2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2012-ben indította útjára a szórvány cselekvési terve részét képező Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! programot. A vetélkedő célja, hogy felhívja a figyelmet épített örökségünkre. A verseny keretében Erdély több településéről származó diákcsapat méri össze tudását, tehetségét, és mutatja meg, hogy miért érdemes a homlokzatok felé irányítani tekintetünket. 

Amikor műemlékvédőkről beszélünk, mindenki a 60+ generációra gondol. Ellenben akkor van esélye az épített örökségünknek fennmaradni, ha valamit nyújt a fiatalabb generációnak is. Fontos az is, hogy az ifjak, a gyerekek megismerjék, ugyanakkor megszeressék és tiszteljék, amit az elmúlt ezer évben itt, Erdélyben teremtettünk. A fiatal generáció egészen más szemmel néz egy koros épületet, más szemszögből elemzi. E verseny által eljuttatják az átlagemberhez is, hogy miért fontos az épített örökség. Még a politikusoknak is felhívhatják a figyelmüket, hogy igenis a XXI. században a tizen-, huszonéves diákoknak is fontosak ezek az épületek, és nem lehet őket büntetlenül feldarabolni vagy elhanyagolni, hanem elvárják, hogy ezekre az épületekre odafigyeljenek. A műemlékvédelem nem a szakemberek kiváltsága, és nem is korhoz kötött kötelezettség. Ezt bizonyítja a dicsőszentmártoni Andrei Bârseanu Elméleti Líceum hét tanulója is, akik a Dicsőszentmártoni Vármegyeház Őrei névvel csapatot alkottak, és ,,örökbe fogadták” a hajdani dicsőszentmártoni vármegyeházat, a jelenlegi Technológiai Líceumot, amely ideiglenesen helyet ad a fentebb említett középiskola magyar tagozatos tanulóinak is, míg iskolájukat felújítják. A verseny során a műemlék eszmei értékét kidomborító projekttel teszik láthatóvá az ingatlant, amely mellett hajlamosak vagyunk elsietni úgy, hogy nem is vagyunk tisztában azzal, hogy milyen titkok, történetek lapulnak a falak mögött. A kis csapat különböző évfolyamok humán és reál osztályainak diákjaiból áll, amely Béres Ilona történelem szakos tanárnő javaslatára alakult, és odaadó irányításával működik. A tanulók – Costea Daria, Berecki Izabella, Bényi Andrea, Asztalos Gyöngyi, Dezső Szabolcs, Gedő Botond, Barabás Örs – először a választott épülethez köthető emlékek, történetek kutatásának láttak neki. A munka a jelenlegi díszteremben, a hajdani bálteremben kezdődött, majd a dokumentáció böngészésével folytatódott. Az 1870-es években végrehajtott vármegyerendezés során Dicsőszentmárton közigazgatási központ, Kis-Küküllő vármegye székhelye lett. Ez pedig meghatározta a helység városi törekvéseit. A vármegye két tevékeny főispánja: gr. Bethlen és Sándor János irányításával, illetve Alpár Ignác műépítész tervei alapján elkezdődik a tulajdonképpeni városépítés korszaka. Ebben az időszakban fontos létesítmények épülnek, a közigazgatási és a polgári élet intézményei: kaszinó, polgári iskola és megyei kórház. 1890-ben elkészült az új, monumentális megyeháza. Az épület egyik érdekessége a sok közül az, hogy ablakainak száma megegyezik az év napjainak számával, a termek száma pedig az év heteinek számával (52). A klasszicizáló és barokk stílusú épület a korabeli Erdély egyik legszebb vármegyeháza volt. A vármegyeház jelenlegi helyén volt a cigányszer, cigány hurubákkal. Ezeknek kilakoltatása és lebontása után kezdetét vette a nagy munka. A teljes épület alatt pince található, információink szerint az első közpince Erdélyben, ahol a XX. század elején a legmodernebb technológiát használták Európában. 1948-tól az épületben szakiskola, majd szakközépiskola működik. A tárgyi emlékek megismerésére, részletekre próbálnak odafigyelni, ezek után kutatni. Eddigi munkájuk során felkutatták az épület múltját (adattárból, idős emberektől, ismerősöktől), az épület minden zegzugát meglátogatták, idegenvezetést vállaltak, interjút készítettek, 

Facebook-oldalt indítottak, fotóztak, videót állítottak össze, a helyi médiában voltak jelen, rajzversenyt hirdettek. De ezen túlmenően tervükben van lépéseket tenni a műemlék megóvása érdekében is, a többi más elképzelés mellett. A diákokat a felnőttek nem hagyták magukra, ugyanis a szülők, ismerősök, az iskola vezetősége és tanári kara segítségükre volt és van. Sok sikert kívánunk nekik, és eredményes munkát!

Barabás Annamária-Jutka tanítónő 


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató