A koronavírus
2020-02-05 16:05:42
- Bodolai Gyöngyi
Kína karanténban
Az idei évkezdet katasztrófahírei között első helyen áll a Kínát megfertőző koronavírus okozta járvány, amely feldúlta a népes ázsiai ország megszokott életét, és vigyázzba állította az országok kapuját képező repülőterek alkalmazottait és a járványügyi szakembereket. Korántsem vélet- lenül, hiszen a vírus rendkívül gyorsan terjed. Január 3-án 17.000 fertőzött személyről, köztük 362 halálos áldozatról és mindössze 475 gyógyult páciensről számoltak be, elsősorban Kína területéről, ezenkívül néhány esetről a szomszédos ázsiai országból. Behurcolt esetek előfordulnak más országokban is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január 30-án nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett, ami elsősorban az erőforrások mozgósítására vonatkozik.
A járvány kiindulópontja a Kína középső részén elterülő Hupej tartomány központja, az eredetileg 11 millió lakosú (mára ez a szám szinte a felére csökkent) Vuhan, ami zárt várossá vált, holott repülőteréről korábban a szélrózsa minden irányába indultak és érkeztek járatok. Jelenleg a városból kivezető vasúti és közúti közlekedés sem működik. A tartomány lakói közül a február 3-i adatok szerint több mint 11.000-en fertőződtek meg, és 350-en bele is haltak, az elhalálozási arány 3,1 százalékos. Kínában 15 nagyvárost teljes egészében vagy részben karanténba helyeztek, ami több mint 57 millió személyt érint – olvashatjuk a híradásokban. Ekkora méretű katasztrófa a hírek szerint azért következhetett be, mert decemberben az első eseteket titokban tartották, így a szakemberek nem tudtak időben felkészülni a védekezésre. Feltehetően olvasóink közül is sokaknak megjelent a mobiltelefonján az a védőruhát viselő vuhani asszisztensnő, akinek szavaiból az derül ki, hogy a sajtóba kijutó adatok jócskán kozmetikázottak, és a valóságban sokkal nagyobb a fertőzöttek és a halottak száma. A betegeket nem tudják a kórházak befogadni, nincsen elég védekezési eszköz, gyógyszer, védőruházat, egyszóval a helyzet a járvány központjában súlyos. Ugyanakkor azt is láthattuk a televíziós híradásokban, hogy Vuhanban rohamütemben óriásdaruk 2.500 beteg befogadására alkalmas kórházat építenek, amelyben a hírek szerint a kínai hadsereg 1400 fős szakszemélyzete fogja ellátni a betegeket.
Honnan ered a fertőzés?
A fertőzés kiindulópontjának Vuhan állatpiacát tartják, ahol kígyó-, denevér-, bambuszpatkányhúst is árultak. Egyes vélemények szerint a denevérben található meg a jelenlegi vírus genetikai elődje, más vélemények a kígyóhúst teszik felelőssé azért, hogy az állatokat megfertőző, de azoknál enyhébb lefolyású betegséget okozó koronavírus mutáns változta átterjedt az emberekre, akiknél súlyos, esetenként halálos betegséget okoz.
Ugyanakkor más hangok szerint az első beteg, akinél 2019. december elején jelentkeztek a tünetek, nem járt a halpiacon, és a családtagjai nem betegedtek meg. A hivatalos álláspont mellett megjelentek olyan feltételezések is, amelyek amerikai szakembereknek adnak igazat, akik szerint a vírus a Kínai Tudományos Akadémia hatáskörébe tartozó Vuhani Nemzeti Biológiai Laboratóriumból származhat. A Vuhantól 30 kilométernyire működő 4-es biobiztonsági besorolású laboratóriumban a világ legveszélyesebb kórokozóit tudják vizsgálni. A laboratóriumot a 2000-es évek kezdetén világméretűvé vált SARS-járvány után alapították, hogy fertőző betegségek ellen hatékonyabban tudjanak védekezni. A sajtóban idézett amerikai szakemberek már 2017-ben felvetették, hogy nem elég biztonságos a vuhani laboratórium, és a DailyMail.com által idézett Richard Ebright, a New Jersey-i Rutgers Egyetem molekuláris biológusa szerint lehetséges, hogy a pekingi laboratóriumból kiszabadult SARS-vírushoz hasonlóan, a mostani járványt okozó koronavírus a vuhani intézetből ered.
Bill Gates jóslata
A The Sun, az Egyesült Királyság második legnagyobb napilapja arról adott hírt, hogy a világ egyik leggazdagabb embere, Bill Gates, a Microsoft alapítója 2018-ban a Massachusetts Medical Society egészségügyi konferenciáján Kínából induló világszintű járványt jósolt meg, aminek az első hat hónapban 33 millió áldozta lehet, és előadásában bemutatta a terjedés gyorsaságának a modelljét is. Tette ezt azért, mert véleménye szerint az országos szintű és világméretű járványokra nem megfelelő a felkészülés, a cselekvés gyorsasága, holott ugyanolyan komolyan kellene készülni, ahogyan a háborúkra.
A vírus és a fertőzés tünetei
Az állatról emberre terjedő vírusok közé tartozó új koronavírus, a 2019-nCoV rendszertanilag a beta-koronavírusok 2B csoportjába tartozik, örökítő anyaga az RNS. Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem professzora az M1 televízió Ma este című műsorában elmondta, hogy a koronavírusnak ez a hetedik ismert fajtája, amely hasonlít a 2002–2003-ban megjelent SARS-koronavírushoz, genetikai állományuk 75-80 százalékban megegyezik. A SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma), azaz atípusos tüdőgyulladás 2002–03-ban okozott hetek alatt 37 országot érintő világjárványt, amely során a betegek tíz százaléka halt bele a lázzal, fejfájással, izomfájdalommal, köhögéssel és tüdőgyulladással járó fertőzésbe. 2012-ben fedezték fel a közel-keleti légúti koronavírust, a MERS-CoV-t, amely az embert megbetegítő hatodik kórokozó. A légúti, valamint gyomor- és bélrendszeri panaszokkal járó betegséget Szaúd-Arábiában diagnosztizálták először, ahol több halálos áldozata volt. Azóta a közel-keleti és észak-afrikai országok mellett Európában és az Egyesült Államokban is voltak betegek. A kórokozó vírust megtalálták a denevérekben.
A Magyar Tudományos Akadémia által közzétett tájékoztatóban, amelynek szerzői dr. Kemenesi Gábor és prof. dr. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara virológiai kutatócsoportjának szakemberei, azt olvashatjuk, hogy „a denevérekről 15 éve ismert, hogy úgynevezett SARS-szerű koronavírusokat hordoznak világszerte”. A gazdaváltás az ember okozta természetbeli változásoknak tudható be.
A koronavírusok alakja a vírus membránburkából kiálló tüskeszerű fehérjék miatt napkoronára emlékeztet, innen származik a koronavírus elnevezés. A vírus már az első klinikai tünetek előtt fertőz, egy személy legkevesebb háromnak adja át a cseppfertőzéssel (és a legutóbbi állítások szerint állítólag a széklettel is) terjedő betegséget. A vírus a légutakat támadja meg, és tünetei kezdetben az influenza és más légúti betegségek tüneteire emlékeztetnek: magas, 38 fok fölötti láz, gyengeség, levertség, fáradékonyság. Amikor már a tüdőt is érinti, száraz köhögés, légzési nehézségek, légszomj lép fel, a tüdőgyulladás szövődményeként veseelégtelenség alakulhat ki. A betegség 75-80 százalékban kevésbé súlyos tünetekkel jár, nagyobb a kockázat a krónikus (szív-, tüdő-, cukor-) betegeknél és az idősebb személyeknél. Ez utóbbiak közül kerültek ki a fertőzés halálos áldozatai is. A több hasonló tünet ellenére a koronavírus okozta fertőzés abban különbözik az influenzától, hogy nem vagy csak ritkán jár náthával, ízületi és izomfájdalmakkal. Lappangási ideje 1-14 nap, és vírusfertőzésről lévén szó, az antibiotikumok hatástalanok. Mivel még nem találták meg a biztos ellenszerét, a kezeléssel a tüneteket enyhítik, az életfunkciók megőrzésére törekednek.
A thaiföldi gyógyítások és a megelőzés módjai
Jó hír, hogy thaiföldi orvosok súlyos állapotban levő fertőzött személyeket két HIV és egy influenza ellen kifejlesztett szer (lopinavir-ritona-vir-oseltamivir) segítségével tettek vírusmentessé. A szert azonban csak a nagyon komoly esetekben használják, egy 71 éves asszonynak a 19 thaiföldi beteg közül a legsúlyosabb tünetei voltak.
Vírusfertőzés esetében a leghatékonyabb módszer a megelőzés, ami a legfontosabb tennivaló. Lévén jobbára cseppfertőzéssel terjedő betegségről szó, rendkívül fontos az alapos, legkevesebb 20-30 másodpercig tartó gyakori kézmosás szappannal vagy fertőtlenítő kéztisztító szerrel. Aki nem tudja elkerülni, hogy mások jelenlétében tüsszentsen, tegyen zsebkendőt az arca elé, vagy tüsszentsen, köhögjön a könyökhajlatába! Ajánlatos a zsúfolt helyek elkerülése, különösen a nemzetközi forgalmat bonyolító repülőtereké, ahol hőkamerával szűrik ki a lázas betegeket, de nem tudják kiszűrni a tünetmentes hordozókat. Fontos, hogy az egészségügyi dolgozók a szükséges védőfelszerelésben végezzék munkájukat, és a különböző országokban felfedezett eseteket jól elkülönítsék.
Bár a szájmaszkot ajánlják védekezésül, ez a szakemberek szerint elsősorban a vírus terjesztését csökkenti, de nem alkalmas a hatékony védelemre, mivel nagyon kis méretű vírusokról van szó, amelyek áthatolnak rajta. Lapunkban is hírt adtunk arról, hogy újfajta arcmaszkok gyártásába fog egy brünni és egy izraeli cég. A brünni Respilon vállalat réz-oxid nanorészecskéket épít be az arcmaszk anyagába, hogy felfogják és elpusztítsák a koronavírust.
