre. A megbízottnak nagykorúnak kell lennie, és rendelkeznie kell a gyermek neveléséhez szükséges erkölcsi és anyagi háttérrel. Ugyancsak a törvény értelmében 500 lejes pénzbírsággal sújthatók azok a külföldön dolgozó szülők, akik hivatalos felügyelet nélkül hagyják gyermeküket – hangsúlyozta a képviselő. 

– A szakemberek azt állítják, hogy a statisztika nem reális, és a jelenség a valóságban jóval fajsúlyosabb, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ennek az lehet az oka, hogy az érintett intézményeknek nincs teljes rálátásuk a jelenségre, a szülők egy része pedig nem jelenti be külföldi munkavállalását a polgármesteri hivatal szociális osztályán, illetve az iskolában sem mindig derül fény arra, ha egy gyerek szülei külföldön dolgoznak. A jelenség azonban – ellentétben a román vidékekkel – a székely megyékben nem annyira jelentős, a Hargita, Kovászna és Maros megyében regisztrált adatok az országos átlag alatt vannak. A gyakorlatot felszámolni nem lehet, ellenben Romániának egy átfogó családvédelmi és támogató, valamint oktatáspolitikára van szüksége, hogy kevesebb csonka család, sérült gyermek legyen. A külföldön dolgozó szülők által itthon hagyott gyerekek magatartási zavarai globális problémát jelentenek, Székelyföldön is érezhető a jelenség kedvezőtlen hatása, köztudott, hogy ezek a gyerekek hajlamosabbak a különböző viselkedési zavarokra és pszichés megbetegedésekre, mint például a szorongás vagy a depresszió. Ennek oka, hogy a gyerekek életében nagyon fontos a szülői modell, ami ezekben az esetekben eltűnik. Ha egy fiúgyermek esetében az apa utazik el, sérülhet a nemi szerep kialakulása is, hiszen hiányzik a férfi a családból, így nincs akit utánozni, nincs követendő modell a gyerek előtt. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy az apa távozásakor minden az anyára hárul, egyedül kell ellássa a gyerekeket, a háztartást és a munkahelyén is helyt kell állnia. Mindez megterheli, és nem lesz annyi türelme, mint korábban volt, a gyerekekre sem tud úgy figyelni az időhiány miatt – világított rá a jelenség következményeire Csép Andrea, aki szerint az egyik szülő külföldi munkavállalása lelkileg ugyanazokat a mechanizmusokat váltja ki a gyerekből, mint a válás. Mint mondta, a mindennapokban gyakori, hogy a szülő távollétéből fakadó hiányérzetet barátokkal próbálják pótolni, könnyen rossz társaságba keverednek, és számos veszélynek teszik ki magukat, mint például a szeszes ital vagy a különféle tudatmódosító szerek. 

– Tudomásom van olyan esetről, amikor a külföldre távozott szülők teljesen magára hagyták a 12 éves gyermeküket, aki egyedül tartotta fenn magát, ő fizette a számlákat, egyedül ment orvoshoz, főzött magára – tette szóvá a parlamenti képviselő.