Az elmúlt években mind nagyobb teret hódítanak az elektromos autók szerte a Földön. A nagy gyártók sorra jelentik be, hogy mikorra tervezik a teljes átállást. Ám tagadhatatlan, hogy a villanyautók még több sebből véreznek, különösen gazdasági megközelítésből. Számos gyártó arra panaszkodik, hogy veszteséges az elektromos autók előállítása, és a belső égésű motoros járművekből tartja fenn az előállítási, fejlesztési költségeit. A másik seb leginkább Kelet-Európát érinti, hiszen főként Románia esetében még mindig elég nagy „töltősivatagról” beszélhetünk, az ország átszelése tisztán villanyautóval fejtörést okoz. Azonban nem mindenhol ilyen a helyzet, az öreg kontinensen már van olyan ország, ahol bekövetkezett a dimenzióváltás. Ez Norvégia.
Az észak-európai országban szeptemberben az újonnan eladott autók 93%-a volt tisztán elektromos vagy plug-in – konnektoros – hibrid. Az elektromobilitás terén globálisan már régóta első ország ezzel új rekordot állított fel, amihez nem lesz könnyű felzárkózni. A Clean Technika összefoglalójából az derül ki, hogy az ősz első hónapjában az új autók 87%-ban tisztán elektromosok, 6%-ban plug-in hibridek, 4,3%-ban sima hibridek és 1,8%-ban dízelek voltak. A fennmaradó valamivel kevesebb mint egy százalékon osztozik a többi hajtás. A tavalyhoz képest nőtt az elektromos, illetve konnektoros hibridek aránya, ez 2022 szeptemberében 89%-át tette ki az újautó-eladásoknak, idén pedig elérte a 93%-ot. Most pedig következzen az a bizonyos de...
Ez a növekedés nem azt jelzi, hogy többen vesznek elektromos autót, vagy hogy abszolút számokban nézve több villanyautó talált gazdára, hiszen tavaly szeptemberhez képest 30%-kal kevesebb gépjárművet értékesítettek. A tisztán elektromos autók pedig a hagyományos, belső égésű motorral szerelt társaiktól veszik el a piacot, viszont az eladások összességben nagy léptékben csökkentek.
Ennek a visszaesésének a fő oka a gazdasági helyzet, az infláció és a GDP stagnálása, ami Norvégiát sem kerülte el. Bár az északi országban jóval kisebb a pénzromlás mértéke, mint nálunk – mindössze 4,8% –, a norvégok számára ez is sokkal nagyobb a korábban megszokottnál, továbbá az előrejelzések szerint az idén nem számolhatnak gazdasági növekedéssel, azaz a GDP stagnál, ami nem tesz jót a gazdaságnak. Még inkább a földbe döngöli az újautó-eladásokat, hogy a hitelek drágák, az alapkamat 4,25% – ez Romániában 7%. Mindent egybevetve tehát a norvég autópiac is nehéz helyzetben van, és hiába ösztönzi a kormányzat az embereket, hogy ne vásároljanak benzines vagy dízelautót – teszi ezt adók formájában, ugyanis a belső égésű motoros új autók vásárlására magas adót vetett ki –, aki csak teheti, nem cseréli le a járművét, ameddig lehet, halogatja a váltást.
A norvég összképhez érdemes hozzátenni, hogy szeptemberben is toronymagasan vezetett a Tesla Model Y, amelyből mintegy 2500 példányt adtak el, a dobogó második fokára a Skoda Enyaq gurulhatott fel 700 eladott darabbal, bronzérmes lett a Ford Mustang Mach-e 459 autóval. Tény, hogy nem ezek a legolcsóbb elektromos autók, azonban azt is látni kell, hogy nem is olyan régen Norvégiában az Audi E-Tron és a Porsche Taycan is dobogós volt, vagyis nemcsak az eladási számok, hanem az ársáv is csökkent.
És ha már a nagyon drága villanyautóknál tartunk: a szupersportautózás egyik csúcsa, a McLaren jelentette be, hogy esze ágában sincs villanyautót gyártani, de még az SUV-n is gondolkodik. Nyilván egy olyan márkáról van szó, amelynek a DNS-ében benne van a benzingőz és a – jó értelemben vett – hangos motor. De nem ez az ok, amiért nem lép az elektrifikáció útjára, legalábbis még egy ideig. Michael Leiters, a McLaren vezetője a közelmúltban arról beszélt, hogy jelenleg az elektromos meghajtás, különösen az akkumulátor, akkora súlyt jelent, hogy nem egyeztethető össze a könnyű, jól kezelhető szupersportautókkal. A súlycsökkenésre pedig nem is lát esélyt a vállalatvezető ebben az évtizedben. Ameddig nem lesz előrelépés, addig biztosan nem vezetnek be semmilyen elektromos komponenst az autóik hajtásláncába.
Michael Leiters az SUV-vel kapcsolatos szóbeszédre is reagált. A márka a Ferrarival, a Porschéval és a Lamborghinivel ellentétben még nem rendelkezik SUV modellel, és a vezető elmondása szerint ez nem is prioritás. Ez a mondat azért érdekes, mert egy áprilisi konferencián éppen ő szellőztette meg, hogy 2028-ban egy teljesen új, négyajtós, négyüléses autóosztályt szeretnének bevezetni. Igaz, a hagyományos SUV-k ötajtósak, de már akkor úgy fogalmazott Leiters, hogy amennyiben építenek egy hobbiterepjáró-szerű autót, az egészen biztosan nem lesz szokványos. Mostanra úgy tűnik, elvetették az ötletet, pedig nem kizárt, hogy jól fogna a McLarennek egy ilyen típus, hiszen anyagi értelemben a többi sportautómárka is sokat köszönhet ezen modelljeinek, a brit márka pedig az utóbbi időkben ilyen szempontból is nehéz helyzetben volt.
Egyelőre nem tudni, mi lesz a McLaren következő lépése, ami az SUV-kat illeti, viszont egy darabig valószínűleg nem érkezik elektromos modell tőlük. Azonban borítékolható, hogy a mindennapi autózásban az elektrifikáció jelenti a jövőt.
Nagyobb hatótávolságú elektromos Mercedes teherautó
A Mercedes-Benz egy ideje már jelen van az elektromos kamionok piacán az eActros két változatával. Ezek az eActros 300, amely 330 kilométert és az eActros 400, amely 403 kilométert tud megtenni egy töltéssel. Azonban ezek a számok messze nem elegendők egy nemzetközi úthoz, ahogyan az is világos, hogy egy dízel teherautó ennek a többszörösét teszi meg egy átlagos napon. Ezt belátta a Mercedes is, és október 10-én bemutatta az eActros 600-at, amelynek a WLTP hatótávja már 530 kilométer. Igaz, ez sem kiemelkedően sok. Az eActros 600, azaz a típus LongHaul változata egy töltéssel elment Stuttgartból Olaszországba, Svájcon keresztül. Olaszországban feltöltötték, majd ugyanazon úton, az Alpokon keresztül visszament Stuttgartba. A Mercedes minden bizonnyal ezzel kívánta megmutatni, hogy az új változat képes hosszabb utak megtételére.
Mi tagadás, egy ideális világban valóban jó lenne, mert a 45 perces pihenők alatt is lehetne tölteni, így pedig már könnyűszerrel képes lenne menni egy egész nap. Ám a Tesla Semi elektromos nyergesvontató elméleti hatótávja 800 kilométer. Bár ezt nem tudja hozni, bőven 600 kilométert meg tud tenni a gyakorlatban is. Természetesen ebben nagy szerepe van, hogy a Teslában 1000 kWh-s akkumulátorcsomag van, legalábbis erről ír a szaksajtó, konkrét, hivatalos számot még mindig nem közölt az amerikai autógyártó. Ezzel szemben a Mercedesben „csak” 600 kWh-nyi akkumulátor kapott helyet, ennek az eredménye is lehet a kisebb hatótáv. Jó hír azonban, hogy az eActros 600-at akár 400 kilowattal is lehet tölteni, így egy 45 perces kötelező pihenő alkalmával több mint 300 kilométernyi hatótávot is magába szívhat.
Az eActros LongHaul hosszú távú használat mellett 536 lóerőt és ideiglenesen 804 lóerőt tud leadni. A gyártó elmondása szerint a típust úgy tervezik, hogy legalább 10 évig és 1,2 millió kilométerig ne legyen vele nagyobb probléma. Az október 10-én bemutatott típus első példányai jövőben érkezhetnek meg az ügyfelekhez.
