A keretszerződések március végéig érvényesek

Csak januárra van költségvetése az egészségbiztosítónak

Milyen évet zárt a Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a költségvetés, a szolgáltatókkal megkötött szerződések szempontjából, és mire számítanak idén? Erről beszélgettünk Rodica Biro elnök-vezérigazgatóval. 

– Elmondhatjuk, hogy nagyon jó évet hagytunk magunk mögött, hiszen a kapott összegek elegendőnek bizonyultak, és lehetővé tetté, hogy – a laboratóriumok, a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok kivételével – biztosítsuk a páciensek hozzáférését az egészségügyi ellátáshoz, azaz nem voltak gondok a fekvőbeteg-ellátás, a járóbeteg-ellátás, de a mozgásszervi rehabilitációs ellátás finanszírozásával sem. Azonban tavaly is voltak várólisták, elsősorban a laboratóriumi vizsgálatokra, a tomográfiai és mágnesesrezonancia-vizsgálatokra, utóbbi kettő esetében a 2018 eleji, közel egyéves várakozási idő decemberre 3-4 hónapra csökkent. Természetesen ez így nem jó, az ezekre a vizsgálatokra szükséges pénzalapokat nagyon nehéz növelni. Az utóbbi években gyakran kértük az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), hogy egészítse ki a laboratóriumoknak, a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat végző szolgáltatóknak kiutalt összegeket, arra hivatkozva, hogy Marosvásárhely egyetemi klinikai központ, az ország minden részéből fogad pácienseket. Bizonyos klinikák nagyon keresettek, úgymint a szív- és érsebészeti intézet, az ortopédiai, de mások is. Nagyszámú beteg veszi igénybe a Maros megyei egészségügyi ellátórendszert, ezért az OEP-nek biztosítania kellene a szóban forgó betegek kivizsgálásához szükséges többletösszegeket. 

– Milyen mértékű pénzalapnövelésre lenne szükség ahhoz, hogy a páciensek ne hetekkel, hónapokkal előre kapjanak időpontot egy-egy laboratóriumi, illetve képalkotó diagnosztikai vizsgálatra? 

– Az elmúlt években a laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analízisekre évente mintegy 5 százalékkal növelték a pénzalapokat. Ezek nem jelentős összegek, hiszen a megelőző években kiutalt pénzalapokat veszi figyelembe, amelyek nagyon kevés vizsgálatot tettek lehetővé. Ahhoz, hogy a több hónapos várólistát megszüntethessük, vagy legalábbis jelentősen rövidüljön a betegek várakozási ideje, legalább 20-25 százalékos pénzalap- növelésre lenne szükség, ami teljesen felborítaná az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási arányát. Jelenleg a kórházi ellátás (ide értve nemcsak az egészségügyi szolgáltatásokat, gyógyszerkiadásokat, hanem a hotelszolgáltatást, az adminisztratív költségeket is) elviszi a költségvetés mintegy 49 százalékát, és a járóbeteg-ellátás erősítésével sem sikerült komoly megtakarításokat elérni. Minden téren folyamatosan növekednek a költségek. Nagyobb fegyelemre volna szükség a rendszerben, a költségek követésére, a hatékonyság növelésére. Erre alkalmas lett volna a beteg elektronikus dossziéja, a rendszer hatákonyabb szabályozása. Maros megyében tavaly a költségvetés  a következőképpen oszlott meg: az állami kórházak 41,74, a gyógyszertámogatások 18,9, az országos egészségügyi programok 20,67, a dialízisprogram 2,5, az alapellátás 6,46, a szakellátás 4,67, a külföldi gyógykezelések  fedezése 1,04 százalékot vitt el, miközben az otthonápolásra a büdzsé 0,07, rehabilitációra 0,51, laboratóriumi vizsgálatokra 2,12, fogászati ellátásra 0,49  százaléka jutott. A kórházi büdzséből az állami és a magánkórházak közötti megoszlás 93-7 százalék volt. 

Visszatérve a tavalyi évre, nem voltak különösebb gondjaink, a betegek részéről sem érkezett sok panasz. Számos páciens valóban kiadta a zsebéből a pénzt olyan vizsgálatokra, amelyekre a biztosítása alapján jogosult lett volna, amit utólag a pénztártól visszaigényelt. Fontos, hogy a beteg tájékozódjon a jogairól, a szakrendelők által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokról, hogy ezek közül melyeket téríti meg a pénztár és melyeket nem. A megyei egészségbiztosítási pénztár honlapján mindezek az információk elérhetők, beleértve azt is, hogy melyik szolgáltató van szerződéses viszonyban a pénztárral. A biztosítottak adatbázisával rengeteg gond volt, úgy vélem, szükség lenne azoknak a jogszabályoknak az átgondolására, amelyek alapján ma nagyon sokan mentesülnek az egészségügyi biztosítási járulék befizetése alól. Ott tartunk, hogy nagyon kevesen járulnak hozzá az egészségbiztosítási alaphoz, ellenben nagyon sok a felhasználó. Visszás helyzetek alakultak ki, mint például olyan esetekben, amikor a romániai biztosított a 6 hónapra érvényes európai egészségügyi kártya birtokában külföldön kapott  egészségügyi ellátást, aminek a költségét az itteni biztosító kellett volna fedezze, és kiderült, hogy a biztosított státusza az európai kártya érvényessége előtt megszűnt. 

– Rengeteg pénz megy el az egészségügyi programokra, és mégis, sok a várólistás beteg, akik számára az idő életet jelent. 

– Az országos kuratív egészségügyi programok prioritást jelentenek Maros megyében. Arra törekedtünk, hogy a megyében mindenik országos program elérhető legyen a súlyos betegségben szenvedő páciensek számára. Ezeket külön finanszírozza a pénztár,  hatalmas összegekről van szó, hiszen ezekből fedezik a gyógyszereket és az egészségügyi anyagokat. Az egészségügyi minisztérium által bonyolított és finanszírozott programok főképpen a prevencióra, a szűrésre összpontosítanak. Sikerült fenntartanunk azokat az OEP költségvetéséből finanszírozott programokat, amelyekre országos viszonylatban nagy az igény. Ilyenek az ortopédiai, a neurológiai betegségek kezelésére, a süketség kezelésére a beültethető hallókészülékek országos programja. Ezekre és az alprogramokra is kértünk többletfinanszírozást, hiszen nagyszámú beteg azért van várólistán, hogy bekerülhessen valamelyik programba. A két ortopédiai klinikán a csípőprotézisekre hat hónaposak a várólisták. Az országos szív- és érrendszeri betegségek programja keretében olyan beavatkozásokat végeznek Marosvásárhelyen, amit nem minden egyetemi klinikán. A szív- és érrendszeri betegségek programjára közel 20 millió lejes finanszírozást, az ortopédiai programra 9,2 millió lejest biztosított az OEP 2018-ban. Gyakran az okoz gondot, hogy pénz van, de a közbeszerzési eljárások, az óvások, a gyógyszerek, fogyóanyagok beszerzése hátráltatja, akadályozza az országos programok működtetését. 

– Az idei év sem kezdődött új keretszerződéssel, még az alkutárgyalások sem kezdődtek meg. Mikor lehet erre és természetesen költségvetésre számítani?

– Ami 2019-et illeti, március 31-ig  meghosszabbították a 2018. évi 140-es kormányhatározatot, azaz az egészségügyi keretszerződést és az alkalmazási normákat. December utolsó napján jóváhagyták a költségvetést januárra, ami a tavalyi, egy hónapra eső átlagköltségnek felel meg. Tudomásunk szerint az állami költségvetés elfogadásáig, amikor várhatóan egész évre meghatározzák a költségvetést, valószínűleg lesz egy februári büdzsé is, vagy egy első negyedévi. Minden attól függ, mikor fogadják el az állami költségvetést. Mi is azt szerettük volna, hogy ne legyen fennakadás, hosszabbítás, hogy az évet új szerződéssel kezdjük, és ne legyen annyi módosítás. Sajnos ma is nagyon sűrűn módosítják a jogszabályokat, bonyolultak, bürokratikusak a törvények, nagy szükség lenne az egyszerűsítésükre a legfontosabb alapelvek mentén. A szolgáltatók akkreditálása is bonyolult folyamat, az egészségbiztosító pénztár alkalmazottai kell mindent ellenőrizzenek. Sokkal előnyösebb lenne az akkreditációt egy külső cégre bízni. A szerződéskötés sem egyszerű. Az egészségügyi szolgáltatókkal való alkutárgyalásokat idén valószínűleg április 1-jén kezdjük meg, egy hónap alatt meg kell kötnünk a szerződéseket. A szolgáltatók ez alatt a hónap alatt kiegészítő iratok alapján működnek, remélhetőleg május 1-től már életbe lép az új szerződés. Januárra visszatérve, néhány egészségügyi szolgáltatásra valamivel több pénzt kaptunk, úgymint a fogászatra, a családorvosi ellátásra, a járóbeteg-ellátásra.