A Romániai Orvosi Kamara elnöke, Vasile Astărăstoae szerint éppen ennyi pénzre lenne szükség az orvosok bérének növelésére, amit az egészségügyi minisztérium nem tud előteremteni.
A Romániai Orvosi Kamara elnöke, Vasile Astărăstoae szerint éppen ennyi pénzre lenne szükség az orvosok bérének növelésére, amit az egészségügyi minisztérium nem tud előteremteni. Ez az egyik oka annak, hogy szerdán elkezdődött az orvosok tiltakozó akciója: az első nap 120-an álltak sztrájkőrséget a szaktárca székhelye előtt, magasabb fizetéseket, új bérezési törvényt és több pénzt követelve az egészségügynek.
Júniusban már szó esett a várható tiltakozásokról, amelyeket őszre időzítettek, a kamara elnöke akkor a tömeges felmondás lehetőségét sem zárta ki. A szaktárcavezető és az illetékesek akkor türelmi időt kértek, mondván, közvita előtt áll néhány fontos jogszabálytervezet, úgymint az orvosi műhibákra, a kórházak jogállására, az egészségügyi szolgáltatások alapcsomagjára vagy a magán egészségbiztosításokra és az ellátórendszer átalakítására vonatkozók. Az a baj, hogy a közviták még mindig tartanak, Eugen Nicolăescu miniszter év eleji ígéreteiből csupán néhány, weboldalon megjelentetett szövegezés áll, amiből ki tudja, mikor lesz törvény, kormányhatározat stb. Az orvosok türelme pedig elfogyott: azé a 20 ezeré, aki az utóbbi 6 évben külföldre távozott már korábban, de immár azoké is, akik még az országban maradtak.
A sztrájkőrség után a fehér köpenyesek felvonulása következik, majd Bukarestben 40.000 orvos tüntetését helyezte kilátásba az orvosi kamara. Mindeközben a tárcavezető azt állítja, hogy a tiltakozásnak nincs köze az egészségügyi minisztériumhoz, amely jelen pillanatban képtelen megoldani az anyagi követeléseket, de „a rendszert illetően átfogóbb tervei vannak”, amelyek feltételezhetően abban a törvénytervezetben testesülnek meg, amelynek a közvitára megszabott határideje december 21. Tárgyalóasztalhoz hívta a szakmai testületeket, mondván, ismeri a rendszerben dolgozók gondjait,
és csodálkozását fejezte ki az orvosok ellenséges hozzáállása miatt, ugyanis úgy vélte, „megbízatása elejétől a különböző projektek megvalósítását illetően jó partnerségben volt az orvosszakmai testületekkel”. Hozzátette, mint ahogy ő is szeretné lehozni a csillagokat az égből, de nem lehet, az orvosok követelésének teljesítésére nsincs lehetősége a szaktárcának, ugyanis a labda, vagyis a pénz a pénzügyi minisztériumnál van. A felelősséget pedig gyorsan áthárította az Egészségbiztosítási Pénztárra, mondván, szigorúbban kellett volna ellenőrizniük a kórházak pénzügyeit, de majd ezután megteszik – ígérte, sejtetve, hogy valahol valakik igencsak pazarolnak. Victor Ponta kormányfő rátett egy lapáttal, feltéve a kérdést: mit kellene tegyen, lefaragja a szállítási minisztérium büdzséjét, és odaadja az egészségügynek?!
Ha huszonegymillió eurót képtelenek előteremteni az orvosok (elsősorban a rezidensek) bérének emelésére, akkor kérdés, hogy hogyan fogják megkétszerezni az egészségügy költségvetését, 3,8 %-ról 6 %-ra növelve a gyógyításra szánt büdzsét? És az is kérdés, hogy ezúttal lesz-e szolidaritás az orvosok, egészségügyi szakdolgozók, szakszervezetek között, végigvinni a tiltakozásokat?
